HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


Yesterday at 18:57
Damon Lloyd Reynolds
tollából született
Yesterday at 01:04
Xavier Graham
tollából született
2019-01-18, 21:20
Xavier Graham
tollából született
2019-01-18, 20:32
Genevie Bertrand
tollából született
2019-01-18, 20:20
Min Jae Adams
tollából született
2019-01-18, 19:51
Alexander
tollából született
2019-01-17, 22:28
Axelle
tollából született
2019-01-17, 19:54
Cain Nowik
tollából született
2019-01-17, 18:43
Alexander
tollából született
2019-01-17, 14:18
Séaghdha
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
4
2
Vérfarkasok
2 3
Vérhiénák 1 4
Vérleopárdok 2 3
Vérpumák 3 2
Vértigrisek 2 4
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 6 5
Emberek 3 0
Összesen 26 24




Share | 

 Mitsuko „Ayame” Takahashi

 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
Mitsuko Ayame Takahashi
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 20.
Hozzászólások száma : 30
Tollvonásainak száma : 28
Mitsuko „Ayame” Takahashi
2018-06-20, 23:03



Mitsuko „Ayame” Takahashi
A vidámság nem más, mint lét-érzés. Bármikor ráhangolódhatsz.


név: Ayame
kor: 21
csoport: Egyéb alakváltók (Vérróka)
átváltoztatás ideje: 14 évesen
vérvonal: -
rang: Pomme de Sang
play by: Kyoko Fukada
Képesség Mint egy róka általában: jobb érzékek, ösztönök, no meg mivel Japánból származom emberközelibb és barátságosabb is vagyok, mint európai társaim, talán játékosabb is.
Megjelenés
Nem érzem hogy bármi különleges lenne a külsőmben, Tókióban tucat arcom van. Azonban ha elhagyom otthonom, máris ázsiai szépségnek fogok számítani a magam 163 cm-vel, mandulavágású sötétbarna szemeimmel és világosabb barna hajammal. Karcsú vagyok és hajlékony, noha utóbbit kevesen tudják rólam, leginkább gyerekek, akikkel együtt szoktam játszani, ha van annyi szabadidőm. Kacagásom az, ami leginkább jellegzetes bennem, messziről lehet tudni jó kedvem van, no meg hogy nekem van jó kedvem. A legtöbben azt mondják dallamos és csilingelő a nevetésem. Nos, mivel én felvételről hallgatva mindig belepirulok, nem merem megerősíteni, de Kazu channak tetszik, így talán igaz lehet.

Jellem
Kacaj és vidámság. Ezek eléggé jellemeznek, mert meg vagyok elégedve az életemmel, minden ami történt velem tudatos döntés volt és semmit se bánok. Szeretem az embereket, szeretem jól érezni magam és játszani, hangosakat nevetni, tele szájjal beszélni és hevesen gesztikulálni, majd elviccelni az egészet és újra nevetni. Szerintem mindenkiben ott lapul a gyerek, amit felszínre lehet hozni, no de néha csak csellel, így szoktam csíntalanodni is. Olykor-olykor jako is leszek, ami a népemnél a ravaszdi kárörvendő rókákat jelenti. Nagyon szeretek róka alakban lenni, de tanítóm sokszori óva intése és dorgálása miatt korlátozom az átváltozásokat, nehogy magamon viseljem kis rókám jegyeit vagy épp ragadjak meg róka alakban…

Elötörténet
„Kérem fogadják sok szeretettel Narui Kazuya sant!”

Oh, hányszor hallottam ezt a konferálást az elmúlt évek alatt… mindig bosszankodom mikor meggondolatlan nyúl az arcához és elkeni a tökéletes sminket, erre is csak egy vámpír képes! Pedig én mindig tökéleteset alkotok, akkor is ha amúgy is tökéletes lenne mindenféle smink nélkül az arca. De ez művészet, legalább annyira mint a kalligráfia, ami a hobbim. Hogy mi a kérdés? Hogy kerültem a méltán népszerű Kazu-chan mellé? A rövid válaszom az, hogy mindenkinek jár a boldogság, még egy vámpírnak is, így úgy döntöttem felvidítom. De mégis hogy kerültem a képbe egyáltalán én, egyszerű kis róka leány? Jaj drágám, ez kicsit hosszú lesz, hozzál valami rágcsát. Jó, látom megvan, kényelmesen ülsz? Na akkor mondom….

Szegény családból származom, szüleimet elérte az egyik cég csődje és nem tudtak elhelyezkedni újra, hitelt vettek fel, túlóráztak és három műszakban dolgoztak, hogy eltartsanak engem és a húgom. Sajnos annyira alultápláltak lettünk és betegesek, hogy alig tudtunk kimenni játszani, csak a tatamin feküdtünk és néztük a plafont, ha épp nem bírtunk aludni. Más gyerekek kinn játszottak, mi folyton benn voltunk és örültünk ha nem üres miso levest szürcsöltünk egy tálka rizzsel. Egyedül a közeli szentélyhez mentünk ki mindig, imádtam mert a bejáratnál két róka szobor is volt, sőt, néha rókákat is lehetett látni elosonni a bokrok alatt az erdő felé. A vidéki élet nyugalma, a vidéki élet nehézségei. A szentély szerzetese mindig elmondott velünk egy-egy áldást, kérte a rókaszellemeket, hogy bölcsességükkel mutassanak utat és adjanak erőt. Imádtam ott lenni. Azumi aztán egy nap komolyan nagyon beteg lett, kórházba kellett vinni. Jobb híján a szentélyhez rohantam imádkozni, nem akartam elveszteni a húgom. Aznap láttam meg véletlen, az éjszakai sötétben, hogy az egyik róka emberré alakul. Akkor láttam először meztelen férfit is. Könnyes szemeim nem bírtam levenni róla, mire elszaladt. Vagy nem maradt el sokáig vagy túl sokáig maradtam ott kővé dermedve, mert felöltözve visszajött és kifaggatott mit láttam. Én gyerekként sok népmesét hallgattam, egyéb szórakozás nem híján meséltünk egymásnak, így azt hittem Ő egy rókaszellem. Suzaku persze nem az volt, hanem vérróka, de elmondta, hogy a népmeséknek vannak valós alapjai. Aznap tudtam meg, hogy vannak vérállatok és aznap vesztettem el a húgom.

Gyakran visszajártam Azumi halála után is, de még mindig beteges voltam, a szüleim nagyon féltek hasonlóan gyenge maradok, mint a húgom és egy komolyabb lefolyású betegség elvisz. A szentély szerzetese számomra váratlanul ajánlotta fel, hogy kérjem meg Suzakut, harapjon meg. Ő nem akart, de a fiú, akit először megismertem látszott örülne, ha lenne a falkában egy új tag. A mester azonban azt mondta fontoljam meg: erősebbé válok, de kötelezettségeim is lesznek, amiket a szüleim nem biztos megértenek, valamint ha szólítanak menni kell, nincs kibúvó, lehet kevesebbet fogok élni mint emberként. A szüleimmel eléggé szoros a viszonyom, mai napig, hiába nem élek már velük és Ők azt akarták, hogy teljes életem legyen, egészségesebb. Azt mondták, ha a rókaistenek elfogadnak, legyek velük. Hogy Azumi vezetett el oda aznap. Így visszamentem és Suzaku megharapott. Több napig vártam, hogy történjen valami, de semmi. Emiatt bocsánatot kértem újra és úja, hogy lehet nem vagyok alkalmas, de Ő újra és újra megharapott. Szerintem vagy négyszer biztos, mire érezni kezdtem hogy jobbak a reflexeim, élesebben látok, mindennek milyen egyedi illata van és életemben először, egészségesnek éreztem magam. Igaz, a rókám eléggé kérlelhetetlen volt, amint átváltoztam nem akart engedni, tombolni, játszani, vadászni akart, így három évembe tellett mire teljesen meg tudtam nevelni a bennem rejlő kis rosszaságot, hogy ne jako legyen, kis rosszcsont róka, hanem az, akivé válnom kellett, egy zenko, tehát jó róka. A folytonos bocsánatkéréseim miatt kaptam az Ayame becenevet tőle, de megszerettem, így rókaként mondhatni újjászületve új nevet is kaptam. A teljes önkontrolomra várni kellett, míg 17 évessé váltam, de megérte. Az egyik róka lány, akivel egy falkában voltam ajánlotta menjek el vele Tokióba kitanulni a smink mesterséget. A kalligráfiához volt érzékem, a mester mindig megdicsért mennyire szépen írok, így az arcfestés ellen sem volt kifogásom. Fél év alatt kitanultunk minden alapot, többet is, egymáson órákat gyakoroltunk, remekül elvoltunk. Azuminak a sírjánál megesküdtem, hogy próbálok helyette is vidám és élettel teli egészséges lány lenni, így minden alkalmat megragadok a játékra, a szórakozásra, mert pontosan tudom milyen annak hiánya. Kagura chan (akivel eljöttem Tókióba tanulni) ismerkedett meg egy menedzserrel és általa kerültem be a mélyvízbe. Énekesek, zenészek… no meg Kazuya san. Eleinte nem sok figyelmet fordítottam neki, hiszen látszólag mindene megvolt, maximum a sminken zsörtölődött, hogy sok lesz, de én szeretem ha extravagánsan van kikenve, amire a végén Ő is rájött, mert még helyesebb tőle. Egyszer azonban elszenderedtem az egyik öltözőben, ami nem volt használatban, Kazuya san meg tajtékozva rontott be, sírt és tehetetlen dühe szinte arcon csapta a rókám. Előmásztam a kis ruhakupacomból és lassan megnyugtattam. Valahogy nagyon a szívemhez nőtt a szomorú tekintete, ahogy elszégyelli magát, mert meglátták nem tökéletes. Engem igazából az fogott meg, hogy sokkal élethűbb lett így, olyan, akinek nem árt, ha valaki emlékezteti miért is jó élni. A nyakára kezdtem járni, eleinte mindenféle kirívó ruhákkal, sminkekkel, majd elrángattam fesztiválokra mulatni, jó sokszor szaladtunk a kamerák elől. Észre sem vettem, de mellészegődtem, kísérgettem, egy idő után azt is hagytam egyen belőlem. Uhh, azok a harapások… sokáig kérettem magam a csókkal is, élveztem a játékot, de többet még nem engedtem neki. Voltam már férfival, nem azért, hanem mert minden egyes apróságot élvezettel kötök valami bolondság mellé, ezzel is lopva valami vidámságot az én vámpírom mindennapjaiba. Azóta utazgatunk és elválaszthatatlanok vagyunk. Sosem mondtam neki miért csatlakoztam mellé, sosem mondtam az igazi nevem sem. Igazából nem sokat meséltem neki magamról, ha mégis, akkor is azért meg kellett dolgoznia valami játékkal. A mai napig játszunk. Ó, most éppen énekelnie kell, mennem kell nekem is, ne haragudj!

„Kérem fogadják sok szeretettel Narui Kazuya sant!”

Vissza az elejére Go down
avatar
V. Oba
Amber Hill
Hello Darling, Please call me
Join date : 2016. May. 07.
Age : 30
Tartózkodási hely : St. Louis / NeverLand
Hozzászólások száma : 147
Tollvonásainak száma : 103
Re: Mitsuko „Ayame” Takahashi
2018-06-21, 10:28



Elfogadva!


Mitsuko Ayame Takahashi

Sajnálatos picilány ami veled történt, egy testvér elvesztése fájó tud lenni, saját tapasztalat, noha az én testvéreim más irányból számítottak vérrokonnak. De az élet kárpótolt, hidd el a denevérek társasága nem mindig olyan borzasztó mint elsőre érzi az ember, és a harapásukat is meg lehet szokni. Olyanok mint egy kölyökkutya... ha nyújtod a kisujj... izé... folyton harapdálnak, de azért cukik...nagyjából. Sok sikert és hosszú életet...

Elfogadva! Lepecsételve!





Amber Hill



_________________


Long life to the Queen

Vissza az elejére Go down
 
Mitsuko „Ayame” Takahashi
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: Karakterek világa :: Karakteralkotás :: St. Louis lakosai :: Alakváltók-
Ugrás: