HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


Today at 16:13
Lucas A. Blackheat
tollából született
Yesterday at 21:24
Xylia Graham
tollából született
2018-08-16, 11:29
Michael Barr
tollából született
2018-08-15, 13:33
Amber Hill
tollából született
2018-08-15, 13:25
Maximilian Lassen
tollából született
2018-08-15, 09:42
William Carxon
tollából született
2018-08-14, 21:09
Amber Hill
tollából született
2018-08-14, 18:09
William Carxon
tollából született
2018-08-14, 15:27
Xavier Graham
tollából született
2018-08-13, 20:21
Amber Hill
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
4
2
Vérfarkasok
2 3
Vérhiénák 1 4
Vérleopárdok 2 3
Vérpumák 3 2
Vértigrisek 2 4
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 6 5
Emberek 3 0
Összesen 26 24




Share | 
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
Ember
Ruby Johnson
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 22.
Age : 17
Hozzászólások száma : 34
Tollvonásainak száma : 26
Ruby Johnson
2018-08-12, 17:34



Ruby Johnson
A szabadság azt jelenti, hogy minden bátorságunkat összeszedve lebontjuk a börtön falait, egyik téglát a másik után.


név: Ruby
kor: 17
csoport:  ember
átváltoztatás ideje: -
vérvonal: -
rang: -
play by: Britney Spears
Képesség-
MegjelenésTekintettel eddigi életemre, tudom hogy an kell úgy viselkedni és felöltözni, mint az iskola legnépszerűbb lánya, azonban most az újban, sokkal jobban szeretem, a szakadt farmer és a trikó kombinációját, erős sminkkel. Kivéve, ha  dolgozom, mert olyankor viszonylag kevés rajtam a ruha, annál több a bőr, mert a főnök így szereti. Egyébként nem vagyok valami magas, úgyhogy tánc közben magassarkú van rajtam, a lehető legmagasabb, különben a 160 centimmel alig nőttem ki a földből, de azt mondják 21 éves koráig nő az ember, hát még van addig négy évem, remélem titokban én is fogok még nőni.

Jellem Én három személy vagyok, attól függően, hogy épp kivel vagyok. Az Ártatlan Kislány, aki csodálattal bámulja a férfit, és úgy tesz, mintha lenyűgöznék hetvenkedő történetei a hatalomról és a dicsőségről. A Végzet Asszonya, aki azonnal lecsap azokra, akik bizonytalanok, átveszi felettük az irányítást, és kielégíti a vágyaikat, hiszen nekik már semmi mással nem kell törődniük. Végül pedig a Megértő Anya, aki gondját viseli mindazoknak, akik vigaszra és törődésre szorulnak, úgy tesz, mintha megértené őket, de a panaszok egyik fülén be – a másikon ki. Maga melyiket szeretné megismerni?

Elötörténet Megszólal az ébresztőm, maximum hangerőre van állítva, de másképp nehézkes lenne kiszállni az ágyból, ami átölel a melegségével. És még nehezebb lenne kiszakadni a folyton fejemben keringő álmokból, amik magukkal ragadnak, és nem eresztenek, olyan fantasztikus világokba repítve az elmém, és a bennük elképzelt önmagam, melyet csak azok érthetnek meg, akik szintén szeretnek az ábrándok között lebegve létezni, elfedve a valóság csúf arcát.


„I'm a Barbie girl, in the Barbie world
Life in plastic, it's fantastic!”


Még csak reggel négy óra, és a család alszik, de nekik nem is tart olyan sokáig a készülődés, mint nekem. Először is ki kell keresnem a megfelelő ruhát a szekrényemből, az én pozíciómban nem engedhetem meg magamnak, hogy akármit felvegyek, ha iskolába készülök. Ráadásul ez az utolsó előtti évem, mindenben kimagaslóan kell teljesítenem. Halványrózsaszín ceruzaszoknya, térd alá érő, fehér ing, és egy rózsaszín blézer, ami pont olyan árnyalatú, mint maga a szoknya. Fekete öv, fekete cipő, nem túl magas, táska, színben passzoló, és egy mappa, aminek színe nem túl kirívó. Mert így jár iskolába a pom-pom csapat kapitánya, az iskola legnépszerűbb lánya.
Zuhanyozás után, neki is állok a készülődésnek, ki kell vasalnom a hajam, és úgy sminkelni, mintha nem is lenne rajtam smink. Ezt egyébként könnyebb elmondani, mint leírni, vagy megcsinálni egy erősebb sminket. Külön tanítani kellene, minden lánynak a születés után a láthatatlan make up elkészítését. De végül csak sikerül elkészülnöm, és mire a konyhába érek, a család már ott van, majdhogynem idilli kép, apa kávét iszik, miközben az újságot bújja, anya pedig a reggelit szortírozza, akárcsak a sablonos amerikai filmekben, ahol a főhősünk egy tökéletes család, tökéletes lánya.
- Brad! Azonnal gyere le reggelizni! – kiálltja el magát anya. Ennyit az idilliről. Bár a sablonosba, még ez is beleillik, hiszen rengeteg hollywoodi műsor napirendjében megbújik a tökéletes ellentétje a család fekete báránya, a rossz útra tért bátyus.
- Én csak egy almát kérek anya! – jelentem ki, és el is veszem a kosárban felhalmozottak közül a legfényesebb zöldet. Bárcsak lennének aranyszínű almák is, mennyivel jobban nézne ki, egy csillogó alma, mint a zöld vagy piros.
Még egyszer átnéztem a házi feladatomat, muszáj jól teljesítenem az iskolában, hogy felvegyenek az egyetemre, hisz újságíró akarok lenni. Ez vagyok én, legalábbis ez az, amit a környezetem felé mutatok vagyis, ha helyesen akarom megfogalmazni, mutattam.
Brad elment, és bár sosem mutattam ki felé, hogy valójában mennyire felnézek rá, azért, amilyen életet élt, az állandó lázadását, azt, hogy mindig azt tette, amihez kedve volt, és sosem érdekelte, hogy mit gondolnak róla mások, mégis a bátyám, akit szeretek a magam módján.
Eleinte nem volt probléma, hogy ugyanúgy éljek, ahogy eddig is, de azon a napon, amikor a pom-pom lányok összefogtak, és közölték, hogy leváltanak, mint csapatvezetőt, mert kissé elhanyagoltam a feladataim. Azon a napon kezdődött meg az én átalakulásom is, és az álmaim egy része, átcsöppent a valóságba, hogy többé ne csupán a fejemben létezzenek, hanem én magam is az a hős lehessek, aki az énképemet valójában alakítja, és akit mindenki előtt titokban tartottam. Egy reggel arra ébredtem, hogy többé már nem akarok az a jól nevelt lány lenni, aki eddig voltam, arra ébredtem, hogy többé már nem tudok felébredni az álmaimból, és nem is akarok. Mert én akarok lenni a saját magam álma, ami valóra válik, akár egy tündérmese, leszámítva, hogy itt talán nincs „happyending”. Beálltam a tükör elé, ugyanúgy, ahogy minden reggel, de most az alig láthatatlan sminkem sokkal erősebbre cseréltem, a ruháim kiszaggattam, bakancsba bújtam, fogtam a hátizsákom, és a hollywood feliratot magam mögött hagyva, elindultam egy sokkal izgalmasabb élet után, a hamis személyimmel, együtt, ahogy a bátyám is csinálta.
Most már, ha rám nézel, tudod, mit látsz? Az álmaim, a vágyaim, azt, ami én magam vagyok. Szakadt farmernadrág, bőrdzseki, ing, nem a női fazonú, zakó, nyakkendő, vagy egy sima trikó, némi smink, ami kiemeli szemem kékségét, gyűrűk, órák, legtöbbje sárkányos. Imádom a sárkányokat, a világ legszebb állatai. Hogy nem léteznek? Kérlek, én sem léteztem, csupán a fantáziámban, de tudod mit csak az nem valóságos, amit nem akarsz annak látni.
Az igazat akarod tudni, azt is elmondhatom neked, mindenféle kertelés nélkül, még akkor is a fejedhez vághatom, akár vulgárisan, akár körmönfont mondatokban, hogy észre sem veszed, épp sértegetlek. Mert igen foglak, ha nem tetszel, hanem kedvellek. Ember vagy ember, miért kellene, kedveljelek? Nem mondhatod meg, hogy mit érezzek, és nem is fogom hagyni, ha kell meg is küzdök veled, és lehet, hogy alulmaradok, de le fogom törölni a vért a felrepedt ajkamról és talpra fogok állni, addig fogok küzdeni, amíg egy leheletnyi szusz van bennem, mert sosem adom fel, mindig harcolni fogok, magamért! Mert veled ellentétben én, már szabad vagyok. És enyém a szabadság, minden vadsága!
És a sors úgy hozta, hogy elég vad társaságba sikerült belecsöppennem, talán túl vadba is, de hát én választottam magamnak, hogy egy BDS-m klubb táncosa legyek. Itt mindig történik valami izgalmas, és nem bánom, hogy magam mögött hagytam a tökéletes életem, még akkor sem, ha most egy lepukkant, hámlófalú lakásban is tengetem a napjaim. Élvezem a szabadságom.
Vissza az elejére Go down
avatar
V. Oba
Amber Hill
Hello Darling, Please call me
Join date : 2016. May. 07.
Age : 29
Tartózkodási hely : St. Louis / NeverLand
Hozzászólások száma : 130
Tollvonásainak száma : 90
Re: Ruby Johnson
2018-08-13, 20:21



Elfogadva!


Ruby

Minden jókislány életében eljön a pillanat, mikor végre rosszak akarnak lenni, mikor elég volt a szabályokból, elég volt az egyenruhából és elég volt a megfelelésből. Mintha magamat látnám, ha érzelgős lennék most elmorzsolnék egy könnycseppet. Gyere közelebb, méééég közelebb, nem kell félni, ez a világ befogad, elrejt, magával ragad, és segít hogy többé ne legyen szükséged semmi másra.

Elfogadva! Lepecsételve!





Amber Hill



_________________


Long life to the Queen

Vissza az elejére Go down
 
Ruby Johnson
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: Karakterek világa :: Karakteralkotás :: St. Louis lakosai :: Halandók-
Ugrás: