HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


2018-10-19, 20:13
Adriane Mendez
tollából született
2018-10-19, 20:07
Adriane Mendez
tollából született
2018-10-19, 13:03
Lucas A. Blackheat
tollából született
2018-10-17, 20:29
Braden Scargano
tollából született
2018-10-17, 12:55
Lucas A. Blackheat
tollából született
2018-10-17, 11:16
Narui Kazuya
tollából született
2018-10-16, 18:55
Ryenne Keith
tollából született
2018-10-16, 14:40
Narui Kazuya
tollából született
2018-10-13, 22:02
Xylia Graham
tollából született
2018-10-13, 12:35
William Carxon
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
4
2
Vérfarkasok
2 3
Vérhiénák 1 4
Vérleopárdok 2 3
Vérpumák 3 2
Vértigrisek 2 4
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 6 5
Emberek 3 0
Összesen 26 24




Share | 

 Work, work somehow - Alex & Pandora

 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
II. Puma
Pandora A. Lee
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 02.
Hozzászólások száma : 29
Tollvonásainak száma : 27
Work, work somehow - Alex & Pandora
2018-07-29, 14:30


Sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen helyen fogok dolgozni, egy vámpírnak, mégis így hozta az élet. Nem mintha sajnálnám, Alex meglepően kellemes társaság, jó érzés ránézni, ámbár magaménak érzek némi komplexust mellette. Akárki is tette vámpírrá, jól választotta ki és nem is volt véletlen a választás azt hiszem. Bár ha valamit Lazarus mellett viszont megtanultam az az, hogy hiába a szép pofi, ha belül romlottság lakozik. Félek attól a vámpírtól, így Alex klubja nekem amolyan mentsvár lett. Ide nem jön a másik. Legalábbis még nem láttam. Itt nem egy pomme de sang vagyok, hanem csak Pandora. És végzem a munkámat is.
- Te biztos, hogy kobra vagy? - nézek az asztal mögül a lányra. Csinos, gyönyörű és izmos is, mégis van benne valami, amitől nem légies hanem inkább darabos a mozgása. Vagy csupán engem nem tud megfelelően kizárni. Megnyomom a gombot a távkapcsolón. - Biztos, hogy dolgoztál már ilyen munkakörben? - kérdezem kíváncsian, na nem mintha én dolgoztam volna bármikor táncosként, de ismerem a kifutók világát és minket mindenre tanítanak. Mintha valami modern nőképző lenne. Már amennyiben lényeges persze,hogy egy nő mennyire tudja magát fehérneműben illegetni tizenkét centis sarkakon. - Tarts inkább egy kis szünetet és egyél valamit. - állok fel és Alex irodája felé veszem azirányt, kettőt kopogva a vélt bebocsátásért. - Bejöhetek, Alex? - kukkantok be, és amennyiben igen a válasz, becsukom magam mögött az ajtót és a főnökömhöz sétálok. - Mennyire ragaszkodunk a kobralány megtartásához? Azt hittem a kígyók olyan mozgásra is képesek, amire mások nem. Ő meg, nem is tudom.. - nézek magam elé elgondolkodva, ujjaimmal Lazarus még mindig fájó harapásának helyét megsimítva - mintha nem itt lenne fejben, vagy furcsán érezné magát. Lehet nem lenne túl jó ötlet erre a posztra felvenni. De ha hazudik, azt nem tudom kiszúrni. Még nem.
Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Alexander
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 12.
Hozzászólások száma : 237
Tollvonásainak száma : 216
Re: Work, work somehow - Alex & Pandora
2018-08-01, 06:07


Mióta a Velvetet megnyitottam számos új emberrel, vámpírral és vérállattal sikerült megismerkednem. Sokakat vonz a hírnév és csillogás, ami a helyet és helyzetemet jellemzi, hiszen ez vagyok én, a rivaldafényben álló vámpír, kinek arcát az egész világ ismeri. És ez a hírnév az, ami pluszt ad ahhoz, mely erőmből hiányzik, amit legtöbben semmibe vesznek. És nem értik meg, hogy a tömegek imádata, vonzalma felém, milyen nagy hatalmat is ad a kezembe. Bár van egy olyan érzésem, hogy St. Louis városának ura pontosan tudja, hogy mit jelent ez a hatalom. Ő érti, hogy milyen sokat nyerhetünk, és képes ki is aknázni ennek a lehetőségnek minden zugát.
Pont ezen elmélkedek az irodámban ülve, a laptop előttem pihen, de már jó ideje csak bámulom a sorokat, és a kurzor villódzását, csak annyira piszkálva, hogy a képernyőkímélő ne bukkanjon fel, amikor kopogtatnak, és Pandora kopogtat.
- Gyere csak! – intek neki, hogy fáradjon beljebb, legalább elvonja kicsit a figyelmem, a nagy célok kibogozásából, és nem azon töröm a fejem, hogy vajon mi az, amit még én sem látok, mert tudom, hogy van valalmi a háttérben, amit még nem értek, és ez felettébb bosszant.  
Ujjaim összefűzöm az állam alatt, és megtámasztom a fejem a rajta, elmerengve nézem a nőt. Milyen kár, hogy nem leoprád, hiszen igazán gyönyörű, illene a családomba. No, de sebaj, így is nekem dolgozik. Szemem követi az ujja vonalát, ahogy végigsimít a friss harapásnyomon. Lazarus is nagy gyűjtögető, és tudja, hogy hova nyúljon, a különlegességekért.
- Valóban olyan mozgásra képesek, amire mások nem, ez teszi őket különlegessé. Adj rá fehér latexet és tedd a stroboszkópok alá, figyeld meg úgy a táncát. – A kígyók közel nem mozognak olyan kecsesen, mint a macskák, vagy a hattyúk, ellenben képesek elmozdítani a csontjaikat, ami megtöri az összhatást.
- Nem kell ittlennie fejben, amíg a koreográfiát megtanulja. Mindannyiunknak vannak titkai, és elég ritakságszámba megy, hogy egy kobra itt akarjon dolgozni. Ők meglehetősen maguknak való népség, a királyuk nagyon is óvja őket. Olyanok, akár a maffia. – intek neki, hogy foglaljon helyet.
- Csupa öltönyös bugris. – vigyorodom el, hiszen én magam is az vagyok. – Akik ugyanúgy óvják asszonyaikat, mint abban a bizonyos filmben. Láttad? – A Keresztapára gondolok, ahol az asszony csendben főzi a vacsorát, míg az ura véres ujjait nyalogatja, na nem szó szerint.
Vissza az elejére Go down
avatar
II. Puma
Pandora A. Lee
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 02.
Hozzászólások száma : 29
Tollvonásainak száma : 27
Re: Work, work somehow - Alex & Pandora
2018-10-02, 21:46


Különös, de valahogy Alexnál nem érzem a tiltást és még kevésbé tudom mérlegelni, hogy akkor most milyennek is kell lennie egy vámpírnak. Mint ő? Mint amilyen Amy volt? Mint Lazarus? Vagy tényleg képesek mindannyian mások lenni? Teljesen másmilyenek? Néha elképeszt, hogy mennyire tudatlanul is tapogatózom ebben a világban. Pláne egy olyan mellett, mint ő aki talán még azokat a személyeket is láthatta élőben, akikről én csak az iskolában tanultam történelem órán. Viszont ez, hogy munkát adott legalább kiterel a mindennapokból, kicsit feledteti, hogy mégis kihez kell nekem "hazamennem". Viszont minden alkalommal meglep, hogy Alex milyen szép, a helyes olyan pórias kifejezés lenne rá. A teremtője nagyon érthetett az ilyesmihez. Úgy érzem magam mellette, mint a csúf kislány a szomszédból. Nem, a nyomába sem érhetnék, nőként sem. Férfiként pedig pláne nem.
- Nahát, a fehér eszembe sem jutott volna. - ismerem be, amikor megtudtam, hogy a lány kobra, majdnem lenyűgözve néztem végig rajta, várva valamit. Bármit, ami segít felismerni azt, hogy ki vagyis inkább mi is áll velem szemközt. Hihetetlen, hogy hüllő. Pedig én nem látom rajta. - Akkor így lesz. - elmosolyodom, Alex mellett könnyebb, nem is tudom miért. Pedig a félelem szinte állandó társam, izmaim pedig görcsösen merevek már jó ideje. Nem tudok lazítani, egyszerűen nem megy.
- Gondolhattam volna, hogy nekik is van valami királyuk. - forgatom a szemem, kifejezetten érdekes, hogy még ott is van egy vezér ahol az állatvilágban nem olyan egyértelmű a létezése. A kígyókirály. - Maffia? - ezen azért meglepődöm - Valamiért mindig az Al Capone jellegű gengszterekre gondolok ilyenkor. De gondolom a kobrakirály nem pont olyan. - mosolyodom el és ez a mosoly fesztelen, mert oszlik a félelem. Nem félek attól, hogy Alex bántani fog. Pedig tisztában vagyok vele, hogy tudna. Ha akarna. - Nem tudom, szerintem nem láttam. - vonom össze a szemöldököm - De mondd csak, ha ennyire óvja őket a királyuk, akkor, hogy kerül ide ez a lány? Vagy ezek a király titulusok amolyan névleges valamik? - kérdezem kíváncsian. Nem titkoltam előle, hogy csak alakváltó vagyok, de nem tudok az egészről jóformán semmit. Illetve tudok dorombolni és jól azonosítok szagokat, a sötét utca pedig már nem jelent kihívást. - Nem aggódsz, hogy tengelyt akasztasz azzal a pasassal? - nézek rá kérdő tekintettel. Van egy bizonyos szintű vonzódásom felé, de az az igazság, hogy teljesen vaknak kellene lennem, hogy ez ne így legyen. Szerintem még egy hetero férfi is furcsán érezné magát a közelében. - Nem tudom elképzelni, hogy milyen korban születhettél. - na most vagy megmondja, hogy semmi közöm hozzá, vagy beszélgetünk tovább.

Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Alexander
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 12.
Hozzászólások száma : 237
Tollvonásainak száma : 216
Re: Work, work somehow - Alex & Pandora
2018-10-13, 09:26



Majdnem ezerhatszáz éves vagyok már, és még mindig képes vagyok olyan dolgokon agyalni, hogy fajtársaim, miért is bánnak úgy azokkal, akik hozzájuk tartoznak, ahogyan teszik. Azt hiszem, nem ismerek másik vámpírt, mármint Axelle-n és Amyn kívül, de hát ők is hozzám tartoznak,  akik ugyanúgy családjuknak tekintenék a hívottjaikat. Miért nem képesek vajon felfogni, hogy azzal, hogy bántalmazzák őket, csak olajat öntenek a tűzre, és előbb, vagy utóbb de valaki el fogja őket árulni. Arról nem beszélve, hogy ez gyengíti a hatalmukat. Mert egyébként minden vámpír tisztában van vele, hogy a hívóállataik társasága erősíti az övékét. Főleg ha ezek az állatok hajlandóak meghalni az adott vámpírért. Hát olyan nagyon bonyolult ez a gondolatmenet?
- Régebb óta élek, mint te, és már láttam hasonlót egy alkalommal. Én is csak onnan tudom. – mosolyodom el, mikor kifejti, hogy neki nem jutott volna eszébe. Normál esetben nekem sem, ami azt illeti.
- Igen azt hiszem valami hasonló társaság, bár nem igazán ismerem őket, csak néhány elejtett információból. – Na, meg azokból, amiket kiderítettem a városban lévő alakváltókról, vámpírokról. Még mindig azt vallom, hogy a számítógépek nagyon fontosak egy mai világban. De a jól bevált módszer sem olyan rossz. Nyiss egy borbélyt, és mindenki nyelve megered, aki oda téved be, ez évszázadokkal ezelőtt is így volt. Most sincs másképpen.
- Sosem találkoztam a királyukkal, és az igazat megvallva nem tudom, hogy ez a nő, miért is van itt. De több lehetőség is van. Csupán megelégelte az ottani életet, esetleg nem is tartozik hozzá. Vagy pont ellenkezőleg hozzá tartozik, és kémkedni küldték ide. – felelem, mintha teljesen természetes lenne, hogy kémek vannak a bárban. Ami azt illeti, még Pandoráról is kiderülhet, hogy kém, bár ez ismét csak egy kicsit sem zavarna, hiszen mindent legálisan üzemeltetünk a klubban. Amit nem, ahhoz meg ők úgysem férnek hozzá, mert csak és kizárólag a megbízható leopárdjaim foglalkoznak velük, így nem igazán aggaszt a dolog, hogy kik küldenek ide kémeket.
- Egyáltalán nem aggódom, ha vinni akarja a kobráját, hát vigye. Találunk a helyére másik táncost, több százan állnak sorban, hogy itt dolgozhassanak, így nem félek, hogy nem találunk munkaerőt. – Hiszen a lányok és fiúk jól keresnek, viszonylag könnyű munkáért. Nálam nem kell befeküdniük senki alá, hogy több pénzhez jussanak, ha mégis megteszik az az ő dolguk. A borbély viszont más, hogy elvárás, hogy befeküdjenek valaki alá, de hát vállalták, vagy megoldottuk, hogy vállalják, így nincs probléma.
- Ohh, én egy fantasztikus korban születtem. Vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy fantasztikus helyen. – Mert hát mi lenne felemelőbb hely egy Belle leszármazott számára, mint egy olyan hely, ahol istenként imádják őt az emberek és vámpírok egyaránt. Haj, mennyiszer szoktam visszarévedni a múltba, hiányolva születésem szigetének oltalmát, biztonságát.  
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
Hello Darling, Please call me
Re: Work, work somehow - Alex & Pandora


Vissza az elejére Go down
 
Work, work somehow - Alex & Pandora
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: St. Louis - Játéktér :: A városon belül :: Belváros :: Black Velvet-
Ugrás: