HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


2018-10-17, 20:29
Braden Scargano
tollából született
2018-10-17, 12:55
Lucas A. Blackheat
tollából született
2018-10-17, 11:16
Narui Kazuya
tollából született
2018-10-16, 18:55
Ryenne Keith
tollából született
2018-10-16, 14:40
Narui Kazuya
tollából született
2018-10-13, 22:02
Xylia Graham
tollából született
2018-10-13, 12:35
William Carxon
tollából született
2018-10-13, 09:26
Alexander
tollából született
2018-10-12, 19:56
Adriane Mendez
tollából született
2018-10-11, 11:01
Amber Hill
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
4
2
Vérfarkasok
2 3
Vérhiénák 1 4
Vérleopárdok 2 3
Vérpumák 3 2
Vértigrisek 2 4
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 6 5
Emberek 3 0
Összesen 26 24




Share | 

 Mindenki azt akarja

 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
II. Hiéna
Moyra O'Ciaragain
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jul. 20.
Age : 27
Tartózkodási hely : St. Louis
Hozzászólások száma : 23
Tollvonásainak száma : 18
Mindenki azt akarja
2018-08-31, 11:56


You & Me
Mindenki azt akarja


Vannak az életben azok a pillanatok, amikor az embert megragadja valami. Olykor ez egy illat, máskor egy íz, megint máskor egy hang. És amikor ez az ember az ideje egy részét egy night clubban tölti, akkor könnyen lehet, hogy a varázslatot éppen egy ringó csípő vagy ingó idom okozza. Ami valljuk be azért ilyen esetben eléggé nagy eséllyel megtörténhet akárkivel. Tehát fogom a fazon vállát, csavarok egyet a karján, hogy a háta mögé kerüljön, majd taszítok rajta egyet, hogy két kidobó karjai közé kerüljön. Nincs harag. Megértem, hiszen valahol még én is emberből vagyok, vagyis egy részem az. Miért ne tetszhetne meg neki a díszlet? Csak hát az a büdös nagy helyzet, hogy az áru nem eladó. Miközben leporolom magamat, még egyszer beintek az ürgének, aztán hátat fordítok a barátságos kis társaságnak, hogy az áldozathoz lépjek. Azért vicces áldozatnak titulálni valakit, aki idejött a sakáltanyára, hogy megkaphatónak látszódva riszálja magát, és mégse legyen az. Ruby az egyik az új lányok közül. Ezek a lányok... jönnek-mennek. Még nem ismeri a kuncsaftokat, tehát nem lehet a szemére vetni, hogy nem tudja, melyiket kell jó messzire elkerülnie.
- Minden oké? - A fülem mögé tűröm azt a pár tincset, amelyek a közbeavatkozásért kiáltó helyzetben a hirtelen mozdulatra az arcomba csapódtak. Intek az egyik csajnak, hogy ugorjon be a helyére, habár valószínűleg magától is tudná a dolgát. Igazából nem tartozik a feladataim közé, hogy bajbajutott hölgyeket mentsek meg az izzadt mancsoktól, de ha már éppen erre jártam, akkor miért is ne?
- Gyere – intek a fejemmel az öltözők felé, arra számítva, hogy magától is követni fog. - Igazítsd meg a sminked, mielőtt visszamész. - De ez valójában nem javaslat, hanem utasítás, ami annyit tesz, hogyha nem jön velem, akkor megfogom a karját, és magammal húzom. Egy ilyen helyen nem annyira egészséges, ha beléd áll a feszkó, miközben a tömegben ácsorogsz.
- Jegyezd meg Charles-t, és kerüld el jó messzire – magyarázom séta közben. - Sajnos elég nagy gyökér. - Tudom, hogy nem kellene a halandókkal foglalkoznom, de néha annyira jó érzés erőszakot alkalmaznom valakin, akihez egyébként nincs semmi közöm, hogy ha alkalom ígérkezik, kénytelen vagyok kielégíteni ezt a vágyamat is. Nem mintha annyira fájt volna annak a rohadéknak, pedig megérdemelte volna, hogy megszorongassam, már csak azért is mert nem tetszik a képe. Belököm magunk előtt az ajtót, és magam elé engedem a lányt, hogy biztosan hátra menjen.
Vissza az elejére Go down
avatar
Ember
Ruby Johnson
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 22.
Age : 17
Hozzászólások száma : 39
Tollvonásainak száma : 31
Re: Mindenki azt akarja
2018-08-31, 16:10



Péntek esete, ilyenkor mindig sokkal többen vannak, mint egyébként, valószínűnek tartom, hogy azért, mert mindenki ilyenkor próbálja kiengedni a hétköznapokon felgyűlt gőzt egy kis lazítással. Vagy némelyek esetében durvább lazítással, ha annak lehet nevezni. Múlthéten véletlenül feltévedtem az emeleti szobákhoz, és résnyire nyitva volt az ajtó. Az egyik itt dolgozó lány pórázon vezetett egy férfit, akiről lógott az öltönye cafatja, és a szájában egy golyó volt, olyan piros, aminek a madzagját hátul a fejnél kell bekapcsolni, és azt hiszem egy pálcát is láttam. De hát ízlés kérdése, hogy kinek mi jön be. És ki vagyok én, hogy bárkit elítéljek?
Főleg, hogy az én csípőm is épp körkörösen mozog egy rúd körül, amit épp körbe táncolok, az egyik boxnál. Szeretek táncolni, mert kordában tartja a testem, és jól érzem magam közben az agyam teljesen kikapcsolhat és átadom magam a zenének, csak a mozgásomra figyelek. Majdnem olyan, mintha jógáznék, egyszerre gondoskodik a testről és lélekről, egészen felemelő.
Vagy legalábbis az volt, amíg meg nem éreztem egy kezet a derekamon, ami behúzott az ölébe, én meg már kapálóztam is, hogy mielőbb távozzak onnan, de egyedül nem ment. Szerencsére az egyik itt dolgozó észrevette és megmentett.
- Aha, persze…- válaszolok, de amúgy nem, kicsit megijedtem asszem, és össze is vagyok zavarodva pár pillanatig, olyan gyorsan történt minden.
- Hova? – nézek a mutatott irányba, de csak az öltözők felé int a fejével. – Ohh, okés! – nem kell kétszer mondania, amúgy is már vagy egy órája táncoltam biztos kicsit elkenődött már, úgyhogy tényleg rám fér egy kis szünet meg felfrissülés.
- Igen, észrevettem. Csak így ránézésre nem mondaná meg az ember. – Megyek a nő után, aztán előre enged, hogy menjek be az öltözőbe.
- Amúgy nagyon erős vagy. Pillanatokon belül kiraktad a szűrét, nagyon menő volt. – Lelkendezek most már, hogy elmúlt a sokk hatása, és az agyam kezdi visszaadni a képeket, amit a pasassal művel.
 
Vissza az elejére Go down
avatar
II. Hiéna
Moyra O'Ciaragain
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jul. 20.
Age : 27
Tartózkodási hely : St. Louis
Hozzászólások száma : 23
Tollvonásainak száma : 18
Re: Mindenki azt akarja
2018-09-04, 21:08


You & Me
Mindenki azt akarja


Péntek. Már zsaru koromban is utáltam a hét utolsó három napját. Hirtelen több lett a munka, több a papír is. Aztán ott voltak a fiatalok, akik a party végét a sitten, a sebészeten, vagy éppen a detoxban akarták tölteni. És általában minket küldtek a helyszínre, hogy aztán nekünk kelljen értesíteni a mentősök vagy állapottól függően a kórház diszpécserét, vagy hazafuvarozni őket anyauhoz-apuhoz, mert az ici-pici kölykük kiszökött az utcára randalírozni. Akadtak visszajáró vendégek is, mint amilyen az a Bűzös Joe volt. Aztán ebben az időszakban rendszeresebben tartottunk razziákat, hogy minél nagyobbat merítsünk. És az ilyen merítéseknek megvolt az a rizikója, hogy valamelyik gyökér valakit lelő. És éppen azért, mert nem akartam én lenni az a sötét paraszt, ezért szabadidőm jelentős része ráment a lövész gyakorlatra. Persze minden fegyver más, midegyiknek megvan a maga egyénisége. A szolgálatit például rühelltem. Akit pedig most hordok a hónom alatt, azzal még fiatal a barátságunk, ám az összeszokottságunk hiányát pótolják a kiélesedett érzékszerveim. Ez az egyetlen előnye a bennem lakozó szörnyetegnek, amit benyeltem, mint nénike az influenzát.
Itt sem örvend jobban a szívem annak, hogy eljött a péntek. Hiszen a clubban ez a hatalmas tömeg. A tömeg, ami jelenleg az egyik legnagyobb ellenségem. Az érzékszerveim zsizsegnek attól a mérhetetlen mennyiségű impulzustól, ami az orrnyálkahártyám belső felére tapad minden lélegzetvételemmel. Tudom, hogy a többségben szexuális vágy burjánzik, de akadnak olyanok is, akikben a düh vonaglik olyan tapinthatóan, hogy akár meghághatnám keményen, mint ahogyan a csalárd szeretőt szokták.
- Az öltözőkhöz - válaszolok a lánynak, de úgy tűnik, hogy hamarabb kapcsol, mint hogy kiszaladnak a szavak a szánon. Ott mindkettőnknek sokkal jobb lesz. Csak kevés időt töltök a Neverben, mert Ambernek az a véleménye, hogy még mindig hyenasittingre szorulok.
- Beszélgess a lányokkal, - akkor talán tudni fogja, hogy kinek a közelében érdemes kicsit jobban figyelni. Ami a figyelmet illeti, ő se véletlenül volt megtalálható éppen Ruby közelében. Formás kis csaj, aki könnyen magára vonja a tekinteteket. Édesnek és fűszeresnek tűnik, akár a keleti csemegeárus bódító különlegességei a pult alatt.
- Nem kell ehhez erő. Ez csak technika kérdése. - Valamiféle önelégült vigyor jelenik meg az ajkaimon, mert hát mégis csak én vagyok most a Jani a gáton, aki megvédte a kislányt. Még egy magamfajta szörnyetegnek is jól esik egy kis kedvesség néhanapján.
- Először dolgozol ilyen helyen? - Megmagyarázná, hogy miért került olyan könnyen egy férfi karmai közé. Más lányok még azt megelőzően csúsztak volna ki a kezek közül, hogy egy ölben kötöttek volna ki. Feltéve, hogy nem éppen ez a céljuk.
- És hogy kerül egy ilyen csinos lány, egy ilyen vad helyre? - Élek a sablon szövegek adta lehetőségekkel, hogy kicsivel több információnak lehessek a birtokában. Közben megtámaszkodom mellette a falon, amiből igen könnyen leolvasható, hogy nem csak a jó szándék vezérel, mikor megmentek valakit. Elvégre ragadozó lennék, több értelemben is.

Vissza az elejére Go down
avatar
Ember
Ruby Johnson
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 22.
Age : 17
Hozzászólások száma : 39
Tollvonásainak száma : 31
Re: Mindenki azt akarja
2018-09-16, 09:31



Alig két hónapja, hogy megszöktem otthonról, és az utam egyenesen ide vezetett. Talán a véletlen műve, talán a sors akarta így, hogy betévedjek erre a helyre, a megérkezésemet követő egy órában. Gyorsan történtek akkor is az események, ahogy maga a felvételis. Mivel már előtti is, ha mondhatjuk így táncoltam, bár a pompom lánykodás nem nevezhető igazán táncnak, de azért akadnak benne szép számmal arra emlékeztető mozgások, meg hát amúgy is sokat gyakoroltunk annak idején a csajokkal, hogyan fogjuk kiborítani a tanárokat, és elcsábítani a focicsapat tagjait a bálon, ha arra kerül a sor, a táncunkkal.
De az én esetemben, ugye ez nem következett be, hiszen nem jutottam el a bálig, és már nem is fogok, mert az iskola véget ért, én meg akkor már itt tevékenykedtem, péntek este, mint ma is.
Azonban ez az első alkalom, hogy le kell fejteni rólam egy vendéget, eddig még egyik sem ért hozzám, csak, ha én is úgy akartam, és ugye, akkor is csak azokon a helyeken, amik tánc  közben engedélyezettek. Szerencsém van, hogy itt figyelnek a fellépőkre, bár nem tudom, hogy más helyeken ez hogyan is működik.
Ahogy belépek az öltözőbe, megcsap a mindenféle parfümök illatfelhője, ilyenkor mindig ez van, muszáj frissíteni, mert nagyon könnyű leizzadni tánc közben, a fülledt levegőben. És ugye, ki szereti az izzadságszagot.
- Rendben, majd kifaggatom őket! – bólintok egyetértően, majd az egyik fésülködőasztalhoz megyek, és kiveszek egy sminkkendőt a dobozból, hogy letöröljem a sminkem azon részét, ami elmosódott, aztán szép körvonalat húzok ismét a szemceruzával, és feldobom egy kis spirállal, hogy hosszabbnak és dúsabbnak tűnjenek a pilláim. Alapozót nem szoktam használni, szerencsémre szép a bőröm, a pattanások messzire elkerültek, így azokat nem kell elfednem semmivel sem.
- Akkor is menő volt. – felállok, az eddig előrehajolós pozíciómból és ránézek. – Nagy kérés lenne, hogy ha van időd és kedved, akkor taníts nekem pár ilyen fogást? – kérdezem az ajkamat rágcsálva, mert hát nem igazán ismerjük egymást, de mégiscsak itt dolgozik, és ha ő meg tudja csinálni, akkor talán én is képes leszek rá. Elvégre ő maga mondta, hogy nem erő kérdése, hanem technikáié, ami jó, mert lehet, hogy időnként tényleg szőke, és naiv vagyok, de azt még én is tudom, hogy erőm, az nuku.
- Aha, először. – Meg nem csak ilyen helyen, hanem bármilyenen, de ezt már nem teszem hozzá, mert minek, csak magamat sodornám veszélybe vele.
Visszahajolok az asztal fölé, hogy közel legyek a tükörképemhez és szájfényt csempésszek az ajkaimra, és úgy válaszolok a következő kérdésére, ami kicsit furcsa akcentusos lesz, mert alig mozgatom hozzá a számat, tekintve, hogy épp kenem őket.
- Hát úgy, hogy megérkezik a városba, elsétál egy ajtó előtt, amire ki van írva, hogy táncost felvesznek, és belöki az ajtót. – felelem vigyorogva, de tény, ez így történt, bár rettentően ideges voltam, mikor bejöttem, most már tudok mosolyogni magamon. Még életemben nem voltam hasonló helynek a környékén sem, nem hogy belülről lássam, hogy milyen is az egész. És ez ráadásul napközben történt, emberek nélkül, úgyhogy még meglepőbb volt, az első estés fellépésem, mert azt hittem, hogy ilyen helyekre alig járnak emberek.
- Te régóta dolgozol itt? – Az tudom, hogy régebb óta, mint én, mert láttam már itt, bár sosem beszéltünk két szót sem egymással. Mondjuk nem nagyon beszélgetek másokkal, csak a szokásos dolgokról, szóval annyira nem ismerkedtem még meg senkivel sem innen.
Vissza az elejére Go down
avatar
II. Hiéna
Moyra O'Ciaragain
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jul. 20.
Age : 27
Tartózkodási hely : St. Louis
Hozzászólások száma : 23
Tollvonásainak száma : 18
Re: Mindenki azt akarja
2018-09-23, 19:36


You & Me
Mindenki azt akarja



Követem azt a csinos kis hátsó tájat az öltözők felé, és még csak véletlenül, de tényleg, még csak eszemben sincs megnézni, miközben előre hajol, hogy kiigazítsa az elkenődött sminket,... A szememet csak finoman legeltetem a lányon, nehogy elriasszam. Lehet ez akármilyen klub, nem biztos, hogy mindenki két kapura játszik, ahogy én sem. Az öngólokban, viszont elég jó gyakorlatot hoztam össze az évek alatt, így aztán jó pár kosáron is túl vagyok. A következő se fog problémát okozni. De... vannak ezek a fiatal lányok, akik még csak önmagukat keresik, és hát őket, akkor is meg lehet venni kilóra, ha később a másik kaput választják, mert még nincsenek teljesen tisztában a játékszabályokkal.
- Kössz - hát, ha már klassz vagyok, akkor fogadjuk el, hogy legalább egy halandót képes vagyok lenyűgözni a tehetségemmel, ha már másokat nem. Na, de mindegy is, nem keseregni vagyok itt, hanem hogy végre kiélvezzem azt a pillanatnyi szabadságot, amit nyertem magamnak. - Persze, miért is ne? - Végül is, megoldható. Végig nyalok az ajkaimon, majd eltépem a tekintetem az övétől. Az a szar abban, ha egy csajnak csaj létére bejönnek a csajok, hogy beszopja azokat a taktikákat is, amiket egyébként maga is alkalmazna. - Csak vigyázz, hogy kin alkalmazod,... - Mosolyom szélesedik, ahogy ezeket a szavakat kimondom, és hát elképzelek valami igen kínos jelenetet, ahol már nem csak a csinos kis seggét, de az életét kellene megmenteni. Sőt, ha már itt tartunk, inkább a síkosítást kellene gyakorolni, hogy kikígyózzon az ilyen undorító gyökerek karjai közül. Megfogok egy flakon olajat, és odanyújtom.
- Nem csak arra jó, hogy csillogjon tőle a tested – kacsintok rá egyet nem sokat sejtetően.
- Na, és mit kapok, ha tanítalak? - Jöjjön a deal része a témának, mert azért kíváncsi vagyok, hogy mije lenne, amit cserébe odaajánlana. Vajon van már annyira gyakorlott, hogy tudja, mi erre a helyes válsz, vagy még gyúrni kell rajta egy kicsit? Vagy egy kicsit sokat... én bevállalom a tanítását.
- Szóval itt veszítetted el a szüzességed – kúszik jótékony vigyor az ajkaimra, miközben újra végig pillantok a csinos kis testén, ameddig ő azzal foglalja le magát, hogy tovább rendezgesse a kinézetét. Persze megakad a tekintetem a csillogó ajkakon is. Lelki szemeim előtt, akár a mézesmadzag, lejátszódik, hogy vajon milyen képet vágna, ha lenyalnám a csinos kis szájáról?
- Ügyesen táncolhatsz, ha rögtön felvettek – nem mintha nem láttam volna, hogy mit csinál, és nem csak azért, mert oda kell figyelnem mindenre, amire csak lehet, hanem azért is, mert néha elkalandozott a figyelmem... felé. - És vállalsz mást is? - Ha már itt tartunk. Ki tudja, fogad-e fizetős kuncsaftokat.
- Egy ideje már Ambernek dolgozom – biccentek egyet. Mondhatjuk, hogy régóta, vagy legalábbis régebb óta, mint ez a kis lány. És még annál is régebben, mint a többiek, ha nem vesszük figyelembe azt a pár éves kihagyást, mialatt meghágta a ranglétrát, hogy a vezetőnk lehessen.
- És mit szoktál csinálni, ha éppen nem itt vagy? - Próbálom felmérni, hogy merre lehetne még totál véletlenül összefutni a kósza numera reményében. Egyébként tök jó fej vagyok, ha bejön valaki az ajtómon, és nem is igazán mondhatom el magamról, hogy bármelyik lányt már letepertem volna a klubból, mert habár a fiúkkal játszom, de jelenleg az éhségem eléggé elcsillapítja a falka dinamikája.


Vissza az elejére Go down
avatar
Ember
Ruby Johnson
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 22.
Age : 17
Hozzászólások száma : 39
Tollvonásainak száma : 31
Re: Mindenki azt akarja
2018-09-29, 09:27



Kifejezetten örülök annak a ténynek, hogy itt erősebb sminket kell alkalmazni, mint mondjuk egy irodaházban, mert, ahogy nézegetem a tükörképem, határozottan idősebbnek nézek így ki, mint például zuhany után, ami igencsak árulkodik a koromról. Bár, ha bárki megjegyzést tesz rá, akkor csak annyit felelek, hogy jól tartom magamat, és tovább maradhatok a szakmában. Ezt már elsütöttem párszor, és eddig mindig bevált.
- Uhh, tényleg? – lelkendezek máris, ahogy igent mondd, hogy tanít engem. Szuper jól hangzik, bár sosem voltam az a verekedős fajta, de végül is táncolni tudok, akkor lehet, hogy egy ilyen harci izé sem okoz majd gondod a mozgásnál.
- Hát persze…- felelem elbizonytalanodva, mert mi az, hogy kin alkalmazom? Hát szerintem egyértelműen azokon, akik megtámadnak, vagy gondolom én, de nem firtatom a dolgot, hiszen a lelki szemeim előtt már olyan képek lebegnek, mint a Jackie Chan filmekben, pörögnek, ugrálnak, rúgnak, és fura hangokat adnak ki.
- Hát még mire? – fogom meg az olajat, és nézegetem, mert mégis mire használjam még, ha nem arra, hogy csillogjak? Jó mondjuk masszázsra is jó, de nem akarom, hogy a vendégek masszírozzanak, meg ami azt illeti én sem akarom őket, szóval?
- Őőő, hát tudok valamennyit fizetni érte. – Halvány segédfogalmam sincs, mennyibe kerül egy karate óra, de majd utána nézek. – Majd megnézem, mennyibe kerül egy harci kiképzős óra. – Lehet, hogy ilyen órák nincsenek is. Még nekem is furcsán hangzik a szó, hogy harci kiképzős, pedig a fejemben nem volt olyan rossz, csak mikor már kimondtam.  
- Háát…így is mondhatjuk. – Bár fura megfogalmazás, ami azt illeti. Arról nem beszélve, hogy a szó szoros értelmében én még szűz vagyok, mert ugye normális esetben azt is a bálon kellett volna elveszíteni, amin ugye nem vettem részt. Bár így belegondolva, teljesen ostoba fogadás volt a csajokkal, hogy majd ott lefekszünk a fiúkkal, vagyis azon az éjszakán, mert miért is tennénk meg? Nem mondom, hogy olyan rossz volt David mellett, de azt hiszem, hogy nem szerettem őt igazán. Ami azt illeti a legkevésbé sem hiányzik az életemből, nem is nagyon szoktam rá gondolni. A szüleim sokkalta többször eszembe szoktak jutni, mint ő.
- Szerintem csak nagyon kellett az ember, azért annyira nem lehetek ügyes, hogy mindenáron akarjanak. – teszem vissza a rúzst az asztalra, és még beletúrok a hajamba, az ujjaimmal végigfésülve rajta, ezennel késznek titulálva magamat. – Mi mást? – nézek rá nagy szemekkel, hogy vajon mire gondolhat.
- Csinosítgatom a lakásomat. Kissé lepukkant, de a főbérlőm nagyon kedves, és olcsón is adja. – Arról nem beszélve, hogy a Tante társasága kicsit olyan, mintha még mindig otthon lennék a szüleimmel. Jó érzés vele lenni, meg a családjával.
Vissza az elejére Go down
avatar
II. Hiéna
Moyra O'Ciaragain
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jul. 20.
Age : 27
Tartózkodási hely : St. Louis
Hozzászólások száma : 23
Tollvonásainak száma : 18
Re: Mindenki azt akarja
2018-10-02, 22:19


You & Me
Mindenki azt akarja



- Tényleg – kellemeset mosolygok a lelkesedésén. Van benne valami... nem is tudom. Talán gyermekien ártatlan? Létezhet egy ilyen helyen egyáltalán ilyesmi? Még jó, hogy a miénk a hely, különben elkezdenék kételkedni abban, hogy tényleg elmúlt már annyi idős, amivel belépőt nyerhet ide. Milyen szerencsés adottságok! Na, nem mintha nekem annyira kaparnom kellene azért, hogy többnek vagy éppen kevesebbnek tűnjek.
- Arra, hogy a nehéz helyzeteket sikamlósan könnyűvé tegye. - Ez most kétértelmű volt, vagy egyértelmű? Mindegy. Kinőttem már abból a korból, mikor az ember lánya azon rágódik, hogy a szavai milyen jelentéstartalommal bírnak. Talán ezért is kerülök olyan gyakran függőbe Ambernél. Néha... vagy inkább mindig úgy érti a szavaimat, ahogy azt a kedve tartja, és ilyenkor nekem komolyabb fejtörést okoz, hogy hogyan számoljak a következményekkel. Feltéve, hogy a következmények nem azonnaliak, mert olyankor még visszaszámolni is kevés az idő. - Önvédelmi oktatás- javítom ki, megmosolyogva a harci-kikepzős-óráját. Közben a derék magasságban a belső zsebembe nyúlok, hogy elővegyem az irattárcámat.
- Nálam nem lehet pénzzel fizetni - jegyzem meg, miközben kihúzom Mazi edzőtermének kis reklám kártyáját. Biztos nem haragszik meg, ha kölcsön veszek egy termet, amikor éppen van egy üres óra. Elvégre az egyszerű emberek inkább este érnek rá. Ez a lány pedig valamikor nappal fog. Ráadásul így Amber se nyíghat azon, hogy nem vigyáznak rám. - De mondjuk eljöhetnél velem helyekre, ahová nincs kedvem egyedül menni - pillantok vissza az arcára. Érdekel, hogy vajon hajlandó lenne-e velem tartani máshová is pusztán azért, hogy tanítsam. Mondjuk, foglalkoztathatna az is, hogy ha igent mond, annak mi lehet az oka, de... azért ne szaladjunk még ennyire előre.
- Megtalálod? - mutatom a címet, aztán, ha lehet, akkor a kezébe csúsztatom, hogy tegye el. Vajon mennyit tud arról, hogy kik és mik vagyunk igazából?
- Mikor érnél rá? - Az odáig oké, hogy én nagyon jól elképzelem, hogy ő majd nyitás előtt fogja magát elérhetővé tenni, de nem biztos, hogy igazam is van. A másik, hogy még beszélnem kell Mazival, sok-sok légyszi-légyszi-légyszi-vel megfűszerezve, hogy adjon nekem egy kis területet, hogy játszadozhassak ezzel a lánykával. De tényleg... Mégis bárkinek is milyen kifogása lehetne az ellen, hogy tanítsam az egyik alkalmazottat arra, hogy hogyan védje meg magát? Senki se mondja azt, hogy ez nem érdeke a falkának!
- Nem? Pedig nekem elég ügyesnek tűntél. Vagy talán őstehetség vagy? - szórakozottan futtatom a tekintetemet ez alkalommal csak a ruháján. Sajnos még lenne mit levenni róla.
- De, ami igaz, az igaz. Valószínűleg a csinos pofi felvételinél többet nyom a latba. És egy pofit sokkal nehezebb feljavítani, mint a hiányos ismereteket tovább bővíteni. Amber tudja, hogy mi kell a népnek - teszem hozzá egy féloldalas mosoly kíséretében. Persze, az se biztos, hogy ezt a dolgot Amber intézte, hiszen nem intézhet ő mindent. Akkor megállna az élet.
- Ugye nem gondolod, hogy mindenki csak táncolni szokott? - szalad fel magasra mind a két szemöldököm. Még nem járt fenn, még nem látta eltűnni a csajokat kicsit "szórakozni" avagy inkább szórakoztatni?
- Azért, kicsit furcsa, hogy rögtön egy ilyen helyre tévedtél be - gondolok vissza pár perccel korábbi témánkra. Hogy lehet valaki ennyire bevállalós? Na, de mindegy is. Lehet, hogy csak egy bátorság próba volt, amin sikeresen átment. - Nem tartod bizarrnak ezt a klubbot? - Elvégre ez még csak nem is egy hétköznapi éjszakai szórakozóhely, hanem a perverzió melegágya.

Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
Hello Darling, Please call me
Re: Mindenki azt akarja


Vissza az elejére Go down
 
Mindenki azt akarja
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: St. Louis - Játéktér :: A városon belül :: Külváros :: NeverLand-
Ugrás: