HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


Today at 17:29
Narui Kazuya
tollából született
Today at 14:56
Narui Kazuya
tollából született
Today at 13:47
Maximilian Lassen
tollából született
Today at 12:08
Narui Kazuya
tollából született
Today at 11:09
William Carxon
tollából született
Yesterday at 07:08
Alexander
tollából született
2018-12-15, 20:33
Caius Rhegal
tollából született
2018-12-15, 12:10
Genevie Bertrand
tollából született
2018-12-14, 22:39
Cain Nowik
tollából született
2018-12-14, 20:21
Cain Nowik
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
4
2
Vérfarkasok
2 3
Vérhiénák 1 4
Vérleopárdok 2 3
Vérpumák 3 2
Vértigrisek 2 4
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 6 5
Emberek 3 0
Összesen 26 24




Share | 
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
III. Véroroszlán
Min Jae Adams
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 19.
Age : 23
Tartózkodási hely : St. Louis
Hozzászólások száma : 34
Tollvonásainak száma : 30
Min Jae Adams
2018-06-19, 18:08



Min Jae Adams
Az örök vesztesek azok, akik rettegnek a vereségtől.


név: Min Jae Adams
kor: 22
csoport: Véroroszlán
átváltoztatás ideje: 16 évesen
vérvonal: –
rang: III.Véroroszlán
play by: Choi Min Ki
Képesség
MegjelenésVágjunk bele, ha már muszáj. 176 cm magas vagyok, vékony, szálkás izomzattal megáldva. Hajam hosszú és fekete, bár voltam már szőke, ahogy röviden is hordtam már a hajam. Pár éve viszont visszanövesztettem. Szemem színe sötét barna, ámbár néha feketének hat. Bőröm hófehér, bár sose próbáltam lebarnulni, nekem így is megfelelt. Az arcom mondhatni nőies, és voltak már belőle félreértéseim. Mint például akkor, amikor egy nyilvános mosdót használtam, és a belépők azt hitték, hogy a női mosdóban vannak, amint megpillantottak. Bár én élvezem ezeket a félreértéseket, vicces reakciókat produkálnak az emberek. Szeretek ékszereket hordani, főleg gyűrűket és fülbevalókat. A ruházkodásomról csupán annyit, hogy olyan ruhákat viselek, amik tetszenek és kényelmesek is. Szóval, ha jól érzem benne magam, akkor hordani is fogom.

JellemAz a típus vagyok, aki mosolyog, amikor valami szépet talál. Kitörő örömmel tudok reagálni számomra aranyos tárgyakra vagy állatokra. Meglehet, hogy ez gyerekes viselkedés, de általában kordában tudom magam tartani. A mosolygás nem kerül semmibe, és bizalomgerjesztőbb, kedvesebb. Nekem pedig nem áll jól a fapofa. Amit igazán gyűlölni tudok az az, amikor az emberek hazudnak nekem, különösen, ha a hazugság valami fontos kérdésről van szó. Akkor inkább ne mondjanak semmit, csak ne hazudjanak a szemembe. Elég életvidám vagyok, ritkán búslakodom, talán emiatt is láthatnak olyan sokat mosolyogni. Viszonylag békés természet vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet kihozni a sodromból. Sőt, egész könnyű, emiatt is keveredtem annyit verekedésbe a suliban. Nem féltem nekiugrani egy tőlem nagyobb darabnak sem, még ha a végén én maradtam alul, de nem hagytam magam elnyomni. A kíváncsi természetem pedig nem mindig éppen a legjobb tulajdonságom, néha pont ez kevert bajba. Ámde az se jellemző rám, hogy bármit is könnyen feladnék.

ElötörténetAnyám Dél-Koreában született és ott is nőtt fel, én viszont már itt születtem, St. Louisban. Apámat itt ismerte meg, viszont mi nem kellettünk neki, anyám csak játék volt számára. Szórakozása tárgya, amíg az államokban tartózkodott. De, hé! Csonka családban is szép az élet. Nehogy bárki azt higgye, hogy én dühös vagy szomorú vagyok, meg bármi ilyesmi. Apám nem érdekel, csináljon, amit akar. Azon kívül, hogy felcsinálta anyámat, semmi közöm sincs hozzá. Sajnálom mamámat, mert őt megviselte, hogy így kihasználták az érzelmeit és őt magát. Viszont sosem aggódtam túlságosan, mert erős asszony. Egyedül nevelt fel engem, kibírta tinédzserkori lázongásaimat, mellettem volt és segített. Megkaptam mindent, de még sem lettem elkényeztetve. Bár sose vágytam extravagáns dolgokra. Két szenvedélyem volt igazán; a zene és a videojátékok. Zongorázni a szomszéd sráctól tanultam, még tíz évesen. Viszont hegedűn játszani még hat évesen kezdtem el. És hol ért véget emberi létem? Vagy inkább mikor?

16 éves voltam, és anyámmal Dél-Koreába, pontosabban Busanba utaztunk a szülei temetésére. Állattámadás: ez volt az a szó, amivel megmagyarázták a haláluk okát. Zárt koporsó, gyászoló tömeg és én csak néztem ki a fejemből. Nem ismertem senkit, még a nagyszüleimet is csak képekről láttam. Ők sose utaztak hozzánk, és mi sem hozzájuk. Bár annyi biztos, hogy engem ismertek, mert amikor megjelentünk senki sem kérdezősködött, hogy ki vagyok. Én viszont... Idegennek éreztem magam, aki bepofátlankodott egy ilyen személyes alkalomra. Nem éreztem semmit, nem volt semmiféle kötődésem, csupán anyám támasza voltam, aki végigzokogta a temetést, míg én egy könnycseppet sem ejtettem. Abban a szállodában szálltunk meg, ami az egyik rokonunk tulajdonában volt, én pedig nem tudtam aludni, ezért úgy gondoltam, hogy sétálok odakint a kertben. Mondhatni rosszkor voltam rossz helyen.
Veszekedést hallottam, a hangok alapján két férfi lehetett, de távol maradtam és nem is láttam őket. Valahol a fák között lehettek, de nem is érdekelt, nem tartozott rám. Ki akartam szellőztetni a fejem, szóval a másik irányban sétálgattam. Nem tudom mennyi idő telhetett el, az események pedig felgyorsultak. Időm sem volt felfogni, hogy mi történik pontosan. Morgást hallottam, majd valami ráugrott a hátamra, én pedig a földön kötöttem ki. Valahogy sikerült megfordulnom, a karmai felsértették a hasam, a fogai pedig az arcom elé kapott karomba mélyedtek. Marhára fájt, és még finoman fogalmaztam. Próbáltam szabadulni a böhöm nagy állat alól, mert az volt, az tuti. Azt hittem ott fogok meghalni és anyám az én temetésem is szervezheti. Valaki meghallhatta az ordításom, mert több ember hangját is hallottam a fájdalom ködén át. Arra még emlékszem, hogy az állat elfutott, de aztán sötétség.
A kórházban tértem magamhoz, anyám pedig ott aludt az ágyamra dőlve. Megérintettem a haját, mire felriadt, majd sírva borult a nyakamba. Megrémült és nem értette mit kerestem odakint éjnek idején. Elmondtam neki mire emlékszem, de nem sokáig maradtunk egyedül. Ápolók és orvosok is megjelentek. Elmondták, hogy milyen szerencsém volt meg a többi duma. Az azért odavágott, amikor közölték, hogy egy vérállat támadott meg, még pedig egy oroszlán. A városnak nem volt falkája, de nem is akartam maradni. A franc se akart Busanban maradni, haza akartam menni. Viszont még nem hagyhattam el a kórházat. Egyik nap pedig egy ismeretlen fazon jelent meg, majd elkezdte a valószínűleg jól begyakorolt szövegét, de az egész lényege az volt, hogy egy intézetbe akartak szállítani, ahol majd megtanulhatok a likantrópiával együtt élni. Ez nem hogy nekem, de még anyámnak sem tetszett.

Mivel elhagyhattam a kórházat, így amilyen gyorsan csak tudtunk elhagytuk azt, majd a szállodában összeszedtük a cuccunk és a repülőtérre indultunk. Anyám nem akarta, hogy egy intézetbe dugjanak és én se szívesen akartam odakerülni. Mondhatni elmenekültünk Koreából és meg sem álltunk St. Louisig. Sokkal jobban éreztem magam otthon, főleg, hogy nem akartak bedugni valahová, ahol ki tudja mi lett volna velem. A túl szép szavak nem tetszenek, mert az a túl szép, hogy igaz legyen kategóriába tartozik. Nem tudtam mihez kezdjek az újonnan szerzett információkkal. Nem akartam elhinni, hogy ez igaz. Képtelenségnek tűnt az egész. Még anyám is aggódott, de ő sem tudott mit kezdeni a helyzettel. Próbált volna segíteni, de ő maga sem tudta, hogyan tehetné, hát még én...
Nem telt el sok idő, és egyik nap, amikor a boltból indultam hazafelé egy férfi állított meg és Victorként mutatkozott be. Elvezetett egy nyugodtabb helyre, majd elkezdte a mondandóját, hogy miért keresett meg. Mint kiderült a városnak van egy véroroszlán falkája, ahol megtanulhatom, hogyan éljek együtt újonnan szerzett lakómmal. Nem sokáig emészthettem a hallottakat, mert másnap értem jött és elvitt a falkához, hogy bemutasson. Ezután már minden jött magától, hogy megismerhessem mindazt, amibe belekerültem, hogy elfogadhassam mindazt, ami történt és bennem élő oroszlánt. Kellett egy kis idő, de végül megemésztettem az egészet és elfogadtam a bennem lévő oroszlánt, aki életem végéig ott lesz, a részemmé vált. Egy testen osztozunk, ez nem fog változni.

Már legalább hat éve annak, hogy mindez lezajlott én pedig a lehető legjobban elvagyok az oroszlánommal. Megtanultam uralni, és már az erősebb ingerek sem jelentenek gondot. Nem akarok alakot váltani, ha kihoznak a sodromból. Hogy a továbbiakban meddig jutok a falka rangsorában, az majd kiderül.
Vissza az elejére Go down
avatar
V. Oba
Amber Hill
Hello Darling, Please call me
Join date : 2016. May. 07.
Age : 29
Tartózkodási hely : St. Louis / NeverLand
Hozzászólások száma : 145
Tollvonásainak száma : 102
Re: Min Jae Adams
2018-06-21, 09:15



Elfogadva!


Min Jae Adams

Az idő olykor megszépíti az emlékeket, máskor csak abban segít hogy lenyomja a torkodon, hogy ez van és fogadd el. A csonka család is lehet szép, és ahogy látom idővel kaptál helyette újat. Ritka szerencsés vagy, hogy úgy vészelted át az első holdakat hogy anyukád sértetlen maradt, reméljük a balhé mentes életed megtartod, eddig nem volt a falkáink között bonyodalom, már ami minket illet... reméljük a cicuska pofitok nem hajt majd a mi prédánkra eztán sem.
Üdv a környéken bundás...

Elfogadva! Lepecsételve!





Amber Hill



_________________


Long life to the Queen

Vissza az elejére Go down
 
Min Jae Adams
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: Karakterek világa :: Karakteralkotás :: St. Louis lakosai :: Alakváltók-
Ugrás: