HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


Today at 10:35
Moyra O'Ciaragain
tollából született
Today at 08:31
Alexander
tollából született
Today at 08:04
Alexander
tollából született
Today at 07:46
Alexander
tollából született
Today at 07:29
Alexander
tollából született
Today at 07:14
Storm Lawre
tollából született
Today at 00:19
Axelle
tollából született
Yesterday at 23:07
Min Jae Adams
tollából született
Yesterday at 22:35
Mitsuko Ayame Takahashi
tollából született
Yesterday at 22:09
Mitsuko Ayame Takahashi
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
4
2
Vérfarkasok
2 3
Vérhiénák 1 4
Vérleopárdok 2 3
Vérpumák 3 2
Vértigrisek 2 4
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 6 5
Emberek 3 0
Összesen 26 24




Share | 

 A természet lágy ölén

 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
avatar
III. Vérleopárd
Xavier Graham
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 02.
Age : 18
Tartózkodási hely : St. Louis - Kárhozottak Cirkusza
Hozzászólások száma : 68
Tollvonásainak száma : 67
A természet lágy ölén
2018-06-10, 00:02




Axelle & Xavi ©
Újra kint vagyok, a négy falon túl, kint a természetben. Még délután kijöttem és időközben már rám esteledett. Viszont nem csak sétálgatni és henyélni jöttem ki. Sportosan öltöztem fel, futáshoz, szóval semmi extra. Edző cipő, fekete futónadrág és fehér póló, fölé pedig egy szürke pulcsi. Az elmúlt pár órában legalább három kört futottam le a parkban. Most éppen lenyújtás után heveredek el a füvön a folyó mellett. Nappal rengetegen vannak itt, de mostanra csak pár lézengő ember van a közelben. Valószínűleg hazafelé tartanak, én viszont úgy döntöttem, hogy maradok még egy kicsit. A pulcsim zsebéből előhalászom a mobilomat, hogy ellenőrizzem kaptam-e üzenetet vagy volt-e hívásom, míg edzettem. Xyl hagyott csak egy üzenetet, hogy ha mennék haza, akkor ejtsek útba egy boltot, mert neki chipsre és csokira van szüksége. Szerencsére nem sürgős a dolog, de jobb lesz nem elfelejteni. Kicsit kiélvezem a természetet, aztán visszatérek a betondzsungelbe. Úgy is útba fog esni egy bolt hazafelé, majd beszerzem ott neki a szükséges dolgokat.
Ennyi idő meg nekem is jár, bár még mindig az idegeimre tud menni a hirtelen eltűnéseivel, de már engem sem nehezebb meggyőznie arról, ha el akar lógni suliból pár órát. Bár már egyre jobban megy, hogy hol és hogyan tudunk kilógni a leggyorsabban. Nem tudom, hogy tud-e már erről a lépéseinkről Alex... Legalábbis eddig nem lettünk összehívva, mert hogy most rosszat csináltunk és fejezzük be. Végül is a jegyeinken nem látszik meg. A dogákat simán megírom, szinte tanulnom sem kell hozzá. Néha azért jók is vagyunk, de nem tehetünk arról sem, ha unjuk magunkat és másra vágyunk. Xylnek közben azért visszapötyögök, hogy amint tudom megszerzem neki. Végül visszarakom a mobilom a zsebembe és tekintetemet a csillagokra emelem. Itt nincs annyi mesterséges fény, hogy teljesen sötétségbe zárja az égboltot. A sötétben látással meg nincs nagy gondom.
Azt hiszem többet kellene eljárnom parkokba vagy hétvégente meglátogatni az erdőt és szabadjára engedni magam. A macskámnak is hiányzik a természet, nem véletlenül nincs kedvem most kimozdulni a parkból.

Music

Vissza az elejére Go down
Online
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 81
Tollvonásainak száma : 79
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 01:05


Xavier & Axelle

Nem tudok betelni az érzéssel, hogy bőröm simogatja a langy meleg szellő, hogy a hold ékeskedik megannyi csillaggal az égen, hogy végtelen tér vesz körül és milliónyi kis nesz. Nem óhajtottam kiöltözni a sétámhoz, sőt, elegáns, de laza öltözetem talán elsőre nem is feltűnő. Farmernak elnevezett érdekes tapintású feszes nadrágot vettem fel egy nagyon finom anyagú mélykék pólóval, ami dukál a szemem színe mellé. Vékonytalpú fehér sportcipőt választottam mindemellé, hogy jobban érezzem lában alatt a talajt, megunhatatlan. A sok szín, a sok forma, a természet örök állandósága megnyugtatja kavargó lelkem. A város túl zajos, túl zsúfolt, túl idegen... a parkba is befurakszik pár modern, ide nem illő dolog, de jóval kevesebb, mint az utcákon. A reklámok például kimondottan idegesítenek, noha számomra valóban adnak némi segítséget, hogy gyorsabban megismerjem a körülöttem lévő világot. Bár a mozgókép néha még zavarba ejtő, ha nem is mondtam senkinek sem. A kihaltság már hű társam, nem zavar, hogy nem ostromolnak tekintetükkel az ostoba emberek, magam élvezhetem ki az éjszaka nyújtotta szabadságot. Egyetlen kóbor alak jön felém, de nála megérzem nem közönséges ember. Nem mintha számítana, de azért már innen messziről is megnézem magamnak, ki tart felém, saccolgatom vajon miféle teremtés. Ebben az esetben nem is zavar, ha észrevesz, nem árt éreztetnem a jelenlétem másokkal, ha akarom ha nem, szépen lassan túl kell lendülnöm sérelmeimen és a céljaimra és a bosszúmra fókuszálni. Mert igazából csak ez számít, ezt a kielégülést várom szüntelen, sóvárogva.
Vissza az elejére Go down
avatar
III. Vérleopárd
Xavier Graham
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 02.
Age : 18
Tartózkodási hely : St. Louis - Kárhozottak Cirkusza
Hozzászólások száma : 68
Tollvonásainak száma : 67
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 01:41




Axelle & Xavi ©
Nem néztem az időt, de egy darabig még elidőztem a fűben fekve a csillagokat bámulva a folyóparton, mielőtt felkeltem volna a földről, hogy elinduljak. Ha túl sokáig maradok, akkor biztos, hogy el fog repülni az idő és végül egy bolt sem lesz nyitva, aztán Xyl se kapja meg a kért dolgokat. Kezeimet a felsőm zsebébe csúsztatom s kisétálok az útra, hogy elinduljak kifelé a parkból. Mivel elég nagy területen fekszik, így számos bejárata van, én pedig az egyik közelebbi felé veszem az irányt. A lágy szellő belekap kiengedett hajamba, pár szálat az arcomba fújva, ami elseperve a fülem mögé simítok. Talán magamnak is vehetnék valami nasit, ha már bemegyek a boltba. Otthon lehet eszek is majd még valamit, mert most úgy jól esne. Amúgy is többet kell ennünk, mint emberként. Nem túl jó ötlet elfeledkezni az étkezésekről. Tekintetem menet közben ide-oda jár, így nem kerüli el a figyelmem a távolban kirajzolódó alak. Igazából nem is érdekelne, de ahogy egyre közelebb érek, annál inkább ismerős vonásokat pillantok meg. Pár lépésre tőle torpanok meg... Mit keresne itt? Tudom, hogy ma dolga van.
– Alex? – kérdezem döbbenten, de nem... Ez a férfi nem ő. Beleszimatolok a levegőbe, miközben kissé összezavarodok. Úgy néz ki, mint Alex, de még sem ő. Most azon töröm a fejem, hogy mondott-e valamit nekem, és én nem emlékszem rá... Nesze neked jó memória, mi? Mondjuk úgy nehéz koncentrálni, ha másra figyelek. Aztán meg így maradok le ilyen információkról. – Nem... Te nem ő vagy... – jelentem ki, amire már rég rájöttem. Milyen nagyszerű! Gratulálok, Xavier! Oké, ha most nem csak a szemem káprázik, akkor ez a vámpír előttem csak az ikre lehet... Vagy klónozta magát, mert belőle egy nem elég. Jól van, most már le kéne állni, és nem elhülyülni a dolgot.

Music

Vissza az elejére Go down
Online
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 81
Tollvonásainak száma : 79
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 02:03


Xavier & Axelle

Egyik kezem lazán a zsebemben, másik a testem mellett pihen, lágyan ring testem ritmusára. Ahogy haladok előre az úton megérzem, hogy közeledik valaki, amint pedig kivehető távolságra lesz tőlem már azt is tudom, hogy miféle, ha a pontos állatot nem is tudom behatárolni. Ahogy már csak pár lépés választ el minket megtorpan, megszólít. Szám egyetlen aprót rándul, mert meg kell szoknom, hogy itt mindenki csak a fivérem ismeri, rólam sokan még nem is tudnak. Persze lesz az a sajtótájékoztató vagy mi a jó ég, de addig is... Akkor szélesedik ki valamelyest az előbbi mosolyom, mikor közli nem én vagyok Alexander, édesen szimatolja a levegőt, igen igen, más az illatunk, más a temperamentumunk is mostanra, úgy hiszem.
-Bölcs meglátás fiatalember. Ismered a fivérem? - Lépek közelebb, Ő a levegőt szimatolta én az arcát simítom görbített mutatóujjammal, mert küllemre nekem való, de persze még óvatosan szocializálódom, meg kell szoknom hogy nem kell minden mozdulat mögött kínt és rosszindulatot sejtenem.
-Visszafele indultál? - Mert a park belsejéből jön kifele, emiatt gondolom, bár lehet van másik bejárat is és nem visszafele tart csupán más irányba. Érezheti kérdéseim inkább kíváncsiak mint bajt keresőek, kezem is visszaveszem, csupán vágytam érinteni hamvas bőrét.
Vissza az elejére Go down
avatar
III. Vérleopárd
Xavier Graham
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 02.
Age : 18
Tartózkodási hely : St. Louis - Kárhozottak Cirkusza
Hozzászólások száma : 68
Tollvonásainak száma : 67
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 02:40




Axelle & Xavi ©
Úgy döntök, hogy ideje visszaindulni, mielőtt nagyon hiányozna a nassolni való Xylnek, bár nem sürgetett, de ha ezeket kérte, akkor szeretné is megkapni őket. A park ezen része csöndes és emberek sincsenek a közelemben, viszont egy alakot kiszúrok a távolban. Ahogy közelebb érek hozzá és meglátom az arcát, ismerős vonások késztetnek arra, hogy pár lépés után megtorpanjak. Valami még is furcsa. A levegőbe szimatolok, és megérzem, hogy nem a jól ismert illatot érzem. Viszont a leopárdom nem kezd el morogni és nem válik idegessé, így én sem leszek feszült. A döbbenetem annál nagyobb, bár azért a szám az nem marad tátva a felismeréstől.
– Igen, már egy jó ideje – mondom, miközben közelebb lép, majd mutatóujjával végigsimít az arcomon. Nem lépek el, és nem is húzódom el, mert nem érzek felőle rossz szándékot. Azért még egy kicsit keresem az állam. Tényleg ennyire nem figyeltem, vagy Alex nem mondta még el? Mindegy is, ez így szép kis meglepetés lett, pedig még szülinapom sincs. Huh, ez így fura. Viszont nem érzek fenyegetést és a leopárdom se ideges. Szóval, ha a cicám azt mondja okés, akkor nincs okom parázni.
– Igen. Futni jöttem és egy kicsit elszaladt az idő – válaszolom kérdésére, megeresztve egy mosolyt, sikerülve összeszednem magam az első döbbenetből. – Tegeződhetek? – kérdezem, majd zavartan felnevetek. – Bár már úgy is megtettem az előbb, de azért még is... – mondom egy apró mosollyal. Nem akarok tiszteletlen lenni, szóval, ha gondot jelentene a számára, akkor ahhoz igazodom.

Music

Vissza az elejére Go down
Online
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 81
Tollvonásainak száma : 79
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 03:00


Xavier & Axelle


Szórakoztat a döbbenet a szemeiben, Alexander nem beszélt rólam logikusan, lehet míg nem írtam azt hitte felkoncoltak, napravetettek vagy bármi hasonló végleges halálnemre ítéltek. Ami szomorú, mert én minden nap gondoltam rá, de nem tudhatom hogy teltek napjai, még nem kérdeztem. Hogy miért? Nehéz lenne megválaszolni, egyelőre hagyom hogy éljen a nem működő taktikájával: úgy teszünk mintha semmi sem történt volna és minden a legnagyobb rendben lenne. De mégiscsak kíváncsivá válok, hogy egy alakváltó van velem szemben és ismeri fivérem. Hagyja magát, békés természet, kellemes újdonság.
-Igazán? Olyan fiatalnak tűnsz mégis mennyi az a "jó ideje"? - Hetek, hónapok? Talán évek is. Próbálom nem irigyelni a közösen töltött napjaiért vele, hiszen én több mint másfél évezredet töltöttem az öcsémmel. A hiánya, a kiesett idő viszont pótolhatatlan és féltékenyen mar belül a tudat, másokkal volt.
-Pedig nincs is ennél kellemesebb fertálya az éjszakának a futáshoz. - Ha tovább futna sem zavarna, noha békés természete és kellemes modora miatt sajnálnám, ha elszaladna előlem.
-Persze. - Mosolyodom el a tegeződésre, számomra midkét forma kényelmes. Sosem ebben láttam a tiszteletet, hanem minden más egyéb apróságban, no meg nem is érzem felőle, hogy ne adná meg nekem ami kijár látatlanban is.
-Axelle vagyok. Te leopárd vagy? Csak a fivéremből kiindulva gondolom. - Találgatok, lehet tévedek, de végtére a leopárdok is csak akkor agresszívak ha vadásznak, amúgy lusta nagymacskák akár az oroszlánok. Már ha nem a területük védik, persze. Mutatom is menjünk, ha már hazafele indul, nekem mindegy merre kóborolok, amíg szabad ég alatt tehetem. Igaz, az én tempóm lusta, andalgó, kezem újra zsebre vágom és ha nem az eget nézem akkor Őt. Szép kilátás, kedvemre van.
Vissza az elejére Go down
avatar
III. Vérleopárd
Xavier Graham
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 02.
Age : 18
Tartózkodási hely : St. Louis - Kárhozottak Cirkusza
Hozzászólások száma : 68
Tollvonásainak száma : 67
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 13:40




Axelle & Xavi ©
Persze megeshet, hogy csak én voltam figyelmetlen, bár így elég érdekes volt a találkozás Alex testvérével. A macskám sem tekinti fenyegetésnek, és kíváncsian figyel. Lehet, hogy külsőleg kiköpött másai egymásnak, de az illatuk alapján be tudom azonosítani őket. Nekem lány ikrem van, de ez sosem zavart, a kapcsolat köztünk ugyanolyan, mint bármely más ikernél. Persze mi is tudunk veszekedni, mint a legtöbb testvér, de kitartunk egymás mellett. Nem tudom mi lenne, ha elveszteném, hiszen mindig együtt voltunk.
– Három éve, hogy hozzá kerültünk az ikremmel, még tizenöt évesen – felelem kérdésére, bár lehet, hogy ez vámpír szemmel nézve nem tűnhet olyan hosszú időnek. Nem indult túl gördülékenyen a dolog, azóta viszont sok minden történt.
– Valóban, de mára elegendő időt töltöttem futással, és hazafelé a boltba is be kellene ugranom. – Mára pedig itt kell befejeznem, hogy a bolt még nyitva legyen.
– Köszönöm – mondom mosolyogva, és így sokkal könnyebb, plusz gond sem lehet így belőle. Azért biztos mentem, hogy nem-e zavarta az, hogy így első blikkre rögtön letegeztem.
– Én pedig Xavier. Igen, az vagyok – felelem egy bólintás kíséretében. Amikor mutatja, hogy menjünk én el is indulok tovább abba az irányba, amerre terveztem, hogy elhagyom a parkot. Nem sietek, így kényelmes, ruganyos léptekkel haladok mellette. – Egyébként régóta vagy a városban? – kérdezem kíváncsian, miközben rápillantok. Ha már járt nálunk, akkor igazából azt csodálom, hogy nem tűnt fel eddig. Bár az is igaz, hogy mostanában esténként nem mindig vagyok otthon. Elkezdtem egyedül is kimozdulni ide-oda, de megesett már az is, hogy Xyllel együtt mentem el.

Music

Vissza az elejére Go down
Online
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 81
Tollvonásainak száma : 79
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 14:05


Xavier & Axelle


Ohm, sok információt megoszt, három éve van a fivéremmel, most akkor 18 éves, zsenge ifjú. Három éve, tehát vajon kellett-e ez a fiatalember ahhoz, hogy én is itt lehessek, vagy Ő a kirakós más darabjához tartozik? Annyi kérdésem van, de válaszom oly' kevés.
-Mm. Meg kell szoknom hogy felborult a világ. - Válaszolom némi gondolkodás után, hiszen az éjszaka kellős közepén miféle portékához juthatna, ami nem női és férfi fedetlen ágyékot vagy alkoholt takar? De aztán rájövök, valóban sok mindent látok kivilágítva, dolgozó embereket, noha éjfél is elmúlt sokszor. Különös és szokatlan.
-Xavier... Tetszik a neved. - Ízlelgetem, mint halandók szokták az érlelt, telt bort. Szeretem az olyan neveket, melyekben x van, akárcsak a miénkben fivéremmel, ritka és kellemes hangzást ad. Arra hogy leopárd bólintok, ez is sok mindent megmagyaráz. Nincs bajom ezen nagymacskákkal, no meg Alexander hívóállatait én is becsben tartom, ahogy Ő vigyázta az én Stormomat.
-Nem. - Válaszolom, bár rájövök stílusom nyersnek hathat az Ő könnyed beszédéhez képest így igazodni próbálok. - Csupán nem régen érkeztem. Ismerkedem... a várossal. - Meg úgy mindennel, ami az elmúlt 150 évben megváltozott, köztük a jelenlegi nyelvezettel, mert noha megértek mindent, néha még keresem a szavakat, ügyelek arra jól formáljam őket, mondatszerkesztésem modern legyen, ne elmaradott. Éjről éjre könnyebben megy, így nem feszélyez a dolog.
-Ha ilyen fiatal vagy bizonyára keresed a helyed a világban. Eldöntötted már, mihez akarsz kezdeni immár férfiként? - Mert már nem fiú, nem gyermek, ahogy észrevettem és fel tudtam mérni a világ felgyorsult, lehet már évek óta a társadalom aktívan dolgozó tagja. Némileg nehézkesen ismerkedem, teljesen elszoktam tőle, attól is manapság hogyan divat ezt csinálni.
Vissza az elejére Go down
avatar
III. Vérleopárd
Xavier Graham
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 02.
Age : 18
Tartózkodási hely : St. Louis - Kárhozottak Cirkusza
Hozzászólások száma : 68
Tollvonásainak száma : 67
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 14:57




Axelle & Xavi ©
Elárulok egy-két információt, talán kicsit többet is, de nem vágok bele nagy ecsetelésekbe. Talán annyira nem is gond, hogy megtudja őket. Nem hiszem, hogy bármi titkot elárultam volna.
– Menni fog – mondom amolyan biztatólagosan arra, hogy meg kell szoknia azt, hogy felborult a világ. Nem ismerem még eléggé, nem tudom hol lehetett vagy mi történhetett a múltban, de nem is akarok faggatózni. Úgy vagyok vele, hogy ha meg kell tudnunk, akkor idővel meg is tudjuk. Ez eddig mindig így ment. Plusz nem is szeretném esetlegesen megbántani a kíváncsiságommal. Túl óvatos vagyok? Meglehet, de most ez érdekel a legkevésbbé.
– Köszönöm – felelem elmosolyodva. – Az X-es neveket kedvelik a szüleink is. Mind a kettőnknek ilyet választottak. – Az meg már más tészta, hogy nem kaptuk meg tőlük a kellő figyelmet, hogy többet vigyáztak ránk mások, mint ők. Nehéz eldönteni, hogy a munkájukat vagy pénzt szerették mindig is jobban. Azzal pedig nem tudtak elsimítani semmit, hogy elhalmoztak minket minden jóval. Nem tárgyakra lett volna szükségünk, hanem rájuk, aztán megtörtént az a baleset. Én azóta egyszer sem próbáltam felvenni velük a kapcsolatot. Nem tudom ezzel Xyl hogy van, de nem is akarom felhozni ezt a témát.
– Értem. Nos, St. Louis nem olyan rossz – mondom, miközben a hajamba túrva hátrasimítom a tincseim. Tekintetem az egyik fáról felröppenő madárra villan, majd megnyalom ajkaim. Finomnak tűnik, bár a fél fogamra sem lenne elég... Basszus, tényleg ennem kell valamit. Egy pillanatra oldalra sandítok, hogy ebből mennyit láthatott Axelle, de ha nem kerülte el a figyelmét, akkor valószínűleg az egész reakciómat láthatta.
– Nos, mivel már a gimi utolsó évében vagyok eldönthetem, hogy kitanulok egy szakmát vagy munkát keresek. Vagy a kettőt egyszerre. Ha suli mellett dolgoznék, akkor lehetne saját keresetem, de mellette tudást is gyűjthetnék. Nem hiszem, hogy örökké pomme de sang maradhatok, szóval ezt jól át kell gondolni. – Persze most is dolgozhattam volna diákmunkával, de a fejlődésem fontosabb volt. Vannak lehetőségek, csak jól át kell gondolni őket, aztán kiválasztani a megfelelőt és az alapján tervezni tovább.

Music

Vissza az elejére Go down
Online
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 81
Tollvonásainak száma : 79
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 15:12


Xavier & Axelle


Gyermeki ártatlansággal címkézett biztatása egyszerre lep meg és derít fel. Természetes, hogy menni fog, nem is lehetne másképp, hiszen különben hamar végső pusztulásra kárhoztatom, no meg harcias szellememtől messze áll a bukás lehetősége. De mit sem tudhat rólam vagy arról, mennyi év van mögöttem - már ha Alexander nem volt oly kedves és fel nem világosÍtotta utóbbi kapcsán.
-Ketten vagytok hát. Hogy hívják a testvéredet? - Kíváncsiskodom, mert Alexander túl elfoglalt, hogy mindenkiről részletesen beszámoljon, így meg kell tanulnom kicsoda kije. Lehet ez a fiú egy leopárdja csupán, de engem ez nem akadályoz vagy fog vissza abban, hogy időt szánjak a megismerésére.
-Mindig is itt éltél? - Olyan fiatal még, de ez nem zárja ki hogy vándormadár legyen. És ha már madár... látom ám, hogy nyalintja meg szája szegletét. Apró mosoly bújik meg arcomon.
-Ennél nagyobb vadra kellene vadásznod, amaz túl apró, csak jobban felkorbácsolná éhségedet. - Mintha én nyalnék végig egy sebesült emberen, csak még éhesebbnek érezném magam, gyötrőn várva az étkezés folytatására. Aztán inkább arról faggatom mihez kezd. A szleng nem az erősségem, de azt hiszem értem mit szeretne kommunikálni felém. Amin viszont megakad a fülem az a pomme de sang kifejezés.
-A testvéremé vagy? - Nem tudom van-e bárki más, akié lehetne, de mivel nem egyértelmű jobb tisztázni. Ha így van, nagyobb becsben fogom tartani mint eddig, ez evidens. -Alexander elég bőkezű, ha sajátjairól van szó, de az élet könyörtelen és sosem tudhatod mikor szorulsz a felhalmozott tudásra. Én tudás párti vagyok. - Nem hinném hogy befolyásolnám a döntését, ez amolyan kéretlen jótanács no meg utalás arra, nem lesz rossz sora fivérem mellett. Hacsak az elmúlt esztedők folyamán meg nem változott, amit kétlek. Én változtam, de ezt maximum Ő fogja érzékelni, más nem.
Vissza az elejére Go down
avatar
III. Vérleopárd
Xavier Graham
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 02.
Age : 18
Tartózkodási hely : St. Louis - Kárhozottak Cirkusza
Hozzászólások száma : 68
Tollvonásainak száma : 67
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 16:08




Axelle & Xavi ©
Biztatom egy kicsit, hogy menni fog neki az új világ megismerése. Viszont, ha van közte és Alex között hasonlóság, akkor biztos, hogy nem lesz gondja vele. Annyira még nem ismerem, hogy biztosra állítsam, de szerintem nem ez lesz az egyetlen találkozásunk.
– Igen, Xylia az ikertestvérem, és ő is leopárd – válaszolok a kérdésére, miközben rápillantok. Idővel lehet, hogy Alex úgy is elmondta volna neki, hogy tisztában legyen ezzel. Így viszont egy-két dologgal egy kicsit beelőzöm.
– Nem, Alexanderrel jöttem, amikor elhagyta a másik várost. – Azóta viszont itt vagyunk, az új suli nem olyan, mint a régi, sok mindent hátra kellett hagynunk. De ez van, alkalmazkodnunk kellett a változásokhoz. A város megismerése jó móka volt, bár még mindig van olyan része, ahol nem jártam
– Igen, a fél fogamra sem elég, de itt nincs szarvas. Hazáig már csak kibírom, vagy veszek valamit a boltban. – Az a madár nem is lenne jó ötlet. Lehet egy kismacskának elég lenne, de én csak éhesebb lennék tőle. Viszont otthon tele a hűtő, szóval majd jól megtömöm a bendőm. Kérdésére bólintok egyet.
– Igen, ahogy a testvérem, Xyl is. – Mind a ketten pomme de sangok vagyunk, és szerintem jobb, ha tud erről is. A mondandója további részére elmosolyodom. – Na igen... Szóval úgy gondolod, hogy jobb döntés lenne a tudást választani? – Nem mellesleg én is ezen gondolkodom egy ideje, hogy ki kéne választani azt, hogy mit akarok tanulni. Bár, hogy őszinte legyek nem igazán tudom melyik lenne a jó választás. Valami olyat kéne, ami tényleg hasznos lenne. Hamarosan kiérünk a parkból, és elfordulok abba az irányba, amerre a legközelebbi bolt van. – Hamarosan elérjük a boltot... Öhm, megvársz vagy bekísérsz?

Music

Vissza az elejére Go down
Online
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 81
Tollvonásainak száma : 79
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 16:39


Xavier & Axelle


Xylia... nőies hangzás, kedvemre van ez is.
-Nem is Alexander lenne, ha nem ikreket keres maga mellé... - Somolygok, bár én szeretem az egyediséget, de az ikerkapcsolat valóban erősebb mindennél, ez tudott.
-Mm. Értem. - Erről sem tudok sokat, semmiről sem, hiszen levelinkben nem írhattunk konkrét dolgokat, mert ha elkobozzák bajba kerülünk mind a ketten. Fájón kell tudomásul vennem és lenyelni büszkeségem, hogy jelenleg én tudok jelenéről a legkevesebbet. Múltjával kapcsolatban persze más a helyzet, de a jelen számít most. Nem kell Xavier orrára kötnöm hiányosságaim, bár ha figyel sajnos fel fog tűnni neki, óhatatlan.
-Ohm, szarvasra vágysz? Megkérem a fivérem ha gondolod, hogy tudjatok a vadászat okozta mámorban fürdeni. - Storm is lehet örülne, némi kikapcsolódás, majd keresünk valami zárt helyet, ahol kiélhetik kis kedvenceink ösztöneiket. Én már abban is örömöm lelném ha nézhetném, annyi unalmas éj után.
-Óh, tipikus Alexander... - Nevetek fel, noha ez a nevetés halovány árnyéka a régi, igazi nevetésemnek, ez csendes és visszafogott. Ikrekből iszik, olyan mohó volt mindig is. Imádom érte. Gyűlölöm, hogy nem lehettem mellette. Gyűlölöm amiért elhagyott. Jobb is, hogy másról beszélgetünk, jelen esetben a tanulmányairól.
-Úgy. De ez a Te életed Xavier. - Jelezni akarom önálló döntést hozzon, ne befolyásolja küllemem vagy szavaim, azokat csak fontolja meg, mint jó tanács. Mivel Alexander becsben tartott cicusa, én is örülök, ha dorombol, így támogatni fogom. Kérdésére félredöntöm a fejem. Nem voltam még modern boltban, de mivel nem vettem volna semmit, nem mentem be. Most más a helyzet, Ő vásárlási szándékkal lép majd be.
-Veled tartok. - No nem mintha akkora csodát várnék egy éjszaka is működő árustól, de óvatos vagyok és gyanakvó, Xavier társasága azonban kellően impozáns és megnyugtató, hogy ne legyenek aggályaim. Követem is Őt, mutassa csak az utat, merre óhajt menni. Ahogy elérjük az üzletet követem oda is, bár a polcok zsúfoltsága, hogy minden papírba és műanyagba van csomagolva némi fintort csal az arcomra.
-Fogsz találni bármit, ami kedvedre van? Semmi sem tűnik túl bizalomgerjesztőnek... - Visszasírom számára azt a kis töppedt madarat, abban legalább látok zamatot, ezekben az árukban nem. Vagy csak csalóka a látszat? Gondolom úgy is felvilágosít. Bár lehet nem, számára mindez oly hétköznapi, mint a vizelés, ebben bizonyos vagyok.
Vissza az elejére Go down
avatar
III. Vérleopárd
Xavier Graham
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 02.
Age : 18
Tartózkodási hely : St. Louis - Kárhozottak Cirkusza
Hozzászólások száma : 68
Tollvonásainak száma : 67
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 17:51




Axelle & Xavi ©
Felkuncogok a válaszára. Az biztos, hogy ha Jason akkor nem támad meg minket, akkor még emberek lennénk. Szerencsések voltunk, hogy túléltük a támadást, Alex macskái meg gyarapodtak két friss taggal.
A város váltás meg annyira nem volt nagy gáz, csak hát új volt minden. Az ismertet elhagytuk az ismeretlenért, bár az sem maradt sokáig az. Noha most úgy érzem, hogy Axelle sok mindent nem tud még, de nem hiszem, hogy aggódni kellene emiatt. Amint elrendeződnek a dolgok és Alex is normálisan ráér, nem egyik helyről a másikra megy, mert jelenése van, akkor meg fog tudni mindent, amit kell.
– Hmm, a szarvas finom, és a teliholdas napokon túl nem szoktam vadászni. Húshoz hozzá tudok jutni anélkül is, ha úgy van. – Amúgy nem rossz a vadászat, a macskám élvezni szokta és lehet hiányzik neki, hogy néha úgy elengedjem. Meggondolandó, hogy bevezessük néha a vadászatot. Bár kergetni is jó dolog, a fogócska klassz játék.
Most már Axelle azt is tudja, hogy Alexnek két pomméja van, mi pedig nem veszünk össze rajta. Ráadásul mi is ágyba bújhatunk mással, szóval ilyen megkötés nincs. Én is ébredtem már más ágyában. Na, de mielőtt elkanyarodnék a fülledt esték felé inkább maradjunk a következő témánál, ami nem más, mint a tanulmányaim.
– Tudom, a döntést nekem kell meghozni és úgy, hogy ne bánjam meg. – Még egyébként is nézelődök, hogy hova adhatnám be a jelentkezést, de egyelőre a megfelelő szakot kéne megtalálni, aztán válogatni az iskolák között. Nem aggódom emiatt, mert biztos meg fogom találni a megfelelőt.
Amikor kiérünk a parkból felteszem a kérdést, hogy velem tart-e boltba –  ami már nincs is olyan messze –, vagy megvár.
– Remek – mondom kiszélesedő mosollyal, majd a legközelebbi zebránál átvezetem a másik oldalra, ahonnan már csak pár méter az a kis bolt, ami még a közelben nyitva van. Amint elérjük az üzletet belépek vele, aztán magamhoz veszek egy kosarat az ajtó mellől.
– Igazából, ha ismerjük a termékeket, akkor nem nehéz választani. A csomagolásban van a lényeg. Ezeken vannak információk is, hogy miket tartalmaz vagy éppen meddig fogyasztható – mondom és véletlenszerűen leemelek egy árut, hogy megmutassam Axellenek. – Több nyelven is rajta van, hogy mit tartalmaz a csomagolás, hogy miket használtak hozzá meg ilyesmi. Még az is rajta van – legalábbis úgy tudom, hogy kötelesek feltüntetni rajta –, hogy tartalmaz-e allergént, mondjuk példának okáért mogyorót. Így, ha valaki allergiás a mogyoróra, és a termékben nyomokban benne van, akkor valószínűleg nem fogja megvenni – folytatom, miközben visszarakom a polcra az árut, majd elindulok a csokik irányába. – Fontos információkat lehet leolvasni róluk, amik hasznosak az embereknek a vásárláshoz. Akik odafigyelnek, hogy miket esznek, azok elolvassák mindazt, amit feltüntetnek a csomagoláson és ami nem lenne jó a számukra, azt így nem veszik meg – folytatom, miközben haladok, majd megállok a csokik előtt és leveszem azt, ami Xyl kedvence. Ezután átvezetem Axelle-t a másik sorra, ahol a chipsek vannak, majd azokból is leemelek egyet. – Xyl például szereti ezeket a dolgokat – mondom a kosár jelenlegi tartalmára utalva. – A hűtők hátul vannak, ott találok magamnak valami hús félét. – Ebben a boltban szokott lenni snack kolbász, az pedig elég lesz, hogy ne akarjak madarakat fogni, míg haza nem érek. Szóval, ha az is megvan, akkor már csak a kasszához kell menni és fizetni.

Music

[/color]
Vissza az elejére Go down
Online
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 81
Tollvonásainak száma : 79
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 18:59


Xavier & Axelle


-Azzal tisztában vagyok, hogy húst akkor kapsz mikor akarsz, én a vadászatra gondoltam. Miért nem teszed, vérpezsdítő! - Már szerintem és a nagymacskákat elnézve ők se gondolnák másképp. Persze nem kell, ha nem akarja, csupán próbálok a kedvére tenni. Értelmes fiúnak látszik, aki tervező típus, kedvemre van. Nem értem az örömét azzal kapcsolatban, hogy vele tartok a bolton belülre is, de megeresztek én is egy mosolyt felé. A parkból kiérve persze a bolt már fullasztóan zárt és zsúfolt, de nem teszek rá megjegyzést. A portékára inkább. Magyarázni kezd mire büszkén felszegem az állam, hogy miképp is jut eszébe az ilyesmi, de lopva mégis figyelek és nézem mire gondol. Igaz, fintorom újra kiül az arcomra.
-Itt semmi sem friss... Ennél jobbat érdemel a testvérem... ismerőse. - Tekintek az eladó felé, nem nevezve nevén kije is Ő Alexandernek.
-Allergén... allergiás vagy valamire? - Újkori betegség, régebben nem volt népszerű, gyengülnek és pohányodnak az emberek. Követem tovább, kíváncsian járva a nyomában, nekem egyelőre minden olyan egyforma kocka alakú és szagtalan.
-Inkább ennének maguk készítette dolgokat... az a legbiztosabb... - Szalad össze a szemöldököm, majd nézem ezt a zacskós dolgot, majd elolvasom "chips". Ettől nem váltam okosabbá.
-Ez valami zöldség? - Már kiszárítva, elég undorítónak tűnik.
-A húgodnak furcsa az ízlése... Te miket szeretsz? Vásárolj magadnak is valamit. - Még úgy sem fizettem az új bankjegyekkel ilyen helyen, legalább kipróbálom. A húsra bólogatok, helyes, végre neki van esze, valami táplálót is vesz. Meglátom a kis csomag valamit. Elgondolkodom, nem-e valaki fogott öt kis töpszli madarat és azt aszalva tette a zacskóba.
-Xavier... azt hittem éhes vagy és húsra vágysz... - Nézelődöm, látok egy nagyobb kötözött füsölt sonkát, beemelem a kosárba. -Egyél rendesen, add ide... - Veszem el a kosarat és dorgálóan nézek rá, nem csoda ha ennyire vékony, nem eszik rendesen... hogy fog így jóllakni a testvérem?! Odamegyek a kasszához és leteszem, hagyom hogy beüsse a kasszába és megkérdezze kártya vagy készpénz. Már megint az a műanyag. Vajon miért jó műanyagra váltani a készpénzt, ha ugyanúgy jelképes összeget ér? Talán tartósabb.
-Készpénz... - Mondom hagyva az egészet, elegánsan előveszem a tárcám, hagyom hogy szatyorba pakolják az árukat, látszik arra várok, persze az eladó nem szívlel amiatt. De a kiszolgálást is megfizetem, csak nem gondolja, hogy még ezt is én csináljam?! Ha kész és fizettem mutatom Xaviernek hogy hozza.
-Szükséged van még valamire? - Kérdés merre tovább, előkotrok egy cigarettát és megkínálom, aztán rágyújtok és ráérősen fújom ki orromon a füstöt.
Vissza az elejére Go down
avatar
III. Vérleopárd
Xavier Graham
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 02.
Age : 18
Tartózkodási hely : St. Louis - Kárhozottak Cirkusza
Hozzászólások száma : 68
Tollvonásainak száma : 67
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 19:57




Axelle & Xavi ©
– Tudom, tényleg az, szeretem. – Tényleg szeretek vadászni, és legalább most már emlékszem is mindenre utána. Nem tudom miért nem teszem többször, hiszen az átváltozás már nem okoz gondot, tudom irányítani. – Talán tényleg jobb lenne kicsit többször vadászni – mondom elmosolyodva, és a macskám is jó ötletnek tartja. Isten ments, hogy elzárjam attól, ami szórakoztatja. Egy vad elejtésénél nincs jobb, plusz jó kis lakoma. Azért egy kifejlett szarvas egész sok húst jelent, szépen eltelnék vele. Már a jól eső teltség érzésének elképzelésére is dorombolhatnékom támad. Oké, azt hiszem ezt megbeszéltük.
– Valóban, ezért vagyok inkább hús párti, azt kapni frissen is és úgy készítem el, ahogy akarom. –  Na jó, zöldségeket is eszek, meg ott a tojás is, szóval nem csak húst hússal. A múltkori steak a salival meg egy kis krumplival igazán jól esett.
– Én? Dehogy, teljesen egészséges vagyok – válaszolom, majd megyek is tovább, hogy begyűjtsem azokat, amiket Xyl kért tőlem. Nem tudom jelenleg otthon van-e, vagy időközben ő is elment valahová, de maximum a szobájában hagyom a zacskót, hogy megtalálja őket.
– Meglehet, de sokaknak ez így kényelmes. Megveszik, aztán megeszik... – mondom, majd rápillantok, aztán vissza a kosárban lapuló chipsre.
–Burgonya. Ez ilyen nassolni való. Olajban ropogósra kisütött vékony burgonyaszeletek, hogy kicsit bővebben kifejtsem. Általában sózva, esetleg különféle fűszerekkel ízesítve hozzák forgalomba. Régebben én is ettem ilyet, de már nem igazán vágyom ilyesmire – megvonom a vállam. – Meglehet. Én szeretem a steaket és a gyümölcstortákat, főleg az epreset és az erdei gyümölcsöset. De itt ilyesmiket nem árulnak. Ráadásul otthon a hűtőben van steak hús – mondom, miközben hátramegyünk a hűtőkhöz. Bármikor ehetem a kedvencem, ha úgy van, mert hús az mindig van a hűtőben.
Rásandítok, amikor megjegyzést tesz a választásomra. Tudom, hogy nem egy nagy adag, de simán elrágcsáltam volna hazafelé. Hagyom, hogy elvegye tőlem a kosarat, amiben ott landolt az a nagy füstölt sonka.
– Én eszek, csak nem látszik – mondom egy pillanatra behúzva a nyakam, ahogy kapok tőle egy dorgáló pillantást. Engem biztos nem lehet azzal megvádolni, hogy nem eszek. Minden egyes étkezést betartok és a tányérjaimon az étel hegyekben áll. Az már más kérdés, hogy ez nem látszik meg rajtam. Ki akarna egy kövér macskát? Követem őt a kasszához és hagyom érvényesülni, a háta mögött állva várakozom és az állványon sorakozó újságok címlapjait nézegetem.
Amint végez a fizetéssel megfogom a szatyrot, hogy aztán kiléphessünk az utcára.
– Nem, megvan minden, köszönöm – elmosolyodom, majd elfogadom a cigarettát. Már nem is tudom mikor szívtam utoljára. Mióta leopárd vagyok nem nyúltam fűhöz, de még normális cigihez sem. – Egyébként én a cirkuszban lakom. Oda is velem tartasz?

Music

Vissza az elejére Go down
Online
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 81
Tollvonásainak száma : 79
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 20:52


Xavier & Axelle


-Helyes. Majd intézkedem. - Legalább csinál valami olyat, ami a régi időkre emlékezteti, még örül is neki.
-Szoktál főzni? - Roppant mód örül, hogy neki ilyenekkel nem kell foglalatoskodnia, számára az étel mindig készen van, így az élvezetes, de kis is érdemelte. Xavier nem allergiás, nem is vártam mást, nem kedvelem a gyenge egyedeket, fivéremnek sem ilyet szánnék. Így csak bólintok neki jelezve helyes. Na nem mintha sok befolyása lenne rá, persze.
-Igénytelenségnek tűnik. - Bizonyára nem is lesz olyan finom a vérük, de ki tudja. Nehezen tudnám tesztelni, azt hiszem. No meg ahogy ecseteli az olajban kisütött burgonyát csak erősödik nem tetszésem.
-Bölcsen teszed. - Ha ember lennék sem enném meg, zsírosnak és feleslegesnek hangzik.- Ez a beszéd. - A steak már többet mond, az szín tiszta hús, egye azt továbbra is. De ahogy meglátom hogy azt a kis falat húsnak csúfolt akármit választja nem bírom tovább. Kell az a sonka!
-Hah. - Engedek, dobok be a kosárba abból a bébiadagnyi húsből is kettőt és úgy fizetek. De csak mert meghúzta magát. Fizetés után már újra a levegőn vagyunk nem abban a kis helyiségben így újra jobban érzem magam. A cigarettát mivel elfogadja előbb az övét gyújtom meg egy gyufával, majd a sajátom. A leégett fadarabot elhajítom és míg orromon távozik a füst bólintok.
-Én is ott lakom kedves Xavier. Hol máshol laknék? - Mindenki ott lakik tudtommal, de lehet tévedek, ezért inkább érdeklődő a hangom mintsem kioktató.
-Kedveled a testvérem? - Jobb felmérni mire számítsak, hány vetélytársra kegyeiért, noha Ő csak egy alakváltó de nem lebecsülendő. Ha túl sok időt tölt vele én annyival kevesebbet tudok. De nem bírom megállni, némi hajat a füle mögé fésülök, helyes arca van, kár lenne takarásban hagyni.
Vissza az elejére Go down
avatar
III. Vérleopárd
Xavier Graham
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 02.
Age : 18
Tartózkodási hely : St. Louis - Kárhozottak Cirkusza
Hozzászólások száma : 68
Tollvonásainak száma : 67
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 21:34




Axelle & Xavi ©
– Rendben – felelem elmosolyodva, és ezzel a macskám is elégedett lehet.
– Megtanultam – mondom bólintva. – Ez is egy olyan tudás, ami sose tudni, mikor jönne jól. Legalább így olyanra csinálom magamnak az ételt, ahogy én szeretem. – Annyira sütöm át a húst, amennyire nekem jól esik, és annyi adagot, amennyire szükségem van. Plusz ugyanígy van a fűszerezés is.
Egyetlen ételre sem vagyok allergiás, sőt semmi bajom sincs, tényleg kicsattanok az egészségtől. Mondhatni Alex a legjobbat kapja. Hehe.
– Nem mindenki törődik azzal, hogy mit visz be a testébe. – Mindenki úgy mérgezi a saját testét, ahogy akarja, valakit ez nem érdekli, valaki nincs is ezzel tisztában. Pedig nem véletlenül vannak méregtelenítő kúrák.
– Köszönöm – mondom elmosolyodva, majd a hűtőknél kapok egy dorgáló pillantást. Hát most na, lehet kicsi az adag, de otthon tele hűtő vár. Szóval a sonka a kosárban végzi, aztán a szám széle egy aprót rándul, amikor két snack kolbász is kerül mellé. Most tehetek én arról, hogy nem látszik rajtam, hogy mennyit zabálok? Ha nem edzenék, szerintem még akkor sem látszana meg rajtam. Nem vagyok csont és bőr, nem mellesleg Alex sem panaszkodott, meg úgy senki sem. Na, de legalább jó cica voltam, és kaptam jutalmat.
Fizetés után újra kint vagyunk az utcán, ahol kapok egy szál cigit, amit Axelle meg is gyújt nekem. Szívok egyet belőle, aztán kifújom a füstöt. Nem hiszem, hogy rászoknék. A feszültséget meg elég sokféle képpen le lehet vezetni.
– Touché – mondom felnevetve. – Nem is tudom miért gondoltam azt, hogy máshol lakhatsz. Viszont akkor így mehetünk együtt haza – felelem elmosolyodva, majd egy újabbat szívok a cigimből, mielőtt magát zabálná fel.
– Kedvelem, de nem sajátítom ki. Mással is szexelhetek, szóval, ha nem nála, másnál is kereshetek gyönyört – mondom rápillantva, és egy rövid doromboló hang tör fel torkomból, amikor a hajamat a fülem mögé simítja.

Music

Vissza az elejére Go down
Online
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 81
Tollvonásainak száma : 79
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 21:53


Xavier & Axelle


-Kísérletezni is tudsz, szeretem a szakácsok szenvedélyességét. - Mosolygok, én is megválogatom kinek a vérét veszem, bár a kettő nem igen hasonlítható össze, persze. De hogy valaki igénytelen az látszik általában, itt elég csak körülnéznem, hova aljasodott a világ...
-Örülök hogy Te nem ilyen vagy. - A testvére példát vehetne róla, de mivel nem ismerem így nem ítélkezem rögvest, ezért sem teszem szóvá. Hogy megköszöni a bókom szintén szokatlan, bár kellemes. Elszoktam én az ilyen gesztusoktól. Nem hiába teszek a kedvére a vásárlással, ha a magam módján is teszem. Alexander pénze ugyan, de Alexander kedvencének vásárolok, így végképp nem zavartatom magam.
Kint sem, ahogy dohányzunk, de szóhasználata őszinte mosolyt csal az arcomra, tényleg kedvemre van a kis leopárd.
-Igen. - Válaszolom szokásomhoz híven tömören, de jókedvem átsejlik rajta. Magyarázza nincs kisajátítva, Alexander nem is az a fajta, ezt sejtettem szavai nélkül is, de a doromboló hang elégedetté tesz. Imádom mikor dorombolva hízelegnek becézéseimre. Mosolyom még mindig megvan, így felelek.
-Igazán...? - Lassan mérem végig, ahogy megnedvesítem az ajkam, lenne ötletem merre keresgéljen, ha magányosnak érzi magát. Mivel ilyen pozitívan válaszolt az apró kis gesztusomra kezem tovább játszik a hajával, a háta mögé igazítom érintve a vállát, bár ott már sok a felesleges ruha, így nyakát simítom finoman. Mikor újra a szemeibe nézek egyértelmű szándékom közvetíti tekintetem, nálam megtalálhatja, ha épp keresgélős hangulatban van. Úgy sincs programom az est hátra lévő részére.
Vissza az elejére Go down
avatar
III. Vérleopárd
Xavier Graham
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 02.
Age : 18
Tartózkodási hely : St. Louis - Kárhozottak Cirkusza
Hozzászólások száma : 68
Tollvonásainak száma : 67
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 22:28




Axelle & Xavi ©
– Igen, az sem egy utolsó szempont. – Igazából, ha eljutok a konyháig és magamnak kell csinálnom akár vacsorát vagy bármi mást, szeretek elpepecselni odabent. Szeretek főzni. Az igénytelenséghez pedig csak annyit fűznék még hozzá, hogy ilyen emberek mindig is voltak, meg lesznek is.
– Igyekszem. Magamnak is jót teszek. – Ha nem eszek össze minden szemetet, az is segít az edzéseknél és a fejlődésben is segít. A bókot pedig megköszönöm, és lehet, hogy furcsa ez a gesztus, de visszajelzés. Aztán csak megkapom azt snacket, amit kinéztem, ráadásul nem csak egyet, hanem egyből kettőt is. Finom jutalomfalat, hogy úgy mondjam.
Odakint cigarettázás közben őszintén válaszolok a kérdésére. Valóban kedvelem Alexet, de nem sajátítom ki, nem ragaszkodom minden éjjel a figyelmére. Ő egyébként sem olyan, aki csak úgy hagyná, hogy valaki kisajátítsa. Mással pedig nincs megtiltva a szex, ezért, ha a szükség úgy hozza, kereshetek magamnak valakit. Dorombolás tör fel torkomból érintésére.
– Igazán – mondom, és hangom szinte csak suttogás. Dorombolásom felerősödik, amikor ujjai a nyakamat érintik. Megnyalom az ajkaim, mikor a tekintetünk találkozik. – Akkor... – közelebb lépek hozzá. – Ma este veled lehetek?
Alexnek ma úgy is sok dolga van, és mivel nem terveztem ma estére semmit sem, így ha szeretné, én szeretném még élvezni a társaságát. Szóval, ha neki sincs programja, és nekem sincs, akkor csinálhatnánk egy közöset.

Music

Vissza az elejére Go down
Online
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 81
Tollvonásainak száma : 79
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 22:59



Xavier & Axelle


Elégedetten bólintok, tetszik a szemléletmódja, tetszik a külleme, tetszik úgy ahogy van, be kell valljam magamnak. A szabadság adta lehetőségek tárháza nyílt ki előttem, de azon kívül hogy dűlőre akarok jutni testvéremmel való érzelmeim felett, hogy látni akarom Stormot amikor csak tudom és hogy bosszút álljak nem igen láttam tovább. Valahogy még ezek is eltelítenek a sok kilátástalan perc után, így óvatosan keresek magamnak új kedvteléseket, mint ez a fiú példának okáért. Mégis nehéz megállnom, hogy ne simítsam el haját arcából, ne cirógassam meg kecses nyakát. Főleg mivel nem egyszerű ember, azokban kevés örömöm lelem, inkább csak táplálékok, semmi több. De eg alakváltó más, izgalmasabb. Közeledésemre pozitívan reagál, lehet Alexanderrel való kapcsolata teszi csupán, de lehet ettől független, nehezen tudnám megállapítani. Elvonatkoztatok ettől inkább és mosolygok tovább.
-Ha akarod... - Ne mondhassa erőszakos vagyok, noha legbelül birtokolni óhajtom, ha csak egy éjszakára is, de elnyomom. Szokásommá vált minden érzelmem eltemetni, másokra fókuszálni, ez a túlélésem is jelentette sokszor Belle mellett. Azonban ahogy közelebb lép kezem derekára fonom, közelebb húzva magamhoz, ajkam lehelete forrón perzseli nyakánál a bőrt, de csókom hűvös esőként nedvesíti meg.
-Gondolom ezt előbb le óhajtod majd tenni... Hol ennél, ott vagy nálam? - Mindenképp az én lakosztályomon fogunk kilyukadni, de érezhetően nem kapkodok, neki sem szükséges majd, nem rohanok el majd semerre. Nagyon várom, hogy csak kettesben legyünk, de kifogástalanul megregulázom magam, tudom ezzel többet érek el mintha nem teszem. Kezem néha azért végigsimít az oldalán, finom vonalai még így is kisejlenek a ruhák takarása ellenére is.
Vissza az elejére Go down
avatar
III. Vérleopárd
Xavier Graham
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 02.
Age : 18
Tartózkodási hely : St. Louis - Kárhozottak Cirkusza
Hozzászólások száma : 68
Tollvonásainak száma : 67
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 23:31




Axelle & Xavi ©
Szeretem az érintést. Sose igényeltem annyira az ölelést, vagy bármilyen más kontaktust, Xyl mindig is többet igényelt ebből. Engem is előszeretettel ölelgetett vagy éppen csüngött rajtam, mert neki szüksége volt rá. Mióta a macskám itt van, azóta az ilyen érintések, mint például a simogatás vagy a gyengéd érintések dorombolásra késztetnek. Ez pedig most sincs másként, nem tudok ellenállni a késztetésnek, hogy ne doromboljak, amikor Axelle elsimítja a hajam az arcomból, vagy éppen a nyakamat érinti. Kicsit talán bele is simulok az érintésbe, és félig le is hunyom a szemem. Megnyalom az ajkaim, mielőtt rápillantanék. Igen, szeretnék még egy kis időt eltölteni vele. Fel is teszem a kérdést, hogy vele lehetnék-e ma este. Amúgy is egyedül lennék, semmi programmal, és örülök, hogy nem utasít vissza.
– Szeretném – felelem elmosolyodva. Mikor oda lépek hozzá keze a derekamra fonódik, hogy aztán közelebb vonjon magához. Lehelete megborzongat, csókjának hatására pedig reszketeg sóhaj hagyja el ajkaim. A testem az övé lehet, de a véremet nem adhatom. Viszont most semmi ilyesmi nem történik, de talán tisztában is van vele. Nem tudhatom, még szólhatok, ha szükséges.
– Igen. Xyl szobájába bedobom a kért dolgokat, de enni nálad is tudok – mondom, és élvezem az oldalamat simogató kezet, ezért nehezemre is esik kissé az ellépés. A közeli kukához lépek, hogy a szélén elnyomjam a csikket, hogy aztán beledobjam, majd visszalépek hozzá. – Akkor talán haza is mehetnénk – felelem elmosolyodva. Ha tovább szobrozunk a bolt előtt, akkor sose jutunk haza. Ideje haladni előre, bár még szívesen élvezném tovább az előbbit, de egyelőre érjünk vissza a Cirkuszba.

Music

Vissza az elejére Go down
Online
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 81
Tollvonásainak száma : 79
Re: A természet lágy ölén
2018-06-10, 23:50



Xavier & Axelle


Kedvemre van a dorombolása, simulása a tenyerembe, édes érintés. Mióta úgy használták testem mint holmi játékszert, elhomályosítva emlékeim az orgiák közepette, így az apró érintéseknek is sokkal több figyelmet fordítok, hiszen a saját döntésem, választásom, akaratom, nem különben a rá kapott reakció is nekem szól, az én döntésemnek. Régi hevességem és vadságom lágyságba tompult, úgy hiszem, vagy csak elfojtom azt is mint minden mást? Meglehet. Minden esetre Xaviernek imponál ez ahogy elnézem így nincs okom váltani. No meg mivel szeretne velem lenni elégedettség kúszik mellkasomba, de elnyomom akaratom miszerint rögtön az enyém legyen, mindenhol érintsem és behódoljon. Hiszen sok apró gesztussal megtette, feleslegesen zúdítanám rá mindezt, tudom, ezért sem hagyom akaratom érvényre jutni, maradok inkább kellemesen hűvös, borzongató mint a vihar előtti csendben a szél. Csókom is célt ér, dallamos muzsika a sóhaja, mint egy jól megkomponált versenymű.
-Jól van. - Kedvemre való válasz, vagy szerencsés vagyok vagy Ő tudatos, jelenleg nem számít. Bólintok arra is menjünk, folytatom félig leégett cigarettám míg sétálunk, nem vagyunk olyan messze. Vagy csak számomra nem nagy távolság, nehéz eldönteni. Kezem azért még a derekán hagyom, idejét nem tudom mikor andalogtam egy szép férfivel a oldalamon.
-Megbarátkoztál már teljesen a leopárdoddal? Vagy még néha rakoncátlankodik? - Kérdezem noha meghagyom a passzolás lehetőségét is, lehet Alexander testvére vagyok, de felém nem tartozik semmivel, ha nem akar nem válaszol. Nem tudhatom mit érez túl személyeskedőnek, de túl érdektelen témákba nem óhajtok bocsátkozni, nem szeretem az üres fecsegést.
Vissza az elejére Go down
avatar
III. Vérleopárd
Xavier Graham
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 02.
Age : 18
Tartózkodási hely : St. Louis - Kárhozottak Cirkusza
Hozzászólások száma : 68
Tollvonásainak száma : 67
Re: A természet lágy ölén
2018-06-11, 00:20




Axelle & Xavi ©
A gyengéd érintéseket is olyan jól ismerem, mint a szenvedélytől fűtött érintések és csókok. Mind a kettőt élvezem. A mostani gyengéd érintések dorombolásra késztetnek, és azt hiszem ez mindent elárulhat a számára. A kedvére akarok tenni, a reakcióm neki szól, hogy tetszik, amit csinál. Ami pedig ezután következik, csak még inkább megerősíti azt a vágyam, hogy vele legyek. A lehelete a nyakamon megborzongat, a csókja pedig reszketeg sóhajt vált ki belőlem. Viszont mielőtt elködösülnének a gondolataim, nehezen bár, de ráveszem magam arra, hogy ellépjek tőle arra az időre, míg elnyomom az időközben leégett cigit, majd a csikket ki is dobom. Felhozom, hogy akár indulhatnánk is, különben sosem fogunk visszaérni. Az estét pedig szeretném kiélvezni vele, és talán ő sincs másképp ezzel.
– Igen, már egész jól kijövünk egymással – mondom mosolyogva. – Amikor alakot váltok, akkor tudatomnál vagyok, tudom, hogy mit csinálok. Szóval nincsenek kimaradt szakaszok, se véletlen átalakulások. – Nem, mintha titkolni való lenne mennyire vagyok megbarátkozva a macskámmal. Jól megvagyunk, én odafigyelek arra, hogy mit szeretne, így nem zargat belül engem sem. Ezért is gondoltam, hogy jó ötlet lenne az is, hogy többet járjak a szabadba, például abba a parkba, vagy éppen ellátogathatnék a falka területére is. Nem hiszem, hogy Dante elzavarna.
Hamarosan el is érjük a Cirkuszt, ami egyébként sem volt messze attól a bolttól. Direkt olyat választottam, ami útba esik és nincs szükség kerülőre. Amint belépünk el is indulhatunk a lakosztályok felé, útba ejtve Xyl szobáját, hogy bedobhassam neki a kért dolgait.
– Most legalább megtudhatom melyik lakosztályt kaptad – felelem, miközben rápillantok és most már csak azok az áruk vannak nálam, amiket én kaptam kajának.

Music

Vissza az elejére Go down
Online
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 81
Tollvonásainak száma : 79
Re: A természet lágy ölén
2018-06-11, 19:16


Xavier & Axelle


Nem gondoltam volna, hogy találok magamnak estére partnert, kellemes meglepetésként ér a dolog, no meg... legalább megismerem Alexander állandó táplálékforrását is, aki nem mellesleg valóban szimpatikus. Xavier olyan számomra mint egy kellemes tengerszem, tiszta, hűsítő és békés. Valahogy úgy érzem jót tesz ez most nekem, de egy ideje nem vagyok teljesen biztos abban mire is vágyom igazán, most, hogy újra vágyakozhatok és nem csak kilátástalanul.
De ha már vérleopárd, megkérdezem hogy jön ki a belső kis szörnyetegével, de meg sem lepődöm, hogy jól, látszik rajta a kiegyensúlyozottság.
-Ez remek hír, örvendetes ha az ember mindenre emlékszik, kár elszalasztani egyetlen pillanatot is. - Úgy érzem én ma már szemrebbenés nélkül megölném azt aki az elmémmel akar babrálni, mindegy ki az... De ezt persze nem fogja érezni a kedves Xavier, mert hangom nyugodt és barátkozó, most már némileg sóvárgó is.
Szerencsére hamar elérjük a cirkuszt, figyelem merre megy, hogy be tudjam majd tájolni az én szobám merre van. Nem igen mászkáltam még itt, Alexander megkért érthető okokból.
-Amúgy is megtudhattad volna. Alexander kedvesei számomra is kedvesek, ha bármi kell, keress fel nyugodtan. A húgod is. - Nehogy kirekesztve érezze magát a leány, szó nincs erről. El is igazítom a lakosztály felé, majd rájövök lehet túl puritán lesz ennek a virgonc fiúnak.
-Nos... nem rég jöttem, nézd el, hogy nem elég.. lakályos. - Fogalmazok így, mert mikor benyitok akkor a nappali majdhogynem üres, csak az alap bútorok vannak benne, mint szekrények, polcok, egy kanapé, de ugye én egy szál magam jöttem, a hálóban lévő gardróbban van pár új ruhám, de van, hogy még Alexandertől kérek kölcsön...
-Ha van ötleted hogy dobjam fel... - Mondom míg az ajtókhoz sétálok és kitárom őket ... így nem érzem magam bezárva. Legalább látja merre a háló és a fürdő.
-Foglalj helyet ahol jól esik. Ha nem tetszik a nappali felőlem az ágyban is ehetsz. Nem fog zavarni. - Azaz némileg igen, de ez semmiség ahhoz képest amilyen mocsokban voltam hagyva sokszor hónapokra. Ha pedig együtt hálunk az ágyban, akkor úgy is mosni kell majd, ez bizonyos, hamar nem eresztem a drágát. A kanapé előtt egy kis dohányzóasztal van, a sarokban van egy pult amin van egy üveg brandy, azt hiszem, azzal is megkínálom, hátha kedvére lenne.
-Tehát érezd otthon magad, noha tudom ez így elég szegényes. - Nekem már ez is jóval változatosabb mint a cellám, nehezen rázkódom vissza a normálisba, azt hiszem. De adok magamnak időt, szerencsére Alexander sem erőltet semmit.
Bárhova ül le végül Xavier én mellette foglalok helyet, hagyom enni, de hátát vagy a lábát cirógatom az úgy hiszem nem fogja sem gátolni sem zavarni.
Vissza az elejére Go down
avatar
III. Vérleopárd
Xavier Graham
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 02.
Age : 18
Tartózkodási hely : St. Louis - Kárhozottak Cirkusza
Hozzászólások száma : 68
Tollvonásainak száma : 67
Re: A természet lágy ölén
2018-06-11, 20:21




Axelle & Xavi ©
Amikor elindultam a parkba, akkor nem gondoltam volna, hogy ilyen fordulatot fog venni az estém. Mivel semmi tervem nem volt, így valószínűleg elolvasgattam volna a szobámban. Így viszont elég kellemesen eltölthetem az éjszakát. Örülök, hogy nyújthatok egy kis társaságot Axelle-nek.
A leopárdommal pedig jól kijövök, nem igazán voltak nagy gondjaim vele, és oda is figyelek rá, hiszen a részem.
– Igen, az emlékek jó dolgok... Még a rosszak is, mert tapasztalat és tanulság is egyben. – Legalábbis én így gondolom, hogy már hogyan viszonyul az élete során szerzett rossz emlékekhez, az már más kérdés. Eleinte rossz volt, hogy kiestek dolgok, hogy nem emlékeztem semmire abból az időből, amikor állat alakban voltam. Kissé ijesztő volt, de örülök, hogy jól mentek a dolgok és elértem ezt a szintet.
Hamar elérjük a cirkuszt, ahol a megszokott bejáratot használom, hogy eljuthassunk Xyl szobájáig, ahol aztán berakom a szobájába a chipset és a csokit. Ezután kilépek onnan és becsukom magam mögött az ajtót.
– Valóban, egyszer biztos. Rendben, szerintem nem hagyná ki – mondom elmosolyodva, miközben a lakosztálya felé tartunk. Nem tudom miért nem tűnt fel eddig a jelenléte, hiszen nincs is olyan túl messze.
– Ugyan, nem kell szabadkoznod. Mi is apránként rendezkedtünk be – felelem, ahogy belépek és beljebb sétálok a nappaliba, és tekintetem végighordozom rajta. Azt az időt idézi, amikor mi is éppen beköltöztünk, csupa alapvető dolog.
– Nos, nem vagyok egy nagy lakberendező, de szerintem olyanokkal, amik tetszenek. Festmények, szőnyegek, falikárpitok, bármi, ami a kedvedre való. Vagy, ha szereted a növényeket, akkor azokat is lehet ide-oda rakni – mondom, miközben lerakom a kanapé előtt álló kis dohányzóasztalra a kajámat tartalmazó szatyrot.
– Ágyban nem eszem, de a kanapé tökéletes lesz – mondom, miközben kibújok a cipőmből, majd a mobilomat is lerakom a szatyor mellé. A felsőmet is leveszem, hogy azt a kanapé karfájára rakjam, így már csak a futónadrág, a fehér pólóm és zokni van rajtam. Leülök a kanapéra a szatyort magamhoz véve és a lábaimat is felrakom. Amikor Axelle leül mellém, akkor kicsit közelebb csúszok hozzá, a lábaimat pedig átvetem az övéi felett, a combjain nyugtatva.
– Egyébként eddig hogy tetszik az, amit felfedeztél? – kérdezem, miközben kibontom az egyik snack kolbászt, hogy ahhoz kezdjek hozzá.

Music

Vissza az elejére Go down
Online
Ajánlott tartalom
Hello Darling, Please call me
Re: A természet lágy ölén


Vissza az elejére Go down
 
A természet lágy ölén
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: St. Louis - Játéktér :: A városon belül :: Belváros :: Forest Park-
Ugrás: