HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


Today at 17:29
Narui Kazuya
tollából született
Today at 14:56
Narui Kazuya
tollából született
Today at 13:47
Maximilian Lassen
tollából született
Today at 12:08
Narui Kazuya
tollából született
Today at 11:09
William Carxon
tollából született
Yesterday at 07:08
Alexander
tollából született
2018-12-15, 20:33
Caius Rhegal
tollából született
2018-12-15, 12:10
Genevie Bertrand
tollából született
2018-12-14, 22:39
Cain Nowik
tollából született
2018-12-14, 20:21
Cain Nowik
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
4
2
Vérfarkasok
2 3
Vérhiénák 1 4
Vérleopárdok 2 3
Vérpumák 3 2
Vértigrisek 2 4
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 6 5
Emberek 3 0
Összesen 26 24




Share | 

 I am tired as hell. Don't be so noisy...

 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
II. Ifjú
Narui Kazuya
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 10.
Hozzászólások száma : 112
Tollvonásainak száma : 102
I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-06-24, 21:17



 
Ayame & Kazuya
If I am an angel, paint me with black wings

A mai napnak vége van, és elegem is van a sok hülye halandóból, amit egy-egy nyájas mosoly mögé rejtek, ahogy lassan megvakítanak a vakuval, és mindenféle csillogó cuccal.
A fotózás és interjú végén, boldogan szállok ki a Cirkus előtt hogy végre a lakosztályomba mehessek, amit Abel kinevezett nekem. Igazán nincs okom a panaszra, tényleg vendégként bánnak velem, és a magammal hozott pár fővel is. Ayame az egyik legfontosabb aki velem is van mindig. Rajta kívül csak a menedzserem jöhet be de ő is csak a publikus részig, ide le ahol a szobák vannak, még ő sem, hiába minden hogy vérállat.
A szobába érve kifújom a levegőt, amire nem is lenne igazán szükségem, de ez is olyan emberi gesztus amit azért vettem fel hogy aztán lássák hogy "élek". Szemfényvesztés az egész, és néha én is úgy érzem hogy az egész lényem az, de hát ez a feladat akkor ezt kell csinálni.
Ledobálom magamról az inget és a lelógó nyakláncot ami inkább látványos, és maradnak a gyűrűim, és félmeztelen arccal előre zuhanok az ágyamra, mert nem vagyok oda a koporsókért, és itt biztos hogy nem ér a napfény. Ha tudnék aludni, akkor biztos elszundítanék, de így csak relaxálok és próbálok rendet tenni a fejemben mikor meghallom Ayame könnyed puha lépteit, ahogy a szoba előtt halad el, de aztán megáll és mégis benyit. Magamban visszaszámolok, hogy mikor fog landolni a hátamon, mint valami kis bomba és három...kettő...egy...
- Neked is szia - nyögök fel ahogy tényleg a hátamon landol és már mondja is a magáét.
- Matte, matte! Lassabban, mert nem értek semmit  - nyitom ki a szemeim és helyezkedek úgy hogy lássam is a kis kísérőmet, mert hát magasra aztán igazán nem nőtt.

♫ Victorius × remélem tetszik × ©️
 
Vissza az elejére Go down
Online
avatar
Mitsuko Ayame Takahashi
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 20.
Hozzászólások száma : 28
Tollvonásainak száma : 26
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-06-26, 20:54



Kazuya-chan & Ayame


Ugyan láttam hogy Kazu-chan eléggé kivan mert megint vagy ötvenen kértek sikítva autógrammot, de panaszra nem lehet oka, nem fárad el benne és a dobhártyája sem tud maradandóan károsodni bezzeg az enyém! Szegény kis rókám odabben lelkem egy odújába vackolt magát, hogy ne hallja az általánosnak mondható csinnadrattát, de sok apró szusszanással varázsoltam fel arcomra mosolyom, tört angollal megnyugtattam mindenkit, hogy sorra kerül, hogy kap aláírást és lesz közös kép is, ez csak természetes! Olyan fárasztó ez sokszor, nem vágyom másra csak egy kis fagyira, de mikor elhaladok Kazu-chan ajtaja előtt csak visszalépkedek. Puhán, finoman, de nem lopakodom, vélhetőleg érzi vagy hallja jelenlétem. Habozok kicsit, de úgy döntök benyitok és feldobom mindkettőnket, majd utána fagyikázom. Pár hosszabb szökellés ééééééés landolooook!
-Puff... fagyit akarok. - Csak a miheztartás végett, legyen Ő is tisztában igényeimmel, de ahogy háttal a hátán fekszem és nézem a plafont továbbgondolom.

-Csokiszórással! - Ez nagyon fontos, szeretem a csokiszórást. -Ó és ha már itt tartunk azt ígérted elviszel arra az óriáskerékre amit láttunk a buszról, meg vattacukrot is ígértél, de egyelőre jó lesz a fagyi is. Úúúú meg ha már ott vagyunk vehetnél olyan plüssmacit is, amiket itt mindig kapni, azok olyan édeseeeek, Kazu-chan, elmegyünk ugye? - Érzem fordulna, hát nagy kegyesen fordulok én is, hogy rajta feküdjek, telibemosolygjak az arcába vágyakozó és ábrándos tekintettel, hogy ezek mind nagyon szuper dolgok, szeretnék vele kimozdulni, futni a kamerák elől és nevetni egy nagyot! Ezt itt besavanyodva nehéz megtenni.


1


Vissza az elejére Go down
avatar
II. Ifjú
Narui Kazuya
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 10.
Hozzászólások száma : 112
Tollvonásainak száma : 102
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-07-11, 13:39



Ayame & Kazuya
If I am an angel, paint me with black wings

Hosszú volt ez a sajtó tájékoztatás, és a végén már alig láttam valamit a vakutól és nem vagyok benne biztos hogy a hallásom sem sérült, de szelíd kissá szexista mosollyal az ajkaimon viseltem el az egészet hiszen mindenki ezt várja tőlem. Le kell vennem a lábáról a közönségem és elhitetni velük hogy mi nem vagyunk szörnyetegek.
Néha fárasztóbb mint hinném, de nincs más választásom, mint együtt működni és az egyetlen jó dolog ebben Ayame volt. Megcsinálta a sminkem és a szerelésemhez illeszkedően összeborzolta a hajam is, amit majd élmény lesz kifésülni is.
A cirkuszban végre egy kis magány, ahol levethetem a színpadi megjelenésem, és az arcot amit mindenkinek mutatok, még Alexnek is. Arcom a párbába fúrom és meg se moccanok amíg nem landol rajtam egy túlaktív kisróka.
- Hmpf! - válaszolok neki ahogy elfordítom a fejem hogy értse is mit mondok.
- És mi tart vissza hogy a konyhát fosztogasd? - kérdezem tőle, szemem sarkából rápillantva de végül mocorgok hogy megforduljak és izmos hasamon és mellkasomon feküdjön.
- De sok igényed van ma Ayame-chan - simítom meg az arcát, apró mosollyal. Egészen hozzám nőtt már, bár véletlenül találkoztunk és pont amiatt ismertük meg egymást hogy félrecsúszott az álcám, és majdnem szétvertem egy öltözőt mert kiborultam. Ő látott akkor is amikor Mizuhiro minden büszkeséget kivert belőlem, hogy újraépítse az egész imidzsemet. Valamelyest azért sérült a személyem, bár az alapvető vonásaim megmaradtak.
- Most akarsz menni? Minek neked olyan nagy maci, már nyertem neked kettőt odahaza - kuncogok ahogy a haját igazítom el az arcából. Ahhoz át kellene öltöznöm hogy elinduljak de csak ennyin múlik akkor...
- Tudod mit? Menjünk... - bököm meg az oldalát hiszen nincs kedvem visszabújni az álarcom mögé hogy én vagyok a minta vámpír és médiasztár, és még ezt is fel tudom használniha hagyom hogy egy két paparazzi fotó szülessen rólam Ayamével. Amikor Mizuhiro kitalálta hogy ide kell jönnöm, nem volt kérdés kit hozok magammal.

♫ Victorius × remélem tetszik × ©️
Vissza az elejére Go down
Online
avatar
Mitsuko Ayame Takahashi
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 20.
Hozzászólások száma : 28
Tollvonásainak száma : 26
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-07-28, 12:07



Kazuya-chan & Ayame


Első reakciója nem túl lelkes a vámpírkámnak, de tudom az én pihekönnyű súlyomtól róka baja sem lesz, így nem zavartatom magam. Őt inkább, de félek megint nem vidám gondolatok tesznek barokkos körsétákat a fejében, így még napkelte előtt ki kéne rángatnom.
-A konyha nem olyaaaaaaan! Nincs meg a hangulata, mint mikor odaállsz a fagyizóba, van vagy tíz fajta fagyi és azon morfondírozol, hogy csak kettőt bírsz megenni, de vagy nyolc tetszik és akkor agyalni kell! - Aztán fordulunk de én mondom tovább, mi sem természetes, egy kis mozgás nem akadályoz meg ebben, ezek nagyon fontos dolgok, ezeket el kell mondani!
-Dehogy sok, hova lenne sok? Ha elkezdeném soroloni a nem perpillanat vágyaim is akkor lehet sok lenne, de addigra felkelne a nap és nem tudnánk sehova menni, ami szomorú lenne, így nem teszem! - Magyarázom ugyan kérlek mosollyal, főleg hogy simogat és mosolyog is közben, mert tudom ez valódi mosoly, előttem lehet bármilyen, pont emiatt ha mosolyog, az igazi és kisrókám is élénken ficánkol bennem.
-Igeeeen! Mikor máskor? Annyi minden van itt, minden napra jut valami, mindent meg kell néznünk! De az odahaza volt, japán maci, amerikai macit is szeretnék! - Ha Ő nem is feltétlen tudja, de minden ajándékát eltettem, van már annyi plüssöm, hogy feltölt egy ágykeretet és azokon szoktam aludni... bármikor a kezembe akad egy és ölelgethetem, nagyon jó!

-Éljeeeen! Gyorsan megfésüllek, ha átöltöztél! - Mert ez a haj túl extrém az utcára, lehet a sminkjét is visszafogottabbra csinálom, az csak öt perc, fog maradni időnk! De hogy érezze a hálám adok a homlokára egy csókot, majd feltápászkodom, várom hogy gyorsan átöltözzön és helyet foglaljon a székében, hogy nekikezdhessek a gyors rutinnak, hogy aztán mehessünk is!
-Letudtad már az összes családi körödet? Mert akkor a hétre kitalálgatnék még programokat! - Mondom ábrándosan, mert sajnos nem mindig tudom Kazu-chant úgy rángatni ahogy akarom, hogy kikapcsolódjon, mert ott a teremtője, az öccse, a többi vámpír... mintha az interjúk és fellépések nem lennének elegek!


1


Vissza az elejére Go down
avatar
II. Ifjú
Narui Kazuya
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 10.
Hozzászólások száma : 112
Tollvonásainak száma : 102
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-07-31, 10:49



Ayame & Kazuya
If I am an angel, paint me with black wings

Nem vagyok túlságosan lelkes, és most mára elég volt minden kötelező körből és médiabeli tevékenységből. Ha lehetne egész éjjel feküdnék és meg se mozdulnék, pedig nem érezhetek igazi mély fáradtságot mert nem vagyok ember már, és erre még jön Ayame is. kis hurrikánként robban be és vetődik rám hogy neki mi minden terve van a mai napra. Elmosolyodom, hiszen tudom hogy ki akar engem is rángatni innen és talán igaza lehet, és rám férne.
- Te meg bírsz enni öt gombócot is, nem kell kettőre korlátoznod magad Ayame-chan - mosolygok fel rá ahogy magyaráz, mintha azt mesélné éppen hogy ki nyerte az aktuális választásokat. Bár az ő világában ez bizonyára fontos dolog hogy mennyi és milyen fagyit tud megenni.
- Ahha, szóval csak azért tartod magadba hogy kirángass az ágyamból, pedig még csak most zuhantam bele. Ez igazán kedves tőled - kuncogok ahogy lehúzom magamhoz hogy rendesen megöleljem. Ha neki plüss medve kell, nekem plüss Ayame. Vagy róka, egyre megy. Bár bőszen remélem hogy egyszer megérem azt hogy hívóállatom legyen, de még ifjú vagyok ehhez.
- Igen, elég sok minden akad azt elismerem. Végül is amerikában vagyunk, bár minek... Vagyis pontosan tudom hogy miért csak így nem egyszerű - hiszen az amerikaiak nem igazán ismerik japánt és a kultúránkat és mint zenész nekem kéne inkább promóznom, és később más bandáknak is, hogy erősítsük egymást. Mizuhironak hosszú és részletes terve van ezzel kapcsolatban és sajnos mindben szereplek én is. Pedig el lettem volna én otthon is békében és nyugalomban, mert mikor Alex eltűnt nem maradhattam egyedül, csatlakoznom kellett.
- Hai, hai - adom meg magam, és ahogy homlokon puszil elmosolyodom, és felkelek. Ledobom magamról a zakókabátot és a strasszos inget és kibújok a szoros bőrnadrágból is. Nem vagyok szégyenlős, Ayame előtt meg pláne nem. Egy sima fekete lyukas térdű farmert veszek fel, széles övvel, és egy fekete-piros sárkány mintás, mély nyakú pólót, mert utálom ha szorít. Én késznek nyilvánítom magam és lehuppanok a székemre hogy Ayame is kibontakozhasson. Türelmesen várom hogy kibontogassa a hajam és finomítson a sminken, bár szerintem nem is kéne igazán anélkül is jól nézek ki.
- Félig meddig. Abellel már beszéltem, határozatlan ideig maradhatok itt. Alexnek is beköszöntem már, és Ericnek is, bár utóbbinak inkább tényleg csak a protokoll miatt, nem rajongunk annyira egymásért mint kellene - sóhajtok.
- Alexel leszek holnap, de utána szervezhetsz bármit - gondolkozom el, hiszen holnap semmi sajtós izém sincs, és elvileg csak a paparazziknak kell munkát adnom, de úgyis biztonságban leszünk hiszen Zen elkísér.
- Találkoztál ma már Zennel? - kérdezem a vérmedve testőrre utalva, aki mindig körülöttünk lebzsel, de hát végül is... ez a dolga vagy mi. Ayamét is sokszor kíséri el ha csak egyedül megy nappal, mert a kisróka fontos nekem.
♫ Victorius × remélem tetszik × ©️
Vissza az elejére Go down
Online
avatar
Mitsuko Ayame Takahashi
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 20.
Hozzászólások száma : 28
Tollvonásainak száma : 26
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-08-18, 22:35



Kazuya-chan & Ayame


-De csak akkor ha kicsik! Ha naaaagyok akkor nem! Túl pici vagyok és nem fér belém sok ne pimaszkodj! - Húzom fel a nózim egy pillanatra, majd mosolygok is tovább. Kár hogy Kazuya-chan nem fagyizik, az övébe is beleennék!
-Reggel úgy se mehetsz ki! Most kell! Majd reggel pihensz! - Ahogy én is, mert megszoktam alkalmazkodni, szóval nem hagyom, noszogatom hogy jöjjön ki velem! Boldogan ölelem meg, mert tudom némi szeretethiánya is van, az igazat megvallva nekem is... szóval vidáman fúrom a fejem a mellkasába és izgek mozgok, hogy menjünk!
-Hogy hogy minek? Hát hogy mindenki megismerjen és elismerjen! Olyan kis butus vagy. De ki is kell kapcsolódni és megismerni az embereket, szóval gyere-gyere! - Húzom fel, hogy ne feküdjön, hanem menjünk, mászkáljunk! Szerencsére beadja a derekát, rögtön felpörgök, ha volt is bennem fáradtság elillan és már készen is állok, hogy utcakészre avanzsáljam Őt. Hamar át is öltözik, gyorsan megcsinálom hozzá a haját és a sminkjét mert én is szeretem ha kedvenc vámpírom tökéletesen néz ki. Persze most nem igazítom utóbbit a ruhához, hanem csak egy natúr sminket teszek fel, az kevésbé hivalkodó. Igaz Kazuya-chan mindenhogy látványos szerintem, de sebaj! Közben kérdezgetem, kár hogy nem teljesen tudott le mindent, kell neki adnom szabadnapokat is erre, ah...
-Pedig a testvéred, az jó dolog. Ha gond van összefoghattok, hisz egy vérből valóak vagytok. Lehet meg kellene próbálnod valami közös pontot találnotok, és akkor lehet megkedvelnétek egymást! - Nem találkoztam még Eric-sannal, de az igazat megvallva nem vágytam rá, mert Kazuya-chan sem kedveli...

-Jóóó, akkor várost nézünk! - Majd hogy pontosan merre még kitalálom délután majd. Izgatott is leszek majd csak szégyellősen válaszolok.
-Nem, még nem. Azaz láttuk egymást, de... kicsit ijesztőnek tűnt nekem és nem mentem oda. Pedig lehet csak egy kis mosoly kéne neki is! - Lehet a medvéje teszi, de valahogy sosem beszélgettem vele. Meg borzongató mikor tudom követ, de nem jön oda. Ezt persze nem mondom Kazu-channak, mert meg azt hinné nem vagyok hálás, hogy véd csak... nem tudom. Lehet amúgy kedves férfi, csak... hm.
-Szerinted milyen ember? - Ő vette fel, gondolom, így biztos látott benne valamit, amit én még nem vettem észre!


6


Vissza az elejére Go down
avatar
II. Ifjú
Narui Kazuya
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 10.
Hozzászólások száma : 112
Tollvonásainak száma : 102
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-08-20, 15:37



 
Ayame & Kazuya
If I am an angel, paint me with black wings

- Az lehet hogy pici vagy, de több fagyi és jégkrém fér beléd mint Zenbe - nevetek fel hiszen Ayame valóban alacsony de ezt bőven kompenzálja a természete és hogy mindig egyszerre öt dolgon pörög. Azt hiszem nincs olyan mennyiségű édesség, amit ő ne tudna eltüntetni.
Csinos, tipikusan japán arcába nézek, és nem is tudom mi az ami mellettem tartja. Ennyire nem vagyok elbűvölő személyiség, pláne a színpadon kívül.
- Nem, reggel meghalok egy fél napra, hogy aztán este új életre keljek fel - mosolyodom el, mert ilyenkor nem egyszerűen alszom, hanem teljesen és tökéletesen meghalok, mint minden ember. Ahogy hozzám bújik megsimogatom a haját hiszen befúrta magát a mellkasomba és a nyakamba. Kuncogok ahogy csiklandoz a hajával ahogy mocorog.
- Én is tudom hogy miért jöttünk ide, de néha egyszerűen nem tudok mit kezdeni ennyi emberrel magam körül. Az emberek elismerésének nem sok haszna van. Rajonganak értem, szeretnek is talán de... Sokkal fontosabb hogy a vámpírokra tegyek jó benyomást - sóhajtok fel, ahogy hagyom hogy lemásszon rólam, és magam is felkelek, hogy ruhát váltsak. Hamar belebújok egy farmerbe és egy felsőbe és hagyom hogy Ayame megcsinálja a hajam.
- Minek nekem ma smink? Nem fellépésre megyünk - sóhajtok de lehunyom a szemem ahogy a kis ecsettel matat rajtam. Alapvetően idegen az érintése, de megszoktam és most már észre se veszem sokszor. Mizuhiro érintése sokkal másabb volt.
A testvériséget érintő kérdésre elnevetem magam, de ez lassú hideg nevetés, semmi őszinte nincs benne. Miért is lenne? Nem olyan ez mint az emberek közötti kapcsolat.
Felállok, és zsebre teszem a dolgaimat. Telefon, iratok és toll ha bárki autogramot kérne. Már már reflexszerűen teszem el.
- Drága Ayame-chan, már mióta velem vagy és még mindig nem érted a mi kapcsolatainkat. A testvér nekünk mást jelent, leginkább azt hogy ugyanaz az ember teremtett minket, jelen esetben Alexander. Ericcel nem töltöttem sok időt, és kellőképpe féltékeny arra hogy megjelentem itt. Gyermek még ilyen szempontból úgy hiszem. Buta dolog egy belle vámpírra féltékenynek lenni, akiknek a szex és kéjvágy a léte. Nem gondolod? - pillantok rá, ahogy a könnyű bőr dzsekimbe bújok, és menet késznek nyilvánítom magam. Elindulhatunk végre az éjszakába.
- Rád bízom mit szervezel nekünk, én élvezni fogom de számolj rá hogy a medve se fog lemaradni ahogy most se. Egyszerűbb ha velünk jön mint ha settenkedik... - sóhajtok fel, hiszen elég kötelességtudó és panaszom se lehet rá, de néha mégis kiidegel. Bár mérsékelem magam és eddig csak kétszer üvöltöttem vele, de mintha a falnak mondtam volna a magamét.
- Zen testőr. Az a dolga hogy ijesztő legyen, és vigyázzon ránk, bár néha nem értem miért pont őt sózta a nyakamba Mizuhiro. Kinek büntetés ez, nekem vagy neki inkább? - sóhajtok fel aztán könnyedén átkarolom a lány derekát.
- Menjünk szépségem. Én vezetek - hiszen a sportkocsimmal megyünk, mert imádom. Zen követhet minket a maga fekete jellegtelen mini dzsipjével. Szeretem azt a kocsit is, sokszor utazok benne, de olyankor ő vezet.
- Kötelességtudó és munkamániás - sóhajtok, ahogy kifelé vezetem a cirkusz labirintusából.


♫ Victorius × remélem tetszik × ©️
 
Vissza az elejére Go down
Online
avatar
Mitsuko Ayame Takahashi
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 20.
Hozzászólások száma : 28
Tollvonásainak száma : 26
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-08-23, 16:33



Kazuya-chan & Ayame


-Nem is igaz, Ő csak visszafogja magát! - Duzzogok, hogy igazságtalan velem, nem is eszem annyit! Vagy csak Zen eszik sokkal kevesebbet mint tudna, tudom én! Meg kell az energia, a cukor, hmm...
-Olyan drámai vagy... attól hogy totál úgy festesz olyankor mint egy hulla, még nem leszel az. Csak... alszol. - Nem szeretek arra gondolni, hogy Kazu-chan olyankor nem él, az olyan morbid, mindig attól rettegnék nem kel fel... az kellene még csak nekem! Inkább jobban megölelem mint egy nagy plüss macit és éreztetem vele, hogy jobb ha éldegél mellettem. Elevenen, mert mászkálni akarok!
-Azért nem árt ha az emberekre is teszel, mert még mindig Ők vannak többen. Ha sok ember áll melletted, főleg híresebbek és fontosabbak, akkor az a vámpírok sem hagyhatják figyelmen kívül és könnyen tehetsz rájuk így is jó benyomást. - Magyarázom, közben átöltözik és már esem is a sminkjének és a hajának.
-De bármikor lefotózhatnak! Meg el rendelve hogy mindig tip-top légy, szóval az is leszel, ne morcogj! - Mosolygok, de a sminkje tényleg két perc, a kajával inkább elszórakozom.

-Az nem baj, bellék vagytok, Alexander mellett vagytok, tehát közösek az érdekeitek legalább részben. És a vér összeköt benneteket. Butaság lenne figyelmen kívül hagyni ezt. És nem csodálom féltékeny, okkal az, de majd felnő hozzád. - Ezzel azt hiszem azt is megválaszoltam mennyire buta dolog ez Erictől, de hát nincs mit tenni, csak szeretne olyan lenni mint Kazu-chan, megértem. Közben kész a frizurája, teljesen egyszerűre csináltam, de tartósra, így miután kimegyünk a szobámba húzom, hogy felkapjam én is a kabátkám és már mehetünk is.
-Ahh... de én kettesben akartam veled lenni... - Motyorászom az orrom alatt rém halkan, ha meghallja csak azért lesz mert vámpír. -Jó, akkor úgy csinálom hogy Ő is jöjjön... - Adom be a derekam, úgy kell felfognom Zen is többet mosolyogna talán. Bár nem valami beszédes hapsi...
-Neked. Ő szerintem örül hogy veled lehet. De hát majd ha jobban megismerjük, akkor lehet kiderül édes pofa és neki van a legjobb humora a világon! Majd veszek neki mézet meg lazacot. - Mosolygok, ha már medve... ha mást nem teszteljük a humorát.
-Jobb mintha én tenném... akkor hamar kocsit kéne cserélned. - Kuncogok, majd bedobom magam az anyós ülésre és bekötöm magam. A kis rókám bennem már eléggé ficánkol, hogy végre a szabadba megyünk a föld alól.
-Hm... lehet tényleg jót tenne neki egy kis kikapcsolódás. A vidámparkba úgy vigyük hogy neki is aktívan részt kell vennie! Vattacukrot és hambit kell ennie és lőnie valami plüsst. Ó és hullámvasutazunk is! - A végére egész kedvet kapok Zenhez is, elképzelem hogy lelkesen nézegeti mire üljünk fel. Mókás kis ábránd, de azért nem tágítok tőle. -Szerinted ha elhívom állatkertbe eljön? - Most mondtam valamit, de oda is akarok menni és mindig Kazu-chant rángatom erre a programra, lehet Zen is élvezné.
-Most menjünk fagyizni meg sétáljunk a Mississipi partján, az olyan szép este! Jó? Aztán holnap meg hosszú estét csinálunk az óriáskerékkel. Olyan jó lesz! A parton ha éhes vagy Te is ehetsz. - Mondom vidáman mintha mi sem lenne természetesebb, de neki is kell enni, ha ettem utána nekem sem árt meg annyira.

//Amúgy ha gondoljátok tényleg lehet egy ilyen hármas Very Happy


8


Vissza az elejére Go down
avatar
II. Ifjú
Narui Kazuya
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 10.
Hozzászólások száma : 112
Tollvonásainak száma : 102
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-08-27, 11:54



Ayame & Kazuya
If I am an angel, paint me with black wings


- Lehet, de akkor is tagadhatatlan tény, hogy a fagyi és édesség evő versenyt Te nyernéd és nem Ő - nevetek fel a nyilvánvaló tiltakozására, hiszen ezt mind tudjuk hogyha édességről vagy annak hiányáról van szó, akkor ki kell keresni. Ha lehetne ezekből diplomázni, akkor Ayamének vörös diplomája lenne.
- Képtelen vagy elfogadni a tényt hogy én nem alszom, igaz? - sóhajtok fel, hiszen nem vagyok drámai csak reális. Én a hajnal közeledtével meghalok, teljesen és totálisan. Érzéketlen leszek a külvilágra és csak napnyugtakor tér vissza belém az élet. Ahogy hozzám bújik magamhoz ölelem, hiszen szeretem ezt a kis szeleburdi rókát. A sors fintora hogy Eric körül is egy róka kószál, bár egészen biztos hogy én jártam jobban kettőnk közül.
- Igen, erre is játszom mint tudod. Minél nagyobb támogatásra kell szert tennem hogy ki tudjak törni a jelenlegi korlátaim közül, és fejlődhessek - mosolyodom el, hiszen nem áll szándékomban mindörökké Tokióban maradni, vagy pontosabban Mizuhiro uralma alatt. Nem fűz hozzá sok érzelem. Valamilyen szinten megtanultam tisztelni hiszen ő is megküzdött a jelenlegi hatalmáért, ugyanakkor gyűlölöm is egy kicsit.
- Hai. Persze, el van rendelve... - sóhajtok fel és mozdulatlanságba dermedek amíg megcsinálja azt a pár ecsetvonást amitől még szebb látványt nyújtok, és belefésül a hajamba is ami hullámos csigákban omlik a hátamra.
- Bellék vagyuk, szerintem az egyik legjobb vérvonal az összes létező közül, de ez csak az én véleményem. A vér csak úgy köt össze hogy ugyanaz a teremtőnk, de ettől még... nem kedveljük egymást igazán. Eric nagyon máshogy lát dolgokat mint én, viszont tagadhatatlan üzleti érzékkel rendelkezik - teszem hozzá, hiszen ezt nem tagadhatom le én sem, hogy ezt elismerem benne. Meg a nyilvávaló szépségét is.
- Tudom kedves kisrókám, de sajnos... Ez van. Mindegy, ne zavartasd magad, itt kettesben lehetünk mi is - mosolyodom el, hiszen a szoba falai között még Zen sem fülel, hanem a cirkusz más részein lebzsel vagy a saját szobájában tőlem nem messze. Azonban azonnal megneszeli ha megyünk valahová és tapad is, így általában már meguntam a zsémbelését, és rádobok egy üzenetet hogy mehetnékünk van.
- Ki tudja, szerintem nem ez a legnagyobb vágyálma hogy az én testőröm lehessen és rám vigyázhasson - nevetek, mert nem hinném hogy erre a munkára vágyott volna egész életében. Vajon mit követhetett el hogy mellém sózták? Mindenképpen meg kell tudnom! Szélesedik a mosolyom, és megvillantom a szemfogaimat is hogy mézet és halat vesz neki, látni akarom az arcát.
- Igen, és nem kockáztatom sem a saját, sem a te épségedet a kocsiról nem is bezsélve - kuncogok, ahogy rutinosan szállok be és kötöm be magam. Figyelem ahogy Zen a saját félterepjárójába pattan és máris útra kész. Kihajtok a garázsból és máris hasítunk az éjszakában persze épp csak picivel lépve túl a megengedett sebességet.
- A vidámparkot nem hiszem hogy értékelni fogja, túl sok lehetőséget lát majd hogy engem megöljenek, de az állatkertet bevállalná. Vagy parancsba adom enki hogy kísérjen el téged ha nappal akarsz menni - teszem hozzá, hiszen kétlem hogy ezek nyitva lennének este is, hiszen sok olyan rész van ami csak nappal látogatható - mosolyodok el, és leparkolok egy szabad helyen, és kiszállok. Lezárom a kocsim és a Mississipi felé indulok hogy közvetlenül a folyó parton lépkedhessünk.
- Keresd meg a neked legszimpatikusabb fagyizót, ott veszek neked legalább három gombócost - mosolyodom el ahogy átkarolom, nehogy véletlenül valakinek eszébe jusson hogy szabad préda lehet. Önző vagyok, és nem adom őt.
- Holnap nem, majd holnapután. Mondtam hogy holnap Alexel tárgyalok - teszem hozzá, hiszen azok szép kis beszélgetések lesznek.

♫ Victorius × remélem tetszik × ©️


//Én benne lennék Very Happy Csak legyen kész a maci, nyöszörgessük ketten, kétfelől ^^ //
Vissza az elejére Go down
Online
avatar
Mitsuko Ayame Takahashi
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 20.
Hozzászólások száma : 28
Tollvonásainak száma : 26
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-08-28, 21:28



Kazuya-chan & Ayame


-Hmm, de csak mert egy úriember és hagyna nyerni meg több édességet hagyna nekem! - Nevetek, fogalmam sincs mennyi abban a medvében a versenyszellem, de nem innék előre a bőrére az tuti!
-Nekem alszol. - Ezzel le is zárom a vitát, ha jobban tetszik így akkor szendereg, nekem oly mindegy, de nem hal meg minden reggel az teljességgel ki van csukva!
-Persze, de azért mondtam inkább az embereket győzd meg, többen vannak mint a vámpírok és az öreg vámpírok annyira... embertelenek. - Nem akartam durva szavakat használni, de se Mizuhiro-dono se Alexander-dono nem a szívem csücske, tekintve mennyire semmibe veszik Kazuya-chant. Míg előkészítem a kiruccanásra győzköd arról a vér a vámpírokat sehogy sem köti össze csak alapvető tulajdonságaikkal.
-Ez szomorú. Azzal hogy vérróka lettem új családot kaptam, de mi valóban családként gondolunk egymásra... - Olyan szomorú, hogy Kazuya-chant elragadták de mégsem lesz ettől se gyermek, se testvér. Alexander-dono is kegyetlen volt, hogy csak úgy ott hagyta anno Kazuya-chant, bár annyira nem ismerem a részleteket, de éreztem bántja Őt. Megbocsájthatatlan! Zen mindehhez képest már alig bosszant.
-Hai! - Ölelem át a nyakát, mikor kész és valóban, ilyenkor kettesben lehetünk amúgy meg elviselem majd a morgós macit is valahogy.
-Ha már testőr ki másra vigyázzon? Szerintem teljesen jól járt veled, ha ezt nem látja akkor rövid az esze! - Én kitartok a véleményem mellett, hogy jó dolga van Kazuya-chan mellett, nekem is az van. Még a nózim is felhúzom. De majd jól megenyhítem, méz és hal, szerintem jó kombó, majd megenyhítem Kazuya-channak azt a morgót!
-Nem-nem, hárman megyünk, este, éjszakai állatkert! Jól hangzik! - Vannak napok mikor tovább van nyitva, majd akkor megyünk! Zennek szava sem lehet majd, megnézzük majd a medvéket és a rókákat is!

-Úúú három gombóóóc! - Előre tudom nem fogom tudni megenni, de majd valahogy mégis bepuszilom! Erre külön gyomrom van! -Kazu-chan arra, ott, látom a táblát, van fagyi is! - Róka szemeim azonnal kiszúrják az emblémát az esti sötétben is hiába van odébb a fagyizó.
-Ahh... nem kedvelem Alexander-donot... - Motyogom, de inkább hagyom, boldogan karolva Kazu-chant léptelek vele a fagyizó felé.
-Mmmm Kazu-chan, ha nem énekes lennél mi szeretnél lenni? - Jut eszembe cikázó gondolataim közt Michie-kun. Míg a kabátom magamra kaptam az ajándékot is elettem, de majd később odaadom. Amit amúgy is izgulok kicsit... inkább felteszem ezt a kérdést, ez már azóta érdekel!


//Jó nyöszörögtessük Very Happy
Vissza az elejére Go down
avatar
II. Ifjú
Narui Kazuya
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 10.
Hozzászólások száma : 112
Tollvonásainak száma : 102
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-08-29, 10:45



Ayame & Kazuya
If I am an angel, paint me with black wings


- Miért vagy benne biztos hogy hagyna nyerni téged? Zen is likantróp, nem becsül le egy másik alakváltót még ha ilyen cuki is mint te vagy - kuncogok fel ahogy feltételezi a testőr úriember mivoltát, hiszen nem hinném hogy Zent olyan nagyon foglalkoztatja a dolog. Az sem biztos hogy szereti a fagyit. Nem vitatkozom Ayame-channel az alvás vagy meghalás miatt egyszerűen nem fogadja el hogy én olyankor halott vagyok a külvilágnak és mindenféle behatásnak.
- Sokan vannak az igaz és szeretem ha szeretnek, és rajonganak de végül nem az ő szavuk lesz a döntő hiába vannak sokkal többen mint mi - sóhajtok fel, hiszen ez szélmalom harc, de végül csak kikeveredek belőle valahogyan hogy nekem is jó legyen. Nem vagyok egy életképtelen ifjú, és már sok mindent elértem saját erőből, bár még rá vagyok utalva másokra de egyre inkább épülnek a kapcsolataim és itt amerika földjén is igyekszem megvetni a lábam.
- Ez a legnagyobb különbség a vámpírok és vérállatok között. A likantrópoknál sokkal erősebbek az érzelmek és van csapat szellem, amitől családias lesz a légkör és van összetartozás. Nálunk ez nincs meg - jegyzem meg ahogy átölel és magamhoz szorítom vékony törékenynek tűnő testét. Pedig nem az, és nagyon is nőies idomai vannak de... eddig valahogy nem volt olyan helyzet hogy kiélvezhessem a testének örömeit, nem csak a vérét.
- Szerintem ő nem örül neki ennyire hogy egy média csillagra kell vigyáznia, főleg mert elég kiszámíthatatlanul mozgok - válaszolok hiszen sokszor eszembe se jut, és csak megindulok aztán meg jól összeveszik velem hogy miért hagytam hátra, meg is halhattam volna amíg oda voltam. Néha az agyamra megy.
- Akkor vedd rá hogy aktívan vegyen részt a kirándulásban, ennek te vagy a mestere - húzom magamhoz ahogy elindulunk és találomra a folyó parton sétálunk mint sok másik pár és barát. A felkiáltásra én is észreveszem a bódét és oda megyünk, hagyom hogy válasszon és persze minden extrát kérünk rá. Öntetet és csokiszórást is. Nem is kérdés hogy megadom neki amire vágyik.
- Nem? Mikor találkoztál Alexel? - kérdezem kíváncsian, mert nem szívesen eresztettem volna össze őket. Ismerve Ayame cserfes jellemét és Alex türelmének szintjeit... Nem túl kifizetődő párosítás.
- Fogalmam sincs. Annak idején az apám azt akarta hogy vegyem át a fogadó vezetését. Lehet hogy most is üzletember lennék ha nem lettem volna az ami. Ki tudja - sóhajtok fel ahogy tovább sétálunk a fagyis standtól.

♫ Victorius × remélem tetszik × ©️
Vissza az elejére Go down
Online
avatar
Mitsuko Ayame Takahashi
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 20.
Hozzászólások száma : 28
Tollvonásainak száma : 26
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-11-04, 20:23



Kazuya-chan & Ayame


-Mert szerintem ez nem érdekli, nem fog komolyan arra figyelni, mert a környezetére fog, elvégre testőr. De ha mégis benne lesz a mókában, akkor is nyerni fogok, mert imádom az ilyen vidámparkos ajándékokat! - Csillan fel a szemem, ha Zen nem is hagyna nyerni, akkor felszívom magam és azért nyerek. Nem fog lekőrözni egy medve! Persze Kazuya-channak nehezebb dolga van a vámpírok között lavírozva, de csak ingatom a fejem.
-Nem is tudom... ha egyszer az emberek fellázadnak nem az lesz hogy sok ember vámpírt győz? Szerintem nem lehetetlen. Ha közben Téged meg szeretnek, akkor ellened nem fordulnak úgy sem. Annyi hogy sok embert irányítani komoly nehézség, sok idő, de Te türelmes vagy. - Fogalmam sincs mennyire lehetséges ez vagy sem, de a bacik is legyőzik az embert, mert rengetegen vannak, hiába fejletlenebbek, elvileg. Bár ahogy Kazuya-chant hallgatom a vámpírok inkább visszafejlődnek, ha ennyire lélektelenek lesznek. rossz hallgatni.
-A lényeg, hogyha mást nem én már a családod vagyok. A kicsi család is több mint a semmilyen család! - Puszilom meg a fejét, nincs egyedül, nem is lesz ha rajtam múlik, persze én nem élek addig míg Ő, de ezen úgy is ráérünk problémázni, csak a jelen számít most, abban pedig bőséggel benne vagyok, ha Kazuya-chanról van szó!

-Kellenek a kihívások, akkor fejlődik szakmailag! No meg általad Ő is híresebb lesz, ha jól teljesít, nem? Legyen csak hálás! - Zen-san majd rájön, jó dolga van Kazuya-channal, bár lehet már rá is jött, ki tudja? Majd ha megyünk hármasban állatkertbe kiderül!
-Értettem, előszedem a bocst belőle! - Lelkes lesz, ha addig élek is! De legalább is elérem elmosolyodjon, nah! Kazuya-chan persze nálam ezt az állapotot hamar eléri ahogy megkapom a csokis-epres-barackos fagyim rolóval, csokiszósszal és cukorszórással, olyan ez a fagyi mint egy álom! Végtelen boldogan állok neki majszolni.
-Ha iszol belőlem mindig ugyan olyan ízű a vérem vagy más íze van attól függően mit eszem vagy hogy érzem magam? - Jut eszembe, ezt sosem kérdeztem, pedig érdekelt mindig is, elvégre enni olyan jó, változatos és izgalmas, vajon neki is? Vagy egy ember egy ízű és annyi? Az szomorú lenne. Ahogy az is az hogy összefutottam a múltkor Alexander-donoval.
-Mikor a segédje nem tudott segíteni neki és engem talált meg a káosza közepén. Olyan mogorva alak. Nem szeretem. - Ijesztő is, főleg mennyire tüzes tudok lenni, zavaró hogy elvileg bármit megtehetne velem, hiába vagyok Kazuya-chané...
-Üzletember? Az olyan furán hangzik hozzád kötve. Vagy szeretnéd vajon? Ha nem jött volna Axelle-senpai lehet kipróbálhattad volna... - Jut eszembe, míg elgondolkodva nyalok egyet a csokival leöntött epres fagyimon. Vajon ez zavarja Kazuya-chant, akarta volna azt a kuplerájt?
Vissza az elejére Go down
avatar
II. Ifjú
Narui Kazuya
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 10.
Hozzászólások száma : 112
Tollvonásainak száma : 102
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-11-29, 10:48



Ayame & Kazuya
If I am an angel, paint me with black wings


- Lehet, de nem lehetünk benne biztosak. Zen testőr, az a dolga hogy vigyázzon ránk, ezt nem róhatjuk fel neki, mert a munkáját kiválóan végzi. Az már más kérdés hogy mellette néha én is a hajam tépem már - sóhajtok fel, mert tudom kár lenne azért a szép hajamért. Mégis ki tud hozni a sodromból pillanatok alatt. Az, hogy Ayame-chanben felébredt a versenyszellem Zen felé, csak megmosolyogtat.
- Nem tudom. Persze, lehetséges de tudod jól hogy van ez, ha valakinek bekattan a hangya akkor nem azt nézi ki az illető hanem hogy vámpír, és azok egyre mennek. Türelmes vagyok, mert nincs más választásom - sóhajtok fel ahogy a folyó parton sétálunk, mint oly sokan mások. Persze, megbámulnak minket mert nem épp egy átlagos párnak tűnünk. Komolyan már várom mikor kattannak el az első képek, és nem messze tőlünk Zent is észreveszem ahogy zsebre tett kezekkel halad. El tud tűnni a tömegben, ehhez ért. Mindig a közelben van, de mégsem észrevehető ha nem akarjuk.
- Ez mondjuk igaz, és ténylegesen csak te vagy az akit annak nevezhetek. Alex a teremtőm, de évtizedekig nem is láttam és a modern kor segítségével tartottuk a kapcsolatot az utóbbi pár évben. De ő nem volt ott velem amikor szükségem lett volna rá - válaszolok neki a szavaira ahogy közelebb húzva egy puszit nyomok az arcocskájára miközben a fagyira várunk. Ahogy megkapja, megyünk is tovább.
- Lehet hogy az, nem tudhatom hogy miként éli meg ezt hogy engem őriz - mosolyodom el, hiszen majd kiderül hogy ez hogy van. Megkérdezzük tőle, és talán válaszolni is fog majd.
- Szedd csak, kíváncsi vagyok én is hogy fogja viselni a kérdést de szívesen megnézném - hiszen szinte látom Zen döbbent arcát ahogy Ayame-chan körbeudvarolja az ötleteivel.
- Nem, nem ugyanolyan. Attól is függ, hogy miből mennyit eszel-iszol meg. Ha mondjuk sok csokit vagy édeset eszel akkor halványan érzem az édeskés ízt, ha sok alkoholt iszol akkor kicsit erősebben érzem és az alkoholt is érzékelem. A hangulatod nem befolyásolja, de konkétan nem érzem hogy most epres fagyi ízű lenne a véred - mosolyodom el a kérdésére és adom meg a választ is mellé. Általában Ayame-chan vérén élek, de előfordul hogy egy két rajongó is szívesen a szemfogam alá kerül, és életre szóló élményt okozok vele a szerencsésnek.
Felhúzom a szemöldököm a kijelentésére miszerint találkozott Alex-el és nem tudom mire is számítsak. Nem feltétlenül jó az, ha ezek ketten egy helyen vannak.
- Nos Alex nem egyszerű eset, és nem gondoltam hogy ti ketten találkoztok majd így nélkülem. Remélem nem idegesítetted fel, mert olyankor morcos tud lenni - pillantok rá ahogy lassacskán haladunk a parton.
- Nem tudom Ayame-chan. Fogalmam sincs mi lett volna ha akkor nem harap be. Talán átvettem volna apám üzletét és a pagodát vittem volna tovább. Idővel talán megházasodtam volna, és most már a gyerekeimnek is családja lenne - gondolkozom el, én meg már régen halott lennék a temetőben.
- Most, ha nem médiacsillag lennék, nem tudom mi lennék. Talán olyasmi mint te, stylist - vonom meg könnyedén a vállam.

♫ Victorius × remélem tetszik × ©️
Vissza az elejére Go down
Online
avatar
Mitsuko Ayame Takahashi
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 20.
Hozzászólások száma : 28
Tollvonásainak száma : 26
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-12-01, 18:19



Kazuya-chan & Ayame


-Ez is a munkája része lesz, mert különben nem vigyáz ránk eléggé, megfenyegetem bajba sodrom magam, ha nem játszik egy kört. Csak egyet legalább. Persze nem hagyom bajod essen, meg Ő sem, de két perc... húsz. - Nah, jó oké, nem két perc, de csak nem lesz semmi és Zen is vidámkodhat velünk egy picit.
-Hah... szomorú de van benne valami. Kivéve ha eleve az emberek mellett leszel és akkor a hajtóvadászat nem megy ellened, hisz a normálisabbak, a józanabbak melletted lesznek, hiszen értékes szövetséges leszel. De reméljük senki sem akar az életedre törni! - Zen meg én sem hagynánk, az is biztos. Nem vagyok egy nagy harci róka, de igyekeznék. Elvégre én vagyok jelenleg a családja!
-Még kijavíthatja ezt a hibát, ha komolyan akarja. Alexander-dono talán nem olyan lehetetlen alak és megteszi, ha baj lenne segítene. - Nem vagyok teljesen biztos ebben, de azért reménykedem, ha már vámpírrá tette Kazuya-chant, akkor annak oka van és nem csak holmi hóbort volt.
-Majd rávezetem milyen szerencsés, csak ne aggódj! - Hmm, igen, ez egyértelmű, Zen majd megvilágosodik általam mennyire jó munkája van!
-Jól van, majd akkor kutakodok a benne lévő bocs után ha ott vagy, együttes erővel úgy is könnyebb!
- Zen meg lesz zaklatva, ez bizonyos. Talán szervesebb részévé is válna ezáltal a kis családunknak, jó lenne. Jobb mint így hogy olyan mufurcan követ és... hát mufurc na.
-Ó! Tartsak néha valamilyen napot? Csoki nap, brokkoli nap, hal nap... az alkohol nagyon gyorsan megárt, nem hiszem tudnék eleget inni hogy érezd... - Ajánlom, majd Alexander-dono miatt más is eszembe jut de előbb még lehorgasztom a fejem, nem kedvelem azt a vámpírt.
-De, eléggé felbosszantottam, pedig csak bókolni próbáltam. Lehet az angol tudásom még nem az igazi vagy csak Ő túl sértődékeny, nem tudom, de egy lyan pöffeszkedő alak. Nem kedveljük egymást... - Volt némi halálfélelmem, de valahogy megúsztam. Lehet csak szerencsém volt, az is igaz.
-Kazuya-chan... ugyan nem nagyon beszélgettünk erről de... lehetek csak a Tied? Hogy más ne igyon belőlem? Akkor Alexander-dono sem tehetné meg senki és nem is szakíthat el tőled igaz? - Még csak az kéne hogy valami kicsinyes bosszút álljon. Elvileg nincs köztünk semmi Kazuya-channal, inni mondjuk sokszor ivott belőlem, de nem voltam még hosszútávon vámpírral és nem tudom pontosan mivel jár a kiváltság, hogy csak Ő ihat belőlem és azt hogy érzi meg a többi vámpír. Megérzik egyáltalán?
-Hmm... akkor nem ismerkedünk meg. Tudod szerintem a mi sorsunk össze van fűzve, meg kellett várnod, míg megszületek, míg róka leszek, hogy melletted tudjak lenni. Örülök hogy itt vagy! - Bújok közel hozzá, amennyire a fagyievés engedi persze, de még az sem zavar milyen kis hideg a teste, pedig azért lehűlt a levegő.
Vissza az elejére Go down
avatar
II. Ifjú
Narui Kazuya
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 10.
Hozzászólások száma : 112
Tollvonásainak száma : 102
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-12-03, 10:34



Alex & Kazuya
If I am an angel, paint me with black wings


- Persze, ki lehet bővíteni a munkakörét, csak nem tudom mennyire fog neki örülni. Nem esik bajom, meg tudom én is védeni magam. Oké hogy énekes vagyok de mellette vámpír is, és nem tagadim meg mindazt amit ez a plusz ad nekem - mosolyodom el hiszen erősebb vagyok fizikailag is mint egy ember vagy váltó, mert a kor felém billenti a mérleget. Nem olyan könnyű engem legyőzni hiszen számos képességgel rendelkezem amit könnyen elfelejtenek mert csak a csillogást és a média sztárt látják bennem, a vámpírt nem.
- Ez mindig egy nagyon szép gondolat hogy nem fognak bántani ha mellettük leszek. Igen, így lesz egészen addig amíg már nem lesz rám szükségük és nem fognak engem is veszélynek tkeinteni. Nem leszek eszköz a kezükben - csóválom meg a fejem ahogy kényelmesen haladunk a folyóparton, és látom hogy Zen is így tesz. Ahogy mögöttünk telefonálást mímel. Fülelek egy kicsit és mily meglepő, tényleg telefonál és valaki válaszol neki a másik oldalról, de már nem hallom ki az. Nocsak.
- Nem, nem lelketlen csak idős vámpír és mint ilyen, máshogy jár az agya. Ha bajban lennék, jönne ebben biztos vagyok, mindössze annyi volt hogy amikor megteremtett, viszonylag hamar elengedte a kezem - válaszolok neki hiszen Alex szereti a "gyermekeit" és nem kockáztatná meg az elvesztésüket. Velem is komoly tervei vannak, még ha nem is mindig tudom hogy mi lenne az.
- Nem szükséges, nekem bőven elég ha vigyáz rám. Nem mindenki büszkélkedhet egy igazi vérmedvével - kuncogok fel és remélem hogy hallja is ahogy itt lépked mögöttünk.
- Kutass csak, valahol biztos van benne bár ki tudja... - mosolyodom el a megjegyzésére hiszen nem olyan rossz azért. Az inkább ráncokat csal a homlokomra hogy szóba kerül hogy volt némi összemorranása Alexel. Az nem éppen egészséges, semmilyen szempontból. Bár még mindig jó hogy így megúszta. Felsóhajtok.
- Pöffeszkedő? Nos, megteheti ami azt illeti és valószínűleg csak nem vette jó néven a megjegyzéseidet. Alex nem gonosz, csak máshoz szokott hozzá. Ő azt várja hogy ha parancsol valamit, akkor az szó nélkül teljesüljön, nem vevő a megjegyzésekre - sóhajtom, hiszen ez jellemző Alexre. Sokkal öregebb és ilyesformán kicsit merevebb is bizonyos dolgokban amiket nem tud az ember leetkőzni.
- Ayame-chan, te már régen csak az enyém vagy. A pomme de sangom ha úgy tetszik - mosolyodom el szélesen, kivillantva a szemfogaim. Jókedvre derít hogy nincs tudatában annak, hogy pontosan micsoda is mellettem.
- Az én kisrókám vagy és már rég felelek érted hogy vigyázok rád és a véredért cserébe te is kapsz vissza tőlem amit csak akarsz. Védelem, csokik, idő figyelem amit éppen igényelsz. Azért nem került ez kimondásara mert ez egyikünk részéről sem teher és nem kötelesség, hanem... csak úgy történik - magyarázom neki hiszen én már régóta úgy tekintek rá hogy az én kisrókám, és nem is adnám másnak.
- Másnak is adhatsz vért de csak akkor ha az a valaki megkérdez téged és te megengeded. Máskülönben az sértés és nyílt kihívás felém amit nyilvánvalóan nem fogok annyiban hagyni - fejtegetem neki tovább ahogy hozzám bújik, és átkarolom könnyedén.
- Lehetséges nem tudom. Mindenesetre jó nekem most ez az élet, és majd idővel talán lesz más is - vonom meg a vállam, ahogy az orrához érintem az ujjam és elnevetem magam a morcos kisegér arcra amit vág.

♫ Victorius × remélem tetszik × ©️
Vissza az elejére Go down
Online
avatar
Mitsuko Ayame Takahashi
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 20.
Hozzászólások száma : 28
Tollvonásainak száma : 26
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...
2018-12-14, 14:24



Kazuya-chan & Ayame


-Jaj ne legyen már Zen-san olyan finnyás, jó lesz az! - Már a munkakör bűvítés, például ha azt mondom játsszon velem a vidámparkban a céllövöldében jöjjön. Kazuya-chant kissé nehéz elképzelnem ahogy harcol de hát... végül is tényleg vámpír, gondolom tud vámpíroskodni igazán, attól hogy csak egyszer láttam a bútorzatot meggyalázni.
-Ahh... az emberek is szörnyűek sokszor... - Sehogy se jó semmi se, a legjobb lenne a világ végére egy szigetre elbújni, ahol hosszúak az éjszakák. Jöhet Zen-san is, nem bánom.
-Hát jó... de attól még nem kedvelem. - Alexander-dono szerintem akkor is lelketlen, nem tudom megmagyarázni, a róka mondatja velem, beleborzong a kis bundája ha az az aurájára gondol. Nem a hatalomról beszélek, amit gyakorol, ez valami... más sötétség. Zen-san vérmedveségén csak mosolygok, engem érdekel a benne lévő kölyök-maci azért. Alexander-donora visszatérve...
-Igen, pöffeszkedő. Arról én nem tehetek, hogy nem fogom körbeajnározni, arra van kismillió szolgája. Én nem az Övé vagyok hanem a Tied. - Mondom durcásan, még az arcocskám is felfújom.
-Jó, de nincs rajtam semmi jel, honnan tudja ezt a többi vámpír? Rám kéne írni csak félek hülyén nézne ki... -
Ez tart vissza csak, amúgy már messziről látszódna senki tovább, elkeltem!
-Jó csak... csak én senki másé nem akarok lenni és nem tudom elég-e ha mondom a Tied vagyok... - Vallom be félve, mert mi van ha Alexander-dono közli ő az idősebb és nem érdekli ez, az csinál amit akar. Nem akarnám hogy megharapjon! Egy csókjától is kirázna a hideg, hiába szép küllemre.
-Jó... jó. Nem akarok másnak is adni, még a végén Neked nem tudnék. - Kerekedik ki a szemem, még mit nem! Keressenek maguknak más csemegét, én csak Kazu-chané vagyok. Aztán az orromra koppint ne legyek morci, de inkább elbújok a mellkasában. Szeretem mélyen letüdőzni az illatát.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
Hello Darling, Please call me
Re: I am tired as hell. Don't be so noisy...


Vissza az elejére Go down
 
I am tired as hell. Don't be so noisy...
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: St. Louis - Játéktér :: A városon belül :: Vérnegyed :: Kárhozottak Cirkusza :: Lakrészek-
Ugrás: