HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


Today at 17:29
Narui Kazuya
tollából született
Today at 14:56
Narui Kazuya
tollából született
Today at 13:47
Maximilian Lassen
tollából született
Today at 12:08
Narui Kazuya
tollából született
Today at 11:09
William Carxon
tollából született
Yesterday at 07:08
Alexander
tollából született
2018-12-15, 20:33
Caius Rhegal
tollából született
2018-12-15, 12:10
Genevie Bertrand
tollából született
2018-12-14, 22:39
Cain Nowik
tollából született
2018-12-14, 20:21
Cain Nowik
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
4
2
Vérfarkasok
2 3
Vérhiénák 1 4
Vérleopárdok 2 3
Vérpumák 3 2
Vértigrisek 2 4
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 6 5
Emberek 3 0
Összesen 26 24




Share | 

 Otthoni kényelem, ez kell Neked!

 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 108
Tollvonásainak száma : 106
Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-06-09, 22:42


Alexander & Axelle



18+

-Minek akarsz már megint Egyiptomba menni? - Szögezem neki a kérdést, haragosan és vehemensen, mert semmi kedvem megint nyakamba szedni az utakat és nézni a por lepte piramisokat.
-Csak a hideg, homokos kietlen táj van ott, az ostoba emberek és semmi más... itt minden megvan, buja növényzet, lakoma, forró kedvünkre mosdatott ágyékok, mi kell még? - Panaszkodom tovább, játszva hosszabb hajával, lesimítva meztelen vállán és csábítani akarom maradjunk itthon, szeretkezzünk három napon át és ne foglalkozzunk a külvilággal vagy Saloméval. Semmi szükségünk rá, az a nőszemély így is túl sokat van az én drága fivéremmel, tudja hogy akkor nem velem van, direkt ki szokott zárni a szeretkezésből csak hogy bosszantson! No mert a hármasok alkalmával mindig csak Alexanderrel foglalkozunk, de nem érdekel, nem hagyom Őt érvényre jutni, enyém a fivérem, ha nem is veszi észre egyikük sem, attól még így van! Tüzes szenvedéllyel akarom minden este, ajkam már sóvárogva keresi ajkait egy vad, durva csókra, hogy emlékeztessem, tőlem megkap mindent amit csak óhajt, nem kell ide más. Elérem nála hogy belássa, tudom hogy csak idő kérdése, az pedig akad, már akad. Kezem tovább is halad férfiasságára, felkorbácsolom ágyéka tüzét, elveszem az eszét, maradjon!
Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Alexander
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 12.
Hozzászólások száma : 290
Tollvonásainak száma : 261
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-06-09, 23:16





Néha jó csatát veszíteni..







- Jaj legalább hozzunk haza onnan egy macskát! – betegesen vonzódik mindenhez, ami képes a dorombolásra és szőrős. Egyiptomban meg elég sok van belőlük, így igazán foghatnának maguknak egyet vagy kettőt. Állítólag nagyon jól szaporodnak.
- Mi? – Erre hangosan nevetek fel, ahogy felvázolja a helyzetet, és mivel kettesben vagyunk, még a fogaimat sem rejtem el.
- Méghogy kedvünkre mosdatott ágyékok…- kuncogok még mindig, bár igaz, ami igaz, hiszen tényleg csak értünk élnek, és ez tényleg kényelmesebb élet, de a világban annyi érdekes látnivaló van.
De a nevetésem elhal, ahogy a csókjával szabályosan lehengerel, és a szájába nyögök, ahogy a férfiasságomra téved a keze.  Fivérem valóban tudja, hogyan kell teljesen elvonni a figyelmem, és elhalasztani az utazást. Már nem egyszer folyamodott ehhez a cselhez, és ha igazián őszinte akarok lenni, akkor még örültem is neki valahol. Mi mindig itt voltunk egymásnak, és most már örökre itt is maradunk.
Karom felcsúsztatom az izmos karján a vállaira, onnan a tarkójára, hogy a hajába fúrhassam ujjaim, és megtartsam a fejét, nehogy elhúzza, had érezzem édes ajkait a sajátomon még.
Másik kezem az inge alá csúsztatom, és körmeim végighúzom a gerince mentén, ezt a csatát elvesztettem, és macskám sem lesz. Viszont cserébe megkapom őt, bár gyakrabban is találkozhatnánk, csak ne felejtsem el megemlíteni neki, hogy jöjjön hozzánk hármasban. Bár Salome azt mondta, hogy Axelle azt annyira nem élvezi, ezért is nem szoktam erőltetni.





Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 108
Tollvonásainak száma : 106
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-06-09, 23:56


Alexander & Axelle


18+

-Cch.. - Tusé. Valóban szeretem a macskákat, a múltkor is pedzegette, de még ez sem elég motiváló, hosszú és kényelmetlen az út oda! Nem akarok menni, itt akarok maradni, vele, kettesben és buján! De csak kikacag, összeszűkülnek dacosan a szemeim, hát mindene a szex, nem bír a farkával, akkor meg nem ezen a lényeg gusztusosan legyen tálalva a vacsora?
-Miért, kételkedsz ebben? Az emberek állatok, meg kell mondani mit csináljanak... a mi kedvünkért fürdenek és élnek. - Nem jobbak, mint az állatok, én pedig finnyás vagyok amúgy is, nem szeretem ha a vacsorám igénytelen, ágyéktájon semmiképp! Alexander pedig tökéletes számomra, hiszen önálló gondolkodású tükörképem, tehát lélegzetelállító. Nem is bírom sokáig, éreztetem akaratom, miszerint maradni fog és belém fog élvezni, vagy én belé, vagy mindkettő, akarom... Kezem az ágyékára suhan, mint gondos szellemkéz, majd már nyúlik is a felesleges textil alá, hogy bőrét érezzem markomban, közben pedig követelőzően csókolom ajkait, szívom a nyelvét. Ahogy kezét megérzem a tarkómon és itt tart már tudom győztem, édes győzelem, abba nem hagynám a csókot, sőt, még intenzívebb lesz, hogy tudom megkapom amit akarok. Élvezettel zihálok a csókba hogy gerincemen a körmei és a borzongás csúsznak végig karöltve, vágyittasan mozgatom a kezem rászorítva férfiasságára föl és le, csavaros és odaadó mozdulatokkal. Szabad kezem haját túrja, sóhajtozva, végre csak az enyém, csak velem van, ilyenkor vagyok igazán elememben, nem máskor! El is döntöm, kerüljünk valami puha felületre, már mászok is fölébe, kezem erősen masszírozva szalad végig izmos mellkasán, már nem engedem megszökni, enyém lesz vagy én az Övé, ahogy akarja!
Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Alexander
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 12.
Hozzászólások száma : 290
Tollvonásainak száma : 261
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-06-10, 10:43





Néha jó csatát veszíteni..







Beleharapok az alsó ajkamba, hogy ne nevessek fel újra, ahogy a dacos szemeibe pillantok, és kezem végigsimít az arcán.
- Szóval azt akarod mondani, hogy a világ más tájain sokkal kevésbé figyelnek arra, hogyan tisztálkodnak? – végül is lényegében igaz, ezt én magam is tudom, de valahol akkor is viccesnek találom, hogy ez a legnagyobb indoka, hogy mosdatlanok.
- Miért nem mondod ki, hogy inkább velem szeretnél lenni, mert nem tudsz nekem ellenállni? – persze ezt csupán viccnek szánom, amit az ajkaimon bujkáló mosoly is jelez. De igaz, ami igaz, az emberek azért vannak, hogy minket szolgáljanak, és minket imádjanak. És mi még gyarló emberi korunkban is felettük álltunk, hiszen a szépségünk, és ambícióink föléjük emeltek bennünket.
De a gondolataim elszállnak, abban a pillanatban, ahogy keze a férfiasságomra markol, a ruha anyagát félrehúzva az útból, és csupasz bőre ér az enyémhez. Nincs a világon semmi, ami ehhez fogható lenne. Vágyam egy csapásra szökik az egekbe, és csípőm mozdul a ritmusra, amit a keze diktál.
- Ne itt! – lehelem az ajakiba, összeszedve a maradék akaratomat. Nem mintha ellenemre lenne, hogy bárki megláthat minket, hiszen egy csepp szégyenérzet nincs bennem, de jobb szeretném úgy érezni, hogy csak az enyém, hogy csak rám figyel, és senki nem zavar meg minket.
Kiszabadítom magam a fogásból, és kezét felemelve, egy csókot lehelek rá, majd megindulok a folyosók labirintusában, magam után húzva őt, néha hátrapillantva, és ránevetve, ahogy kanyargunk az idegenek számára csapdákat rejtő úton.
Mikor megérkezünk a szobájához, ami csak az övé, a falnak taszítom az ajtó mellett, kezem a mellkasán pihennek így szögezve oda őt, és a futástól, meg a vágytól zihálva, tapasztom ajkam újra az övére, felfedezve annak minden zugát. Nyelvem könnyedén tapogatózik a szájában, többször végigsimítva, a szemfogai hegyén vele.  





Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 108
Tollvonásainak száma : 106
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-06-10, 14:31


Alexander & Axelle

18+

-Pontosan... egyértelmű! - Mit kérdez vissza, mintha nem értené, hát tudom hogy pontosan érti! Szemeimben harag villan, fújtatok egyet, mint holmi felingerelt bika, bár az arcsimításba belefordulok mint egy jól lakott kandúr. Aztán még pimaszkodik is velem, ingerel és incselkedik, de Salomeval ellentétben tőle élvezem.
-Ellen tudnék, de miért tenném? - Vetem oda még duzzogva, de szemeim már nekem is játékosan csillannak meg. Nem is vesződöm a szavakkal, a tettek vámpírja vagyok, forró öle pedig kedvenc játszóterem volt mindig is. Az is marad örökre, ebben biztos vagyok. Imádom hogy dereka felveszi kezem mozgását, hogy ajkait falhatom, nekem nincs annyi önuralmam ha róla van szó, hogy végre csak az enyém, de intésére felfigyelek. Igen, teljesen kettesben sokkal jobb... Vigyorom elárulja élvezem a megkezdett játékot, követem mint csintalan szellem, aki meglelte áldozatát, akit kísérteni akar évezredeken át. Kezemen ég még a csókja, hajt felé, hogy többet követeljek, az a pár folyosó ami elválaszt már illékony akadály csupán.
A szobámba megy, ó, tökéletes, ahogy az is ahogy a falnak taszít vad ösztönnel, sosem tudom megunni. Mellkasom szaporán emelkedik kezei alatt, már a csókjától érzem sziklakeménységűvé váltam odalenn, olyan izgatóan térképez fel újra és újra. Érzem azt is, no meg hagyom, hogy nyelvével szemfogaimon játsszon, egy váratlan pillanatban mélyesztem finoman belé agyaraim, majd újra, kezeimmel a fenekét markolva erősen és húzva magamhoz, akarom az orgazmusát újra és újra... De ha megtörténik ha nem az ágyra lököm és már tépem is le róla a ruhát, nem sajnálva az anyag recsegő sikoltását hallva, azt akarom táruljon fel előttem istenek keze által faragott teste, duzzadó férfiassága, amit kímélet nélkül veszek a számba és mártóztatom meg benne. Mindezt elégedett vigyorral, bőrét karistolva szemfogammal, imádok játszani a testével, mint egy nagy becsben tartott hangszerrel, ami éteri muzsikával ajándékoz meg.
Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Alexander
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 12.
Hozzászólások száma : 290
Tollvonásainak száma : 261
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-06-14, 12:43





Néha jó csatát veszíteni..







- Milyen könnyedén gerjedsz haragra drága fivérem! – jegyzem meg, hiszen most is elég morcos, pedig csak ugratom egy kissé. Mondanám, hogy erre abbahagyom, hogy jobban érezze magát, de valójában csak olaj a tűzre, hogy még tovább folytassam az ilyesfajta játékot. Elég régóta űzzük már, ami azt illeti.
- Ezek szerint nem is tetszem neked igazán! – ezt még én sem hiszem el, hiszen tudom, hogy én vagyok a legszebb a világon, vele együtt természetesen, külsőnkben különbséget találni nagyon nehéz, csupán az avatott szem veszi észre, a gesztusok, a mimika, a kisugárzásunk által.
És ő játszik velem, játszik velem akkor is, ha rossz kedve van, akkor is, ha mást szeretne csinálni, mégis mindig belemegy, és játszik velem, már kicsiny gyermekkorunk óta, amikor még az udvaron fogócskáztunk, és most ugyanígy kergetőzünk a palotán belül.
Az íze a nyelvem alatt, az illata az orromban, a bőrének tapintása a kezem alatt, önmagában nyújt élvezetet, együtt viszont az eurfória hangulatát idézi az érzés, mint amikor túl sok vérállatból iszol egyszerre, és megrészegít a vérük keveredése.
Fenekemre markol, és közelebb húz magához, keményen feszülünk egymásnak, míg szemfogát bele nem mélyeszti a nyelvembe, és egy picike orgazmus végig nem száguld a testemen, és meg nem remegek tőle a karjaiban.
Egy átlagos pár esetében, itt majdhogynem véget is érne a futam, de mi közel nem vagyunk átlagosak, nekem elég csak megéreznem a vágyát, és magamba szívnom, hogy tettre kész maradjak, vagy legyek újra. Így mikor az ágyra dönt, és tépi le rólam a ruhát, amit a legkisebb mértékig sem sajnálok, férfiasságom duzzadtan simul a kockás hasamnak. De nem hagyom, hogy csak ő láthasson engem, zavaróak az ő ruhái is, látni akarom a tökéletes testét, azt akarom, hogy csak a bőre érjen hozzám, és ebben a legvékonyabb anyag se gátolja meg.





Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 108
Tollvonásainak száma : 106
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-06-15, 23:00


Alexander & Axelle


-Cöh... - Hogyne gerjednék haragra, ha a nyilvánvalóval ingerel, no meg az emberek amúgy is idegesítenek. Igazából roppant könnyű engem felingerelni, Ő is tudja, egyik kedvelt szórakozásuk Salomeval... Aztán meg olyat talál mondani, hogy nem is tetszik nekem igazán! Arra már valóban felháborodom.
-Akinek nálam jobban tetszel hazug kígyó, ormótlan tréfa, az hogy ellen bírok állni Neked nem a Te hiányosságod, hanem az én földöntúli erősségű aszkétizmusom csupán! - Háborodok fel, de rögtön ellent is mondok magamnak, hiszen ha Alexanderről van szó sosem bírtam önmegtartóztató lenni, orbitális hiba lenne, nem is csinálok ilyet. Sosem tudtam és nem is fogok betelni vele, érintésével és közelségével, ha tehetném sosem ereszteném, folytonosan ölelném, de muszáj, most is csak addig hagyom magam elszakítani tőle, míg végigkergetőzünk a palotán, hogy elérjük a szobám és végre megint buja ajkai között kössek ki. Ahogy szemfogammal izgatom érzem teste remegését, kéjes nyögéseket hallatok, imádom mikor így megremeg, akarom még! Ágyra döntöm, szaggatom a ruháját, meztelen valóját akarom türelmet nem ismerve, csókolom férfias ékét, mintha sosem tettem volna de mindig is vágytam volna rá, betelhetetlenül látványával. Szaggatom magamról is, mert jelzi vetkőzzek, örvendetes ha már meztelenek vagyunk, mohón falom a testét kezemmel és ajkaimmal, vámpír sebességem használom hogy villámgyorsan beboríthassam bőre szegleteit csókjaimmal, majd lelassítok mikor a szájához érek és nekifeszülök testemmel övének míg ölelem. Sosem tudok higgadt maradni és nem kaotikus ha meztelen van előttem, egyszerűen bevadít és mint egy gyerek akarom rögvest mindenhogy. Lenyúlok, hogy marokra fogjam férfiasságaink és összedörzsölve őket izgassam ahogy mozgatom kezem fel-le szorítva őket. Ajkaim a nyakát szívják, noha meg nem harapom de sokszor vágyom rá, de most inkább a lenti érzésekre fókuszálok, tökéletes testére és imádott sóhajaira.
Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Alexander
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 12.
Hozzászólások száma : 290
Tollvonásainak száma : 261
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-06-16, 11:56





Néha jó csatát veszíteni..







Csupán mosolygok haragján, tudom, hogy nem gondolja komolyan, de őt mindig is könnyű volt haragra gerjeszteni, és mondanám, hogy nem gyakran élek ezzel a lehetőséggel, de hazugság lenne. Ez is egy játék, melyben felbosszantom, aztán kiengesztelem őt.
De mégis olyan kedvesek a szavai, így haragjában is, megmelengetik a szívemet, ami már csak értük dobog.
- Hát ne bántsd magad, ne állj ellen nekem. – suttogom ajkaiba, ahogy csókol és férfiasságom ingerli. Az ő érintésének ellenállni lehetetlen, és nem is akarok, én nem sanyargatom magamat, azzal, hogy megvonjam magam tőle.
Fogócskánk a szobájánál ér véget, csak hogy folytathassuk, ahol az imént abbahagytuk. A falnak taszítom, és már csókolom is őt, kezem a testén vándorol, amit olyan jól ismerek már, talán jobban, mint a sajátomat.
Hány ruhát tettünk már tönkre játékaink során, és soha egyiket sem sajnáltam, most is fülembe robban az anyag recsegése, ahogy mézbarna bőre, amit még mindig nem vetkőztünk le, talán soha nem is fogunk felsejlik előttem, és láthatom tökéletes valójában, a hibátlan selymes bőrt, és az alatta meghúzódó izmokat.
Hol vámpír sebességgel, hol pedig emberi tempóban fedezzük fel újra és újra egymást, csókokkal és simításokkal jutalmazva a másikat.
Karom a hátán simítom fel, miközben csókol, és csak a tarkóján állítom meg, hogy meg ne szakítsa csókunkat. Csípőm mozdul kezének kényeztetése alatt, és az érzés, hogy a férfiassága az enyémhez dörzsöli leírhatatlan önkínzással ér fel.  
- Érezni akarlak magamban, ne várass! – nyögöm a szájába, és úgy érzem, hogy megfulladok, pedig levegőre nincs is szükségem, de ilyenkor mégis, mintha csak összeszorítana a várakozás, mintha fojtogatna, és csak akkor élhetnék újra, ha megkapom, amire vágyom.





Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 108
Tollvonásainak száma : 106
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-06-16, 16:15


Alexander & Axelle

18+

Tudom, hogy csak játszik, bosszantása is csupán tréfa, de haragvásom is épp emiatt hamar elillan, nem bírva ellenállni mosolyának és gyönyörű férfias mivoltának. Ahogy fogdosom és csókolom ajkaimra suttog, pimasz kurafi, imádom!
-Nem akartam... - Már ellenállni, persze kínozni sem magam az ellenállással ami amúgy is hasztalan lenne... Alexanderrel szemben mindig elgyöngülök, hiszen imádom Őt, minden szavát, mozdulatát és tettét. Keveset kergetőzünk, majd vad csókban, kisebb orgazmusban forrunk össze, hogy már meztelen omolhassunk egymás karjaiban az ágyon, felváltva vámpír és emberi lényegülésben. Mikor tarkómon a keze, nem ereszt, hát intenzívebben csókolom, leírhatatlan mámorban, főleg hogy odalenn összesimítom magunk és újra és újra összedörzsölődünk, simulunk. Szavaira mint a vadalma vigyorgok, hamiskásan, hogy de bizony szenvedjünk még, de kereken 8 másodpercig bírom ki ezt, aztán ennyi volt, muszáj eleget tennem kérésének, követelésének, mert saját testem akarata is ez, így hát eresztem egy időre az Ő lágyékát, hogy sajátom a formás feszes fenekéhez igazíthassam és elmélyedhessek. Érzem ahogy körbeölel, elesetten nyögök a vállára, mert ez csodálatos, észveszejtő és akarom Őt még jobban, mélyebben, noha próbálok kíméletes lenni, de nehéz, annyira akarom. Ahogy elmélyedtem már hullámzik is a derekam mint a tajtékzó tenger, ritmusosan, nagy hullámokra hágva, elmosva minden ellenérzést, csak a letisztult gyönyört meghagyva. Ujjaim a hajába furakszanak, emelem fejét hogy mélyebben csókolhassam, nyelvem beleomolhasson a szájába nyögve és kérlelve, ez a legtökéletesebb állapot mind közül. Másik kezem combját markolja, csípőcsontját simítja, oly' hibátlan a teste, hogy beleőrülök minden alkalommal, józanul befogadhatatlanul nekem teremtett lenne.
Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Alexander
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 12.
Hozzászólások száma : 290
Tollvonásainak száma : 261
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-06-17, 09:20





Néha jó csatát veszíteni..







Ahogy fellobban haragja pimaszságom hallatán, úgy illan is el belőle. Tudom, hogy nem haragszik igazából, ez olyan testvéri ugratás csupán közöttünk. Egy játék, amit csak egymásnak tartogatunk, vagy legalábbis én neki.
De csókjai és érintése ellöki az érzést, hogy tovább szemtelenkedjek vele, és másra már nem tudok gondolni, csak arra, amit ezután fogunk tenni.  Most sem utazunk el, de emiatt nem haragszom rá, főleg, hogy egyébként érvelése helytálló, és való igaz, hogy egyes helyeken ritkásabban mosdanak az emberek, de tudom, hogy őt annyira nem vonzzák más tájak, mint engem. Nem első alkalom, hogy hagyom magam elcsábulni, és inkább itthon maradni vele.
Rövid fogócska után, már meztítelen forrunk össze, és látom a mosolyát az arcán, azt a pimasz vigyort, hogy ellenáll kérésemnek, és már hangot is adnék nemtetszésemnek, de olyan sokáig nem húzza, és enged, és már meg is adja, amit kérek. Imádom őt látni, érezni, érinteni, csókolni. Imádom, ahogy mozog, ahogy kitölt engem. Az erőm lobog körülöttem megkönnyítve az útját, és segít ellazítani, feszes izmaim, hogy könnyebb haladást biztosítsanak neki. És tökéletesen illeszkedik, ahogy én hozzá, mint a kirakós két passzoló fele. Kezeimmel a hátába kapaszkodom, egy helyben tartva magam, a csípőm mozdulatai sürgetően sietnek a lökései elébe. Ajkaim engedelmesen nyitnak utat a nyelvének. Körmeim a hátát karistolják, fel nem sértve a bőrt, de már-már fájdalmasan, épp csak annyira, ami még az élvezet határát súrolja.
Nincsen nála gyönyörűbb férfi a világon számomra, mert ő a legtökéletesebb mind közül. Gyorsan mozdulok, és fordítok magunkon, hogy én kerüljek felülre, csupán csókunkat megszakítva, de vigyázva, hogy férfiassága ki ne csusszanjon belőlem, és mintha csak egy lovat ülnék meg, mozogni kezdek rajta, én diktálva a tempót, lassítva, mikor érzem, hogy közelebb jut az orgazmushoz, majd újra addig ingerelve, csak hogy megtörjem azt az utolsó pillanatban, édesen kínozva őt.







Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 108
Tollvonásainak száma : 106
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-06-17, 13:19


Alexander & Axelle


Fogócska kinn, fogócska benn, de mintha fordítva játszanánk, arra törekedve mihamarabb fogjanak el minket mert a jutalom édes érintések hada, csókok, szeretkezés. Annyira imádom hogy akaratos, hogy türelmetlen és akarnok, lehet ezért szerettem bele, lehet másért, hiszen annyira széles a paletta, de sajnos nem tudom kellőképpen elnyújtani szenvedésünk hogy felháborodott hangot tudjon Ő is megütni, ne csak én folyton, mert már el is veszek combjai között mélyen. Ő sem pihen, szalad dereka az enyém felé, ettől csak érzékibben nyögök, leírhatatlan ez a tökéletes összhang, élvezet, ahogy befogad újra és újra. Körme vájja a bőröm, de mégsem horzsolja fel, őrjítő mezsgye, a legjobb, morgásom zöreje nyakára omol, hogy szívni kezdem nyakán a bőrt. De nem elég, csókolni akarom, nyelveinkkel is fogócskát akarok játszani, telhetetlen veszem birtokba tökéletes teste minden pontját. Már akarnám keresni a megfelelő szöget, hogy jobban nyögjön, de beelőz, hátamra dönt és meglovagol mint egy jó csődör. Úgy tekintek fel rá a párnák közül mint egy istenre, kezem gyötrő lassan, masszírozva kúszik fel hasától mellizmáig, annyira letaglóz a látvány, az érzés, hogy domináns, hogy birtokolja testem. Édes kín. Hátam ívbe feszül, hogy lassít orgazmusomhoz közelítve, lehetetlen alak, tehetetlen nyögéseket szakít fel belőlem, kezem csípőjén pihenve, hol fenekét markolva hol férfiasságával játszadozva, mert ha már lelassít oda tudok figyelni erre is gyötrődéseim közepette. Persze pár ilyen kör után vadul mordulok és szempillanat töredéke alatt ülök fel, hogy megragadjam ölelkezve és toljam a csípőm mind mélyebbre, lüktető ritmusban, elragadva ajkai szabadságát, hogy összeforrjon így is velem, fogaim felsértik ajkait, nem bírok magammal, akarom a gyönyört neki, érezni öröme forróságát hasamon, kezemben, akarom!
Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Alexander
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 12.
Hozzászólások száma : 290
Tollvonásainak száma : 261
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-06-19, 11:10





Néha jó csatát veszíteni..







Ez a kergetőzés is sem más, csupán az előjáték része, édes elnyújtása annak, amire valójában mindketten vágyunk. Az időnként gyengéd, vagy éppen vad érintésekre, csókokra, a szenvedélyre, mit egymás iránt érzünk, és a kielégülésre, ami csak időleges lehet, mert a vágy olyan, mint a vér utáni sóvárgás sosem szűnik meg igazán. Ellenben a megvonása érdekes tünetek produkálásra lehet képes, de azt nem szívesen próbálnám ki, és Axelle sem kényszerít rá, hogy sokáig kelljen várnom, mert megkapom, amit akarok, és együtt mozdul vele a csípőm. És a látvány, ahogy egybeforrunk újra, és újra az őrület határára sodorja elmémet.
És így alatta fekve, ő irányít, hagyom neki, de csak egy kicsit, míg át nem veszem felette az uralmat, föléje kerekedve, sokkal jobb rálátásom nyílik a tökéletes testére arcára. Boldogsággal tölt el az édes kín, mi kínozza, a hangok, amiket előcsalogatok belőle, bár adósa nem maradok, kezének simogatása sodor az orgazmus felé, de még kitartok, addig húzom, amíg csak lehet, bár a kísértés nagy, de az ívben megfeszülő teste, ahogy alattam vonaglik, úgy érzem, képes lennék a végtelenségig nézni őt így.
De ahogy a mondás is szól, egyszer fent, egyszer lent, és hirtelen ül fel, megtart, és saját tempóját diktálja, karjaim a nyaka köré fonom, megkapaszkodva benne. Férfiasságom minden mozdulatnál kettőnk között préselődik hozzá, és mikor fogai felsértik ajkamat, többé nem vagyok ura a testemnek, a nevét nyögve tölt el a gyönyör, és ürítem magomat, a kemény hasfalára.
- Axelle! – ismétlem meg a nevét, mikor elmémről eltűnik a homály, és nem ural mindent a vibráló szín kavalkád.








Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 108
Tollvonásainak száma : 106
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-07-09, 13:04


Alexander & Axelle


Imádom megadni Neki, amire vágyik, akkor is előtte tagadom, ha eljátszom, hogy a magam vágyai hajtanak csupán, mégis folyamatosan azon vagyok, hogy Alexander örök elégedettségben fürödhessen, mert akkor vagyok én is az. Öngerjesztő kör, nincs mit tenni, de nem is akarok, mert nekem tökéletes is. Ahogy az is hogy az ágyban fölém kerekedik, meglovagol gyötrően lassún a kritikusabb pillanatokban, újra és újra és újra... de én sem bírom a végtelenségig ezt, felülök hát, hogy elvegyem ami az enyém, elvegyem az örömét és a magamévá tehessem, mert akkor tudom én is a legjobban élvezni az együttlétet, ha érzem magamon orgazmusát. Ajkait fogaim tépik vágyittasan, testem hullámzik benne mint viharban a rosszul kifeszített zászló, telhetetlen megadva magát az elemi erőnek, jelen esetben a gyönyörnek, mert ahogy Ő valamikor közben én is elérem a beteljesülést, ajkairól nyakára térve, azt csókolva, szorosan ölelve magamhoz mély lélegzetvételek közepette. Ahogy szólít, ó, még közelebb akarok préselődni, eggyé válni vele, annyira jól érzem magam hogy ölelhetem, hogy kellemes érzékessel tölthettem el, csillapíthattam ideiglenesen szűnni nem akaró örök vágyait.
-Megvagy... - Mondom rekedtesen, keresve ajkait egy puha csókra, elégedett bazsalygással arcomon, hogy örömet okozhattam neki, én és nem más.
-Ugye akkor maradsz... - Dorombolom neki, mint egy macska, hogy akkor ugye nem kel útra, jobbat kínálok, velem lehet, Salome se rondít bele, csak mi ketten... hangom is kérlelő, saját vágyaim is felszínre törnek, nehéz elnyomni őket, nem bírok megválni fivéremtől, nem is akarok. Egyetlen éjszakára sem szeretek.

Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Alexander
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 12.
Hozzászólások száma : 290
Tollvonásainak száma : 261
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-07-23, 18:58





Néha jó csatát veszíteni..







Nem számít, hányszor szeretkezünk, hogy ki teszi épp magáévá a másikat, hogy ki van felül vagy alul, hogy ki kezdte az egészet, mert úgyis mindent elmos, az hogy együtt lehetünk. A vágy, amit iránta érzek, amit belőle nyerek, egy ördögi kör, egy végtelen kígyó, ami a farkába harapva száguld körbe-körbe szűnni nem akaróan, újra és újra gerjesztve önmagát végtelen időben. Gyönyörünk csúcsára érve, ahogy utána pihegünk egymást ölelve, szorosan simulok hozzá. A kínzóan szép férfihoz, aki eszemet veszi minden alkalommal.
És olyan sokszor nevetek vele, miatta, hogy néha úgy tűnik, hogy az életünkre igaz, hogy játék és mese. És most is szavaira nevetés buggyan ki ajkaimból, hogy elkapott. De hát ki tiltakozna, ha ilyen valaki akarja őt megfogni.
- Rendben van, nyertél! –
csókolom meg őt újra szenvedélyesen, szemfogaimmal felsértve az ajkát, és lenyalva róla a kicsorduló vérét.
- De mondd, Fivérem! – nyalok végig még egyszer az alsó ajkán, alaposan végigtapogatva, kiélvezve. Kezem a hátán és a tarkóján simítanak végig, élvezve a tapintásának minden pillanatát, az apró pihéket a kezem alatt.
- Ha nem utazunk, akkor mivel óhajtasz szórakoztatni engem, hogy ne unatkozzam oly nagyon. Remélem megfelelő stratégiával állsz elő, hogy ténylegesen maradásra bírj! – bár ez megint csak egy újabb játék, hiszen már nyert ügye van, nem megyek innen sehova. Nélküle, egyébként sem mennék el, de így már meg sem próbálom rávenni, hogy akaratom érvényesüljön.






Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 108
Tollvonásainak száma : 106
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-07-30, 12:21


Alexander & Axelle


Ha Alexanderrel szeretkezem, bármi legyen is a felállás, bármit is találunk ki épp, az annyira észbontó, érzékkorbácsoló és kellemesen fürdető, mint semmi más. Egyedi, utánozhatatlan, tökéletes. Nem szeretek Saloméval hálni, noha megteszem és halandókat is felhasználok, ha épp úgy alakul, de az is tökéletlen, alkalmi és nem okoz igazi kielégülést. Alexander... vele minden más. Neki mindent és bármit megadnék, meg is akarok, szüntelen próbálkozom. De nem vagyok rest odadörgölni édes orra alá, hogy a végén csak elkaptam! Hiába menekült olyan csábítóan mint egy nimfa!
-Akkor kaphatok még repetát a jutalmamból? - Csókolom míg megszopogatom lehetetlen telt alsó ajkát.
-Ahh... hmm? - Ennyi futja, hogy nyelve simítja ajkaim, keze ölelve cirógat. Én a derekánál ölelem, combjait markolászom.
-Ó... - Húzódik kaján vigyorra a szám. - Tudod a fogócska csak az első játék volt... a tökéletes sötétben jön a bújócska, a bekötött szemű fogócska, hogy élesebben érzékelj engem, no meg a cicázás, az egyik kedvencem... ugrálókötél újragondolva... vannak ötleteim! - Dorombolom neki és mellkasát rajzolom ki ajkaimmal, mert annyira észvesztően pompás az izomzata, nem bírok betelni vele! Ha nem vigyáz már a pajzán játékok gondolata és lehetősége is beindít, főleg a kötözősek, szeretem ha sóhajtozik alattam, morog és akaratos!
Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Alexander
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 12.
Hozzászólások száma : 290
Tollvonásainak száma : 261
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-08-01, 05:44





Néha jó csatát veszíteni..







Mi ketten elsők voltunk egymásnak a testi gyönyörök terén, hiszen emberként is csodáltuk már Önön szépségünket, az emberek felett állásunkat. És bár akkor még azt hittem, hogy csodálatosabb nem lehet az élvezet, és nagyobbat senki nem nyújthat. Be kell látnom, hogy tévedtem, hiszen vámpírlétünk ezt az élvezetet egy újabb szintre emelte, ami véget nem érően ostromolja érzékeimet. És számos ember, vámpír és vérállat színesíti most már palettánkat, akikkel szűnni nem akaró vágyamat enyhítem, Axellel mégsem vehetik fel a versenyt. Talán csak Salome, talán csak ő az, aki képes megadni nekem még rajta kívül azt a kielégülést, melyet testem minden porcikája óhajt.
- Miféle repetáról beszélsz? Egy asztalon, hol bármit megehetsz, amit szemed és szád kíván nem repetáznak, csak elveszik, amit megkívánnak! – incselkedem vele tovább, és nyelvem minduntalan ostromolja, ahogy ajkammal játszódik.
- Hmm? – kuncogva ismétlem meg bő válaszát, miben bíztat, hogy folytassam, mert figyel rám. Ámbár  hajába markolok, hogy szemével is engem nézzen, hogy mélyen nézzen zafír tekintetembe, és úgy adja meg válaszát kérdésemre, mert simogató, kényeztető kezei elterelik a figyelmem, pedig most épp üzletelünk.
És szemeim előtt megelevenedik a kép, ahogy elmeséli terveit, izgalmas új játékokat ígérve. A testem máris kiállt, hogy igen akarja, vágyam ismét a magasba csap, és még nem húzódott ki belőlem, érzem, ahogy az ígéretek hadára megrándulok körülötte.
- Játssz velem! – adom parancsba, ahogy ajka a mellkasomon körözö, kezem még erősebben markol a selymes tincsek közé.
- Akarom mindet! Játssz velem! – hangom elfúló, és újra mozdulok rajta, szemem felizzik,  hogy újraélessze vágyát, és mozdulok megint, megismételve parancsom.
- Játssz velem!




Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 108
Tollvonásainak száma : 106
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-08-18, 23:51


Alexander & Axelle


-Ah, de nem az enyém az asztal és annak földöntúli ízes tartalma, tehát elveszem, de az repeta, ha ki is szolgálom magam! - Nevetek két csók között, imádok vele évődni semmi dolgokon, mintha mi sem lenne természetesebb. Igazából... mi sem természetesebb, hisz mindenünk megvan, nekem legfőképp Alexander. Imádom azt is mikor incselkedve utánoz, épp hümmög, ah, és ne szeressek bele újra és újra? Lehetetlen! Mivel kiköveteli kinyitom csukott szemeim, melyek a kéjtől és az elégedettségtől lecsukódtak. A szeme is olyan szikrázóan kék, hogy sóhajt csal ki belőlem. Aztán már kaján hangon ecsetelem is vázolva játékos terveim, ó mert vannak ám! A fogócska csak a kezdet volt! Ohm, Őt sem hagyja hidegen, már nyögök is belé, hogy odalenn újra lüktetve ölel.
-Ahaha, biztos akarod? - Kérdezem dallamosan, sóhajtva, mert érzem megint felcsap bennem a vágy, ahogy benne kezdek el lüktetni, ah... És csak parancsol és parancsol... teljesen beindít vele! Nem akarom elhagyni teste fenségét, de itt nincs kötél, pedig arra vágyom, hát az alattunk lévő lepedőt hasítom fel körmeimmel, nyomom erőszakkal csuklóit az ágy rácsának (vagy keretének, ha rács nincs) és szoros csomóval erősítem meg az anyag tekeredését és rögzítését csuklói és az ágy között. El tudja tépni majd, de nem lesz olyan könnyű, erről gondoskodtam, az évek alatt ilyen hasznos hobbikra is szert tettem. Ahogy megvan derekam hullámzani kezd benne és tenyerem alatt kirajzolódik újra a teste, ujjaim a hajában úsznak és noha az ajkai fölé hajolok nem adok csókot és nem hagyom hogy adjon! Inkább csak ajkamba harapok és lassú, ütemes darabos mozgással lököm csípőm, mintha csak számolnám a lökéseket, mint ugráló kötélnél az ugrásokat.
-Nézzük csak... hogy nyögsz a legjobban? - Térdelek fel, kezeim közé a lábait véve, majd egyet-egyet lökök különböző szögekben ahogy beállítom testét. Ragadozó módjára fürkészem a tekintetét, hogy nem hagyom szabadon mozogni a csípőjét sem, mert most játszom vele. Érte játszom, de vele is. Annyira imádom Őt, szerintem fel sem fogja mennyire! De direkt lassú vagyok, kísérletező mintha sosem csináltam volna még ilyesmit, de mivel mindig a pillanatnyi vágyaira is fókuszálok így mindig vannak kihívások és új élvezetek az ágyban, no meg ki tudja lehet találok újakat! Imádok kísérletezni vele!
Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Alexander
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 12.
Hozzászólások száma : 290
Tollvonásainak száma : 261
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-08-19, 08:31





Néha jó csatát veszíteni..







- Telhetetlenséged végett lesz oda szépséges tested, és gyönyörű izmaid, mert mindig egy újabb és újabb repeta, és te leszel az első kövér vámpír a földön. Bár azt hiszem, hogy attól én még kiszolgálnám vágyadat, és akkor már nem is repeta lenne. –
Ennek semmi értelme ugyan, mert a vámpírok nemigen szoktak meghízni, de vicces a kép, ahogy elképzelem, hogy bizony megereszkedett a hasa a sok evéstől, még akkor is, ha sosem fog bekövetkezni. Csókjaival betelni viszont nem lehet, így engem is fenyeget a veszély, hogy bizony szednék csak még egy kanállal abból az ételből, amit kínálni tud nekem. Mert vágya számomra a legfinomabb svédasztal, ami a világon létezik.
És már mozdulok is rajta, olthatatlan éhséggel, az ígéretei nyomán, imádom, hogy mindig mutat valami újat, valami szokatlant, mintha csak azért tenné, hogy kielégíthesse csillapíthatatlan vágyamat, ami időnként rosszabb, mint a vér utáni sóvárgás, mert kéj, a érintés nagyobb szükségét érzem, mint a vérnek, amit egyébként szintén nem vetek meg, és a kettő együtt. Ahh…beleborzongok a gondolatba, ha csak eszembe jut, hogy Salome-mal is milyen mészárszéket szoktunk csinálni, bár azt hiszem, fivérem azt annyira nem kedveli, ritkán vesz bennük részt.
- Akarom? – kérdezek vissza, hiszen az nem eléggé kifejező szó. – Követelem! Parancsolom! – nevetek az ajkai közé, alsó ajkát harapdálva, újra készen arra, hogy meglovagoljam ismét, és érezem, hogy megint tettre készen lüktet bennem, az érzés, ahogy körülölelem őt, pedig minden képzeletet felülmúlóan csodálatos.
De nem hagyja, hogy túl sokáig mozogjak rajta, mert már hasítja is a lepedőt, és szorosan kötöz az ágyhoz. Ez furcsa érzés, szabadulni akarnék, az ösztönöm azt súgja, hogy meneküljek a gúzsból, amit rám tett, de én bízom benne, talán benne bízom meg egyedül igazán.
- Ahh…- nyögök fel, ahogy újra belém hatol, és mozogni kezd bennem. Ajkai az enyém felett tartja, de nem zárja be a távolságot, így nekem kell megemelnem a fejem, hogy elérjem őt, de nem tudom ott tartani elhúzódik újabb szögeket próbálgat, a galád, arra játszik, hogy nyögéseimtől visszhangozzon a palota, mert ő képes előcsalni azokat a hangokat belőlem, amik valahol még kínosak is, de abban a pillanatban, ahogy megtalálja a megfelelő szöget, már nem is tudok másra gondolni, csak arra, hogy soha ne hagyja abba, és már mozdulna is a csípőm, hogy felvegye a ritmust, de lefog, nem engedi. Karom önkéntelenül is rándul a béklyóban, hogy szabaduljon, ahogy már a testem többi részét is lefogja. Édes kínzás, ahogy a testemen játszik, akár egy hangszeren, és nyögéseim, mint a dallamok, úgy kúsznak elő, énekeltet meg engem.
Szemeim kéken izzanak, ahogy képtelen vagyok visszafogni a vágyam, hogy vágyat ébresszek, ha valaki itt jár, bizony ő is áldozatául eshet az erőmnek, csak ne jöjjön be, és ne zavarjon meg minket.
- Szeretlek. – suttogom rekedt, elfúló hangon, két levegővétel és nyögés között nagy nehezen.





Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Axelle
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jun. 09.
Hozzászólások száma : 108
Tollvonásainak száma : 106
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-10-23, 21:56


Alexander & Axelle


-Nem is lehet elhízni! Testem márványból öntött lett, egyszer kifaragott, elvenni lehet, hozzáadni nem! - Bár egy leheletnyi bizonytalanság szárba szökken, mivel mégiscsak Ő mondja és iszom minden szavát. Emiatt is nevetek, hogy Ő még úgy is kiszolgálná vágyaim, megnyugtató, noha nem kívánok vámpírként sem elcsúnyulni például szentséges víz által, mi számunkra átkos. Az kéne még! Makulátlan akarok tetszeni egy örökkévalóságig az én Alexanderemnek!
Most épp játékokkal csábítom, gyermeteg játékokkal a fogócska után, melyek mégis felnőttesen borzongatóak. Épp az ugrálókötelet gondolom újra de a fogócska is él kissé, hogy nem hagyom csókot lopni ajkaimról majd később. Kellemes kacajom tölti be parancsa nyomán a szobát, hát ki vagyok én hogy ellenkezzek az Ő édes akaratával? Ki is kötözöm számtalan csomóval, furfanggal, hogy igazán erős rántásra és feszítésre legyen szüksége rabiból való kitöréséhez, de addig is beléhatolok újfent kéjes elégedettséggel és szögkereső játékba kezdek. Azt akarom jobban nyögjön mint az előző menet alatt, fejlődni kell, emelni a tétet! Találok is egyet, elmémbe vésem, de ez a játék lényege, ki kell próbálni még számtalanat, újra és újra és úgy kiválasztani a legjobbat. Érzem ez ellenére van, de csak ajkam harapdálva vigyorgok mennyire jó kísérletezgetni, simogatni, eggyé válni vele. Ha nem kéne vér átszeretkeznék vele egy életet vagy többet, az is biztos! Érzem vágyhullámát, morgok belé, mert noha úgy érzem nem lehet fokozni az iránta való rajongásom ilyenkor földöntúli mód megcáfol. Főleg hogy kimondja az egyetlen szót, ami éltet, ami értelmet ad élőhalott létemnek.
-Én is rémesen szeretlek... nagyon szeretlek! - Omolok rá, ajkam az ajkára tapasztva, eddig bírtam, ilyen szavakkal könnyen eléri megtörjem a játékok szabályait, akkor is ha én hoztam őket. Csípőm is abba a szögbe rendezem vissza, ahogy a legjobban nyögött, de immár nem cserélgetek, akarom az örömét, most a tempót tapasztalgatom, azzal játszom, a legeslegjobbat akarom Neki adni. Senki ember fia nem érdekel csupán Ő, egyedül Ő, érte éltem, meghaltam és élek újra. Ez tudom sosem fog változni, bárki mondjon bármit!
Vissza az elejére Go down
avatar
IV. Mestervámpír
Alexander
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 12.
Hozzászólások száma : 290
Tollvonásainak száma : 261
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!
2018-12-05, 08:34


Felnevetek a szavaira, mert így kimondva viccesen hangzanak, még akkor is, ha tartalmuk valós.
- Legalább ez a veszély nem fenyeget akkor. – A vámpírok számára az elhízás nem létező fogalom. Sőt, ami azt illeti, ha valaki testesen lesz vámpír, bár nem tudom, ilyet miért követne el bárki, akkor is néhány éven belül leolvad róla  a felesleg. Egyszerűen nem lesz többé, ami táplálja, ahhoz meg sok energia kellene, hogy fenntartsa azt a súlyt, amit megint csak nem tudom, miért akarna bárki, egy fiatal vámpír pedig a mester energiáin élősködik, nem képes erre pazarolni.
Teljesíti minden kívánságom, minden parancsom, melyek nem komolyan szólnak. Hiszen neki sosem komolyan szólnak, csak kicsúsznak tehetetlenségemben, melyből igazán szabadulni nem is akarok, és mégis. Mégis arra vágyom, hogy eltelhessek vele, hogy beigya magát a bőröm alá, hogy ott legyen minden lélegzetvételemben, fülemnek minden apró rezdülésében. És az átkozott, olyan hangokat csal ki belőlem, melyeket szeretnék visszafogni, melyeket mások előtt talán szégyellnék is, de egyszerűen nem tudok ellenállni, és a testem elárul engem.
A gyönyör amit nyújtani képes számomra véget nem érő, és szinte örökké tart. Vagy legalábbis míg el nem jön a hajnal, amit az érzékek ilyesfajta tompítása között nem is éreztem, és egyszer csak eltűnik minden érzés, ahogy a nap sugarai felkelnek a horizonton, és úgy omlunk egymás karjaiba egy teljes napra, míg újra le nem megy  nap és mi fel nem támadunk halottainkból.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
Hello Darling, Please call me
Re: Otthoni kényelem, ez kell Neked!


Vissza az elejére Go down
 
Otthoni kényelem, ez kell Neked!
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: A múlt árnyai :: Régmúlt-
Ugrás: