HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


Today at 17:29
Narui Kazuya
tollából született
Today at 14:56
Narui Kazuya
tollából született
Today at 13:47
Maximilian Lassen
tollából született
Today at 12:08
Narui Kazuya
tollából született
Today at 11:09
William Carxon
tollából született
Yesterday at 07:08
Alexander
tollából született
2018-12-15, 20:33
Caius Rhegal
tollából született
2018-12-15, 12:10
Genevie Bertrand
tollából született
2018-12-14, 22:39
Cain Nowik
tollából született
2018-12-14, 20:21
Cain Nowik
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
4
2
Vérfarkasok
2 3
Vérhiénák 1 4
Vérleopárdok 2 3
Vérpumák 3 2
Vértigrisek 2 4
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 6 5
Emberek 3 0
Összesen 26 24




Share | 
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
II. Ifjú
Narui Kazuya
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 10.
Hozzászólások száma : 112
Tollvonásainak száma : 102
Kéretlen kísérő
2018-09-02, 18:52



 
Zen  & Kazuya
If I am an angel, paint me with black wings


Túl hosszú éjszakának nézek elébe, és már minden a helyén van aminek lennie kell. A hajam beállítva, a ruhám kifogástalan, és a szolid smink is második bőrként takar, és egyszerűen utálom viselni néha a sztárságom, pedig ez a feladatom és ezt kell tennem minden este. Interjúra készülök a vámpírok érdekében, és bele se akarok gondolni, mennyi de mennyi idióta kérdésre kell majd választ adnom. Előre rosszul vagyok, pedig már ettem ma, Ayame-chan vérétől vagyok eleven és most pihen a szobájában, a mai esti társaságomat Zen képezi, a vérmedve testőr.
Unatkozva kopogtatom az asztalt amikor belép a szobába ahol várakozom. Persze ő már szétsresszelte magát, és hatszor körbeszimatolta a helyet orgyilkosok után kutatva de eddig semmit nem talált. A megjelenésére felvonom a szemöldököm.
- Na, semmi bomba, semmi gyilkos? - kérdezem apró mosollyal, hiszen elvileg ezért van velem hogy vigyázzon rám, gyakorlatilag néha ordibálunk egymással, amikor elegünk van egymásból.
- Mehetünk? A végén miattad fogok elkésni... - állok fel, és lesimítom a díszes fekete-fehér elegáns ruhámat. Szoros bőrnadrág, puha velúr csizma, Hófehér ing, csipkés kézelővel, és egy elegáns zakó. Kiegészítők hada csillog rajtam és a show kedvéért egy kobrafejet formázó sétapálcát is viszek magammal.

♫ Victorius × remélem tetszik × ©️
 
Vissza az elejére Go down
Online
avatar
I. Kölyök
Kurosawa Zen
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 06.
Tartózkodási hely : Kazuya 10 méteres körzetében
Hozzászólások száma : 27
Tollvonásainak száma : 22
Re: Kéretlen kísérő
2018-09-02, 20:18



Kazu && Zen


Mondhatnánk talán joggal, hogy hajlamos vagyok túlreagálni a dolgokat. Azonban mondhatjuk azt is, hogy csak körültekintő és alapos vagyok. Én ez utóbbit jobban szeretem hangoztatni, ugyanis a Kiscsillag megint kimegy a képletesen értett hiénák elé és a medve sosem lehet elég elővigyázatos. A pletyka írmagját is elkapom és megszorongatom, amelyik azt híresztelte, hogy valami rozzantagyú le akarja szedni az interjú alatt a védencemen. Ez a pár betört orr és agyrázkódás... igazén semmiség.  Majd kiheverik. Egyszercsak... Mondjuk ez inkább csak önámítás, mert amikor Róla van szó... nos, kissé hajlamos vagyok elfeledkezni a tényről, hogy egy vérmedve szunnyad a lelkemben. Ettől eltekintve igyekeztem finom lenni, már amennyire tudok a gyilkos legyintéseim miatt, de megpróbáltam! Senki se mondhatja, hogy nem. Ez csak az előzetes felmérés volt, s bár nem találtam semmi nyomot, ami a valóságra adhatna okot, azért én még mindig nem vagyok nyugodt. Meg kell védenem. És pont. Ha törik, ha szakad, ha kettéhasítottak, akkor is. Azon már senki sem lepődik meg, hogy 42-szer jártam körbe a terepet, kívül-belül és alul-felül.
- Hmm...nem vagyok meggyőzve.
Dörmögöm, vagy ha úgy tetszik, brummogom az orrom alá, miközben magamra veszem az öltönyömet, amiben ilyenkor feszítek Kazu mögött, mint a rosszabbik fajta szekrények szoktak. A nyakkendő kötés még mindig mumusom, szóval miután harmadjára sem sikerült megkötni, nemes egyszerűséggel begyűrtem a zsebembe a vacakot, kigomboltam egy gombot, és majd gengszter style-ba fogok feszíteni. A származásom, na meg igazából az előéletem is megvan hozzá. Sietve lépdelek a célom felé, egy dübbentés az ajtódeszkára az öklömmel, mint kopogásféle, és már bent is vagyok.
- Egyelőre azt mondanám, tiszta a terep.
Az arcomra van írva, hogy az atyaúristen sem tudna most meggyőzni arról, hogy nem lesz semmi baj, a feszültségem, mint ilyenkor mindig, mutatósan jelezve dagasztja az ért a halántékomon. Ugyanis figyelek. Mindent és mindenkit, mindenemmel. Enyhén meghajlok, ahogy elállok az útból és nyitom neki az ajtót.
- Mintha bánnád, ha így történne...
Jegyzem meg csendesen, fapofával, de belül mélyen azért mosolygok a dolgon. Úgy csinál, mintha amúgy az elején nem a késés lett volna a védjegye... Méregzöld pillantásom csak a másodperc töredékéig időznek a bőrnadrág adta rajzolaton, majd felegyenesedve s magunk után becsukva az ajtót. fenyegetően pásztázva mindenkit, lépdelek mögötte.


•• Words: ennyi •• Music: ez •• Note: Remélem tetszik *-* •• ©️️️
Vissza az elejére Go down
avatar
II. Ifjú
Narui Kazuya
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 10.
Hozzászólások száma : 112
Tollvonásainak száma : 102
Re: Kéretlen kísérő
2018-09-03, 20:45



 
Zen  & Kazuya
If I am an angel, paint me with black wings


Türelmesen üldögélek és várom hogy végre elindulhassunk, de meg kell várnom Zent, hiszen ő a testőröm és nélküle nem megyek sehová. Vagyis nem mehetek, és sok nézeteltérést okoz köztünk hogy mi számít kiruccanásnak, és minden alkalommal agyérgörcsöt kap amikor Ayamével elmegyünk vásárolni vagy csak elviszem fagyizni. Mintha Ő sose enne fagyit, és nem kínáltam volna legalább ezerszer. A reflexei sokszor jobbak mint egy átlag emberé és azt hiszem még a medvék között is igen csak dominánsnak számít az erejével.
Nem tudom miért pont őt kaptam meg, hiszen Mizuhiro sem szereti messze tudni magától az erős alakváltókat és a medvék sem olyan gyakoriak. Zen meg aztán... hát nomen est omen.
- Te sosem vagy meggyőzve ami azt illeti - sóhajtok és hátrafésülök egy tincset az arcomból és figyelem ahogy öltözködik, nem egy szívbajos jelenség. Mondjuk én sem vagyok az, azt már régen kiverték belőlem, kis híján szó szerint. Mindenért meg kellett szenvednem ami vagyok.
- Segítsek megkötni? - kérdezem, hiszen én tudok nyakkendőt kötni, még dupla windsor csomóval is. Ami azért már művészet lássuk be. Bár ez a nyitott nyakú style meg elég rosszfiús és Zen arca is magáért beszél. Nem kötnék bele ha nem lennék vámpír, és nem ismerném valamennyire, mert nem remeg a keze a ravaszon, és ölt már azért mert ezt parancsolták. Talán gengszter lehetett, nem ismerem a pontos hátterét. De majd egyszer kihúzom belőle.
- Ha te azt mondod, elhiszem. Mivel megyünk? A dzsipeddel vagy limuzinnal vagy kivételesen vezethetem a kedvenc kocsim? - kérdezem, mert ilyenkor ő a főnök. Vagy legalábbis hagyom hadd higgye.
- Nem bánom, ez az interjú nem igazán érdekel, de háromnegyed óra múlva kezdés és még oda kell érnem, és biztos nem lesz könnyű átmenni a rajongókon és a sajtón - sóhajtok lemondóan, hiszen a mosolyom bár mindig vakító, mégis mindig félvakon megyek le a vörös szőnyegről... Nyavalyás vakuk.
Lassan végigsétálok a szobám előtti folyosón, és a garázs szintjére sétálok amíg válaszol. Úgyis innen megyünk, csak nem mindegy mivel.
- A dzsippel menjünk, te vezess - fordulok meg ahogy odaállok a fekete kocsi mellé. Szeretem a bőrüléseit.

♫ Victorius × remélem tetszik × ©️
 
Vissza az elejére Go down
Online
avatar
I. Kölyök
Kurosawa Zen
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 06.
Tartózkodási hely : Kazuya 10 méteres körzetében
Hozzászólások száma : 27
Tollvonásainak száma : 22
Re: Kéretlen kísérő
2018-09-04, 01:18



Kazu && Zen


Nem kifejezetten próbálom meg elrejteni a kíváncsi szemek elől az érzéseimet a biztonsággal kapcsolatban, így nem is lepődöm meg azon, hogy Kazuya azonnal csípőből válaszol a morfondírozásomra. Erre fejben csak annyit szoktam válaszolni: persze, mert neked nem kell egy "életre" vigyázni. Amúgy kétesélyes, hogy nevezhetjük-e életnek,a mi a vámpíroknak van, de hét esténként úgy néznek, szóval megelőlegezem neki a tényt, hogy él. Valamilyen formában.
- Áh, hagyd csak. Legalább így veszélyesebbnek nézek ki.
Na nem mintha egyébként nem lennék az, de egy mezei ember számára talán nem volna túl előnyös a fekete medvét mutogatni. Jobb ez így... meg amúgy sem szeretem ha nyakörve szerű szoros vackok fogják át a torkom. Kellemetlen érzés, kellemetlen emlékekkel.
- Mondanám, hogy a limoval kéne berobbannod, de van egy érzésem, hogy nincs kedved sznoboskodni. Bár halkan megjegyzem, a kiadód egyfolytában ezzel nyaggat. Azt pedig tudod jól, hogy ilyenkor nem vezethetsz. Minden valamirevaló sztár viteti a hátsóját, neked is ezt kell. Asszem benne van a lábjegyzetben...
Húzom el kelletlen a szám, miközben megigazítom a kihajtott gallért s útjára engedem az Úrfricskát. Némi lépcsőzés és gyaloglás után a garázsban lyukadunk ki, és szinte éreztem, hogy a limo nem fog feküdni ma neki. A megérzések félelmetes dolgok.
- Oké-oké...
Sóhajtok egy picikét, elővarázsolom a kocsikulcsokat, majd ajtót nyitva betessékelem a primadonnát, én magam pedig a vezetőülésre applikálom be magam, első mozzanat a bekötés.
- Öv.
Mély basszusban vagyok képes ezt a rövid, két betűből álló szócskát kinyögni, s addig bizony be sem indítom a motort, amíg nem köti be magát. Nem vágyom szélvédőn kirepülő Kazu-k látványára. Ha mindez megvan, motor felbőg, távirányítóval nyitom a garázsajtót és már úton is vagyunk az interjú helyszínére. Mint mindig, most is kikövetkeztethetetlen útvonalon megyek. Nem a legrövidebb, nem a leghosszabb, de még csak nem is logikus útvonalon. Fikarcnyi esélyt sem hagyok arra, hogy útközben támadják meg a védencem. Erre háklis vagyok. Mondjuk ha ezt a mellettem ülő hallaná, biztosan megjegyezné: nem csak erre.


•• Words: ennyi •• Music: ez •• Note: Remélem tetszik *-* •• ©️️️
Vissza az elejére Go down
avatar
II. Ifjú
Narui Kazuya
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 10.
Hozzászólások száma : 112
Tollvonásainak száma : 102
Re: Kéretlen kísérő
2018-10-01, 20:57



 
Zen  & Kazuya
If I am an angel, paint me with black wings


Zen nem éppen a szavak embere, ellenben eléggé kifejező az arca és szinte minden rá van írva, többek között az is mennyire rajong az ilyen sajtós megjelenésekért. Nagyjából annyira mint én, és ha tehetném a szobám mélyén lennék összebújva Ayaméval egy jó filmet nézve, de hát az élet már csak ilyen, nem mindig tehetem meg azt, amit akarok, még akkor se ha vámpír vagyok. Mondhatni, így meg pláne nem, hiszen elég sok felelősség és kötelesség terhelődik rám, és nem rogyhatok meg a súly alatt. Mizuhiro elvárja hogy ötcsillagos szolgáltatást nyújtsak, és akaratlanul is megrándulok egy kicsit ahogy eszembe jut az hosszú év, távol mindentől, egy sötét szobában.
- Az biztos. Azt gondolnám gyakorlott gengszter vagy, de... ott sem épp kispályás. Voltál valaha az? - kérdezem tőle menet közben, mert valahogy beszéltetni akarom egy kicsit. Legalább elterelem egy kicsit a figyelmem.
- Nincs! Utálom a limót! Batár nagy és kényelmetlen, bár tény hogy van egy presztizse de azt nem vezetheted mert annak van saját sofőrje, arra meg inkább nem bízom magam - dohogok egy sort megvillanó kék szemekkel és a garázsba érve a nagy fekete dzsipen állapodik meg a szemem. Naná hogy önkényesen döntök, és nem a limó mellett.
- Hai, hai. Ennyi lázadás belefér, és így is sokszor vitetem magam azzal a rondasággal. Legalább most nem akarom - indulok el határozottan és rutinosan szállok be az anyós ülésre. Ülhetnék hátra is, de nem adom meg azt az örömet a világnak, és az anyósülésen van ülésfűtés is.
Figyelem ahogy ő is beül, és már köti is be magát. Erre háklis, így csak némán én is megteszem amit kell, hogy mehessünk végre.
- Mennyivel jobb lenne inkább kirándulni menni a városba.... - nézek ki az ablakon. Könyökölve támasztom a fejem és az elsuhanó kirakatokat nézem ahogy araszolunk az esti csúcsban. Vámpír vagyok, felszabadultam a halandóság súlya alól, mégis annyi más erő köt gúzsba, és még nem törhetek ki. Még nem vagyok elég jó hozzá.

♫ Victorius × remélem tetszik × ©️
 
Vissza az elejére Go down
Online
avatar
I. Kölyök
Kurosawa Zen
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 06.
Tartózkodási hely : Kazuya 10 méteres körzetében
Hozzászólások száma : 27
Tollvonásainak száma : 22
Re: Kéretlen kísérő
2018-12-11, 22:27



Kazu && Zen


Igazából elég sok baj volt még az elején Kazuval, nagyon nem akarta elfogadni, hogy márpedig mostantól én fogok vigyázni a hátsójára, s még ha most sem békélt meg vele teljesen, legalább próbál együtt működni. Így azért egy hangyabokányival könnyebb őt védelmezni, mint anno, mikor szökdösős herceget játszott és az volt minden szórakozása, hogy megpróbáljon meglógni előlem. Mindenesetre az a múlt volt, most pedig a jelen van és mivel gyanítottam a választását, a jó slusszkulcs is van velem. A szavaira egy suta félmosoly csúszik a szám szegletébe, de pont el is fordítom a fejem, hogy kinézzek a visszapillantó tükörbe felmérni a távolságokat és kiállás után elinduljunk.
- Vicces egy elgondolás. Gazdag fantáziavilágra vall.
Nem akarom, hogy tudja, már emberként is szörnyeteg voltam. Nem kell tudnia, és ha rajtam múlik, nem is fogja sosem. Rutinosan vezetek, van benne nem kis gyakorlatom, hogy zökkenőmentes utazást tudjak biztosítani.
- Mintha nem tudnád, hogy akármibe is ülsz bele, úgyis én leszek a sofőröd...
Jegyzem meg a magam brummogósan mély hangján, miközben indexelgetek és kanyargok ide-oda. Fő az összezavarás. Meg mert tény, hogy addig ütök bárkit, amíg át nem adja a kocsikulcsot... ez ilyen... medvetörvény. Kimondatlan, és csak egy medvére vonatkozik.
- Talán majd holnap lesz rá idő a fotózás után.
Igazából, szívesen vinném akárhova, bárhova, ahová csak menni akar, de... mindkettőnk feje felett lebeg egy villámló tekintetű Mizuhiro, aki miatt nem tehetjük azt, amit szeretnénk.
- Mindjárt ott vagyunk. Felkészültél?
Fordulok be az utolsó előtti útszakaszra, miközben a szemem járatom a járdán, az úttesten, de még a tetőkön is.
- Főbejárat vagy inkább hátsó?


•• Words: ennyi •• Music: ez •• Note: Remélem tetszik *-* •• ©️️️
Vissza az elejére Go down
avatar
II. Ifjú
Narui Kazuya
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 10.
Hozzászólások száma : 112
Tollvonásainak száma : 102
Re: Kéretlen kísérő
Today at 17:29



 
Zen  & Kazuya
If I am an angel, paint me with black wings


Nem mondom, elég nehézkesen indult ez a mi kapcsolatunk a medvével, de most már valahogy egész megszoktam hogy élő koloncként lóg a nyakamon és még mindig vannak fenntartásaim vele kapcsolatban. Nem tudom mit parancsolt neki pontosan az Urunk, hiszen neki a medve a hívóállata és így Zennek is engedelmeskednie kell, bármilyen erős is legyen.
Az anyósülés kényelmébe süppedek kicsit hátradöntve az ülést és kinyújtom hosszú lábaimat amiken dob a csizma és magasított talp. Nem a legkényelmesebb viselet, de jól néz ki és látványos. A lábfájás meg, mi az?
- Inkább gyakorlatias gondolkodásra. Láttalak már lőni amikor azt mondtam, és a szemed sem rebbent - válaszolok neki hiszen engem nem érdekel. Megvéd ha kell és a munkáját jól végzi. Ha volt is gengszter, engem nem zavar. Én sem vagyok kisebb szörnyeteg nála.
- Persze. Bár legutóbb kissé túlzás volt leütni a limó sofőrjét, mert nem akarta odaadni a kulcsot, nem? - húzódik lassú mosolyra az ajkam, mert az azért emlékeztes jelenség volt hogy Zen kihúzta a sofőrt az ablakon kerezstül hogy azonnal adja oda a kulcsot. Vele nem érdemes kekeckedni.
- Jah, holnap van az a magazinos ugye? El kell mennünk a vidámparkba is, ha már itt tartunk. Ayame-channak mehetnékje van - sóhajtok fel ahogy az ablakba könyökölve nézem a város fényeit. Már nem menekülök a testőr elől, inkább... egyszerűbb ha viszem magammal és kommunikálunk. Bár amellett hogy testőr, minden más is egyszerre. Mondjuk határidő napló.
- Fel, persze... - tolom az orromra a sötét napszemüveget hogy kicsit kevésbé vakuljak bele a vakufényekbe. Minden oldalról fotózni fognak már most szóval felkészülök.
- Főbejárat. Most ott kell bemennem szőnyegen meg minden giccsparádé - sóhajtok és nem akarózik nagyon kiszállni a kocsiból. Még várok egy percet amíg erőt veszek magamon, és kiszállok. Már vakítanak is persze. Professzionális mosollyal sétálok fel lassan és hagyom magam fotózni, még pózolok is, mosolyogva.
Odabent már jobb a helyzet és nem kell sok hogy észrevegyem Zent ismét, valahogy megnyugtató a tény hogy itt van és a sajtótájékoztató sem olyan rossz.

♫ Victorius × remélem tetszik × ©️
 
Vissza az elejére Go down
Online
Ajánlott tartalom
Hello Darling, Please call me
Re: Kéretlen kísérő


Vissza az elejére Go down
 
Kéretlen kísérő
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: St. Louis - Játéktér :: A városon belül :: Vérnegyed :: Kárhozottak Cirkusza :: Lakrészek-
Ugrás: