HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


Today at 16:13
Lucas A. Blackheat
tollából született
Yesterday at 21:24
Xylia Graham
tollából született
2018-08-16, 11:29
Michael Barr
tollából született
2018-08-15, 13:33
Amber Hill
tollából született
2018-08-15, 13:25
Maximilian Lassen
tollából született
2018-08-15, 09:42
William Carxon
tollából született
2018-08-14, 21:09
Amber Hill
tollából született
2018-08-14, 18:09
William Carxon
tollából született
2018-08-14, 15:27
Xavier Graham
tollából született
2018-08-13, 20:21
Amber Hill
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
4
2
Vérfarkasok
2 3
Vérhiénák 1 4
Vérleopárdok 2 3
Vérpumák 3 2
Vértigrisek 2 4
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 6 5
Emberek 3 0
Összesen 26 24




Share | 
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
V. Nimir Raj
Dante Maroon
Hello Darling, Please call me
Join date : 2017. Dec. 30.
Age : 26
Tartózkodási hely : St. Louis - Falka Terület - Black Diamond Dance Hall
Hozzászólások száma : 58
Tollvonásainak száma : 51
Dante Maroon
2017-12-31, 00:12



Dante Maroon
Ha túl akarunk járni az ellenség eszén, akkor nem szabad a saját előítéleteink áldozatául esnünk.


név: Dante Maroon
kor: 25
csoport: Vérleopárd
átváltoztatás ideje: 15 évesen
vérvonal: Nincs
rang: Nimir Raj
play by: Nick Bateman
Képesség
Uralom a Nimir-Raj képességeket, korábban volt egy falkám amelynek néhány tagja tartott csak velem, mert mi éltük csak túl a másik vámpír úr támadását a mi vezetőnkkel szemben. Képes vagyok megállítani a metamorfózist , vagy előhívni bárki állatát, ha úgy adódik.  Felsőbbrendű is vagyok, ugyanakkor védelmező is, a felsőbbrendűségem nem megy át arcoskodásba, mielőtt még félre értené valaki, ez nálunk váltóknál nem így működik, egyszerűen megérezzük, ha valaki vezetőnek született, vagy olyan jellemvonásai vannak.  Tisztában vagyok a mentális erőmmel és a fizikaival is, és mindezt használom is, adott helyzetben. Energia átvitel képességével is rendelkezem, alsóbb rendű tagoknál mentálisan, ám még nem volt Nimir-Ra-m, akivel összhangban lehettem volna, hogy akár másképp is gyakorolhassam, hasznosíthassam az energia átviteli képességemet. Képes vagyok félig átalakulni, ahogy az összes alfa.
Megjelenés
Igazából bármiben jól érzem magam, csak kényelmes legyen, és puha, ezt leginkább cipőkre értem, mert a falra mászok a kemény talpú megoldásoktól. A szenvedélyem a sport cipők gyűjtése, és az egyedi limitált szériás cipőké is szintén. A hajam színe barnás árnyalatú. Aranybarna színű szemeim vannak, apró arany színű pettyezéssel, túl sok időt töltöttem állati alakban, de nem eleget ahhoz, hogy átváltozzon a szemem színe teljesen, vadállatiassá. Kisportolt testalkatom van, ruganyos és most már sokkal kecsesebb, előtte is ruganyos voltam, és jó mozgású, szálkás fejlődő izmokkal, ám a harapásom után, kezdett csak kialakulni a mai formám. Az öltönyökben is el vagyok a volt Mesterem előszeretettel öltöztetett ki minket vásári majmoknak, ha látogatóba mentünk valahova. A hajam rövid és dús, és ha közelebbről megnézed selymesen csillog, a tapintása is finom, kellemes, akár egy macska bunda.  

JellemElég határozott jellem vagyok, koreográfusnak készültem korábban, de a karrieremet és két haveromét egy vámpír úr törte ketté, megparancsolta a leopárdjának, hogy támadjon meg minket, harapdáljon meg kissé, hátha átváltozunk. Korábban is afféle vezető személyiség voltam, hiszen koreográfusként is az vonzott, hogy több embert hozhatok szinkronba, a test mozgásával. A nyolc fős tánc csapatunkból csak hárman éltük túl,Dominick és az ikertestvére Raymond, ő később lett leopárd, én változtattam át, amikor kiderült ,hogy az orvosok nem tudnak mit kezdeni a betegségével,a megmaradt falkámból a két legmegbízhatóbb tagom, és még vannak négyen, ők fiatal nősténykék, ők maradtak mára a vámpírmesterek összecsapásai után nekem. A családom kitagadott, miután először átváltoztam, igaz akkor az előző falkámhoz mentem. Ám hamar megjártam a ranglétrát és a Nimir – rajal sokszor összeakasztottam a bajszom Mirajkén, nem tetszettek a vezetési elvei, sok mindent hagyott a Vámpír Mesterre, és a falka szenvedett, a társaim Follok voltak, sokáig én is az, de egy nap amikor két kölyköt engedett bántani a vámpírunknak, megelégeltem a nemtörődömségét, és kihívtam harcra, én győzedelmeskedtem. Onnantól kezdve a falka fájdalmát én cipeltem, kiálltam helyettük, elviseltem helyettük a büntetéseket. Ezáltal csak erősödtem. Hamar gyógyultam, de hiába volt Mira a falkában, nem tudtam olyan gyorsan gyógyulni néha, ahogy szerettem volna, mert nem bírták az állataink egymást. Gyűlölöm az igazságtalanságot, a kivételezést, és a hatalmaskodást.
Járom a városokat, nem pár választási céllal, egyszerűen csak keresem azt a helyet, ahol úgy érezhetem, hogy van kedvem letelepedni, ahol úgy érzem otthon vagyok.

Elötörténet
Az első dolog ami fejbe csap az a fertőtlenítő szag, fáj tőle az orrom, a bőröm csíp és szúr, főleg ott ahol az infúzió áramlik belém. Fáj mindenem, az összes porcikám, mintha rá ültek volna a mellkasomra és kitépték volna a beleimet. Alig bírtam mozogni, nyöszörögtem és mocorogtam, mellettem a gépek elkezdtek csipogni, volt amelyik nagyon hangosan, öklendeztem, a torkomat nagyon zavarta valami.  Fények, fehérség és sötétség váltakozott, majd a torkom is megkönnyebbült, kaptam rendesen levegőt.  Sötétség és árnyékok.
- Nem tudjuk biztosra, hogy elkapta-e a kórt, de minden jel arra mutat, hogy a másik két társával együtt a körülményekhez képest túl gyorsan épülnek fel a sérüléseikből.
-
hallottam a nyugodt, fáradt és óvatos hangot.
- Az én fiam nem lehet egy mocskos vérállat! Szenátor vagyok, az isten verje meg, hogy merészel így beszélni erről az egészről, mintha normális volna?! Az egész kócerájt feljelentem!
- Szívem, még nincs semmi veszve, ugye…ugye azt mondták, hogy az első holdat kell megvárni, és kell keresnie egy leopárd közösséget, úgy könnyebb lesz neki, igaz? – hallottam az anyám aggodalmas hangját, szenátor asszony. Az idén lett apámból szenátor, ha velem bármi oda nem illő történik, kitagad. Tudtam jól, ahogy arról, hogy hogy hogyan vélekedik a vérállatokról, a vámpírok törvényéről, és jobb szerette volna, ha szövetségi marshall leszek, aki vámpírokat gyilkol, mert az milyen jól mutatna az elképzeléseiben, hogy a fia felelősen vigyázza a népet, a nép között járva, míg ő a kis trónján felügyel mindent. Könyörgöm, tizenöt vagyok, hadd döntsem már el, hogy mit szeretnék!
A szüleim kiviharzottak a magán szobámból, én pedig ott feküdtem az ágyon, rám sem bírtak nézni, egyszer éreztem az anyám puha érintését a kezemen, de többet nem, amióta megtudta a diagnózist, szinte leprásként kezelt.
- Ideje lenne felébredned, harcos nem csak tettetned, hogy alszol. Hallom  a megváltozott szívverésed, szépfiú. – morcosan pillantottam fel a mellettem álló nővérre, csinos nő volt, és kicsit zavarba is jöttem, azért hiába vagyok 15 látom amit látok.
- Raymonddal és Dominickel már beszéltem, másfél hónapot fogtok itt tölteni a vizsgálatok miatt, a teliholdkor átszállítunk titeket a falkához, egy éjszaka hiányzás senkinek sem fog feltűnni. – megsimogatta az arcomat, én döbbenten néztem rá.
- Akkor…tényleg? – szorult el a torkom, mire ő biccentett.
- Az orvosi papírjaitokat meg fogják hamisítani, az apád miatt. Így hivatalosan nem leszel vérállat, de én érzem, amit ők még csak sejtenek. A dns tesztjeiteket is megmásítottuk. De nem árt vigyáznotok. – aztán figyeltem, ahogy a nő kisétál kecsesen, szinte légiesen a szobámból, és berobban a két haverom.
Feljebb ültem, bár kissé felszisszentem, míg beszélgettünk a nővér vagy tudom is én ki, kihúzta a tűket a testemből, így könnyebb volt felkelnem.
- Öregem! Alig hiszem el, hogy a csapat többi tagja, tudod… - rogyott le az ágyamra Ray és a tenyerébe temette az arcát. Dom megjelent mellettünk és szomorúan pillantott maga elé.
- Mennyi ideje fekszem itt? – böktem ki végül.
- Négy napja, de az a nővér azt mondta, hogy ha kijött, akkor meglátogathatunk végre. Mindketten a kórház vendégszeretetét élvezzük. – magyarázta Ray.
Fintorogtam és grimaszolva fordultam ki az ágyból, ülő helyzetbe, kicsit megszédültem, de ez zavart a legkevésbé.
- Ki akarok menni végre, a levegőre.  – szűrtem a fogaim között, és kiléptem az ágyból, épp csak megtántorodtam, de Dom elkapott, aztán visszaültetett.
- Keresünk egy tolószéket. – Ray már rohant is, úgy tűnik még nem voltam teljesen jól. Alig emlékszem az egész estére, harapás, karmolás, morgás, nyüszítés vissza harapás. Küzdöttem, őket próbáltam védeni, de az a vadállat erősebb volt mint mi, gyerekek.
A srácok minden összebeszélés nélkül a kertbe toltak ki, és még így ment ez pár hétig, közben párszor találkoztunk a nővérrel is, aki a hogylétünk felől érdeklődött.

[Napjainkban]

Itt ülök a turnébusz vezető ülésében, és olykor a visszapillantó tükörben lesek hátra, a többiekre Dom és Ray látszólag alszanak, de tudom, hogy nagyon is figyelnek. Rám és a hátul alvó kölykökre. Csak ennyien maradtunk, a két Mester összecsapása után, fogtuk a maradék holminkat, és elindultunk. Régi ismertségeket kutatok fel, érdeklődöm, informálódok, hogy megtaláljam a megfelelő lakhelyet a számunkra. Olyan helyet keresek ahol nincs leopárd hívó állattal rendelkező vámpír mester. Elég volt mindannyiunk számára ez a tizenhat év egy mester alatt. Mindannyian kaptunk hideget, meleget. Én többet, mert miután Nimir Raj lettem átformálódott a klán, az előző alfát megöltem, és többé nem volt az, hogy a vámpírunk kényére kedvére használhatta a leopárjdainkat a kicsinyes harcaira.
- Min gondolkodsz? – jelent meg Dom mellettem és a vállamra ejtette a tenyerét.
- Hogy lesz-e nyugodt életünk, találunk-e olyan helyet ahol azt érezzük mind,hogy haza érkeztünk? – nem menekülök, egyszerűen csak egy biztonságos helyet szeretnék biztosítani mindannyiinknak.
- A tánc verseny következő állomása St. Louis, azt mondtad van ott egy régi ismerősöd, ráadásul falkája van.  – Dom leült mellém és összehúzta magát, apróra, ez afféle macska képesség, annak ellenére, hogy akkora mint egy kétajtós szekrény, mégis sikerült neki.
- Nem kebel barátom, és tudom, hogy falkája van, nem kell csatlakoznunk hozzájuk, csak találkozom Armannal a verseny alatt, és megyünk is tovább ha vége van. Nem kell ott maradnunk. – magyarázom halkan.
- A következő pihenőnél megállunk, szólj a kölyköknek, hogy szedjék össze magukat.
A kölykök, különböző korcsoportú tagok voltak, de ők is a táncos csapatunkat bővítették, ám a föld alatti versenyeken nem vettek részt, ebből szereztük a pénzt, és gyűjtöttünk egy nagyobb házta. Dom és Ray munkás osztályból származott, én a felső tízezerhez tartoztam korábban. Apám kitagadott a családból, miután kiderült, hogy mi vagyok. Hol Doméknál, hol pedig Rayéknél laktam, vagy pedig a Mira-nál, a korábbi Miránál, ő rám hagyta a házát, igazából eladtam azt a kertes házat is, de most minden pénzre szükségünk volt. Az sem zavart ha egy farmra fogunk költözni, távol a civilizációtól, csak soha többet ne kelljen kiállniuk a szenvedést egy zsarnok mester miatt.
- Az a város még nem rendelkezik leopárd mesterrel. – súgtam és kicsit megszorítottam a kormányt, határozottabban haladtam a célom felé.





A hozzászólást Dante Maroon összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2018-03-01, 13:27-kor.
Vissza az elejére Go down
avatar
V. Oba
Amber Hill
Hello Darling, Please call me
Join date : 2016. May. 07.
Age : 29
Tartózkodási hely : St. Louis / NeverLand
Hozzászólások száma : 130
Tollvonásainak száma : 90
Re: Dante Maroon
2018-01-01, 14:18



Elfogadva!


Dante Maroon

Te drága szőrgombóc! Volt egy pillanat mikor már majdnem könny szökött a szemembe, sajnálattól remegő ujjaim majdnem ökölbe szorultak, és ott volt a morgás, mi a torkomból akart feltörni, de minden csak majdnem. Pontosan azért mert nincs szükséged a sajnálatra. Túlélő vagy, nem egyszer és nem kétszer tetted meg, ami még egy magam fajta egoista királynő szemében is némi elismerést gyújt. Remélem városunkban megtalálod amit keresel, az otthont, a biztonságot, és a másik feled. Azonban jó tanács Nimir-Raj a lankadó éberség, károsan hat az egészségre, az hogy pillanatnyilag nincs a városban oly Úr/nő ki megtépje a nyakatokban lógó pórázt, ne hagyja szunnyadni figyelmedet.

Elfogadva. Lepecsételve.





Amber Hill


Vissza az elejére Go down
 
Dante Maroon
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: Karakterek világa :: Karakteralkotás :: St. Louis lakosai :: Alakváltók-
Ugrás: