HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


2018-10-17, 20:29
Braden Scargano
tollából született
2018-10-17, 12:55
Lucas A. Blackheat
tollából született
2018-10-17, 11:16
Narui Kazuya
tollából született
2018-10-16, 18:55
Ryenne Keith
tollából született
2018-10-16, 14:40
Narui Kazuya
tollából született
2018-10-13, 22:02
Xylia Graham
tollából született
2018-10-13, 12:35
William Carxon
tollából született
2018-10-13, 09:26
Alexander
tollából született
2018-10-12, 19:56
Adriane Mendez
tollából született
2018-10-11, 11:01
Amber Hill
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
4
2
Vérfarkasok
2 3
Vérhiénák 1 4
Vérleopárdok 2 3
Vérpumák 3 2
Vértigrisek 2 4
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 6 5
Emberek 3 0
Összesen 26 24




Share | 
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
I. Kölyök
Vasilisa Blake
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Mar. 06.
Age : 23
Hozzászólások száma : 10
Tollvonásainak száma : 8
New Life - Caius & Vasilisa
2018-06-08, 08:51


Caius & Vasilisa




Fáj… Minden pontomon ég és zsibbad, mint akit összevertek. De hiszen összevertek, megkínoztak, bezártak egy szörnnyel. A szörny… a karmai… éreztem, ahogy a bőrömbe tép, ahogy a fogai elkapják a lábszáram és vonszol a ketrec egyik falától a másikig. A hideg beton, amin napokig feküdtem, de nem haltam meg. Valamiért nem… meg kellett volna. Ezt senki sem élhette túl. Lehet bedrogoztak? Az egész csak valami kísérlet volt, egy rossz álom?
A talpaim alatt sima felület. Kellemesen hűvös mégis, ha egy pontján tovább tartom a lábam hamar átveszi a testem hőmérsékletét. Az oldalamon fekszem megint, mint az elmúlt időben annyiszor, de fejem alatt párna. Nem akarok megmozdulni, túl jó ez így most. Szemeim csukva, nincs fény, ami zavarna. Tutira még a klubban vagyok, nagyon kiüthettem magam. Ennyi hülyeséget összeálmodni. Annyira jellemző rám… a rossz társaságért nem kell messzire menni.
Felsóhajtok és nyakamba húzom a plédet, megdörgölöm tenyeremmel arcom, csak aztán nyitom résnyire szemeim. Először a pléd színe tűnik fel. Szürke. Sosem vennék ennyire semleges színt, a végleteket szeretem, a feketét a fehéret, a tiszta színeket. A kanapé vajszínű… akkor ez nem… ez nem a klub. Zavart pillantásom feljebb emelem és egy fogadóterem szerűségben fekszem, bézs és vaj, szürke és drapp mindenfele. Tökéletes harmónia, mégis bántó hidegség, aztán eljut az agyamig. Ha én itt vagyok, és fogalmam sincs hol van az az itt, akkor… minden amit álmodtam… azt nem is álmodtam?
Magam alá húzva lábaim ülök fel és pillantok körbe, de csak a csend vesz körül. Félve szagolok bele a levegőbe, és olyan szagot érzek, mint … nem is tudom mihez hasonlítsam, mint amikor beleszagolsz egy kiscica bundájába, olyan alom szag. Mindenhol ott van, keveredik valami mással, a homok a szárzság kaparó illatával és az erdő nyirkos jellegével, egy kiadós hajnali eső után. Meg vagyok zavarodva, a gyomrom megugrik, az emlékek feltörnek bennem. A rácsok, az erőszak és a félelem. Lépések zaját hallom, de nem látok senkit. Nem… nem tudom elfogadni, nem lehet, belőlem is… belőlem is egy olyan izé lett? Egy veszélyes fenevad, én is embereket fogok ölni?
Érzem, hogy a gyomrom megugrik, a hányinger hatalmába kerít és fejem zsongani kezd az idegességtől, a takarót összegyűröm és már állok, hogy megkeressem a kijáratot és elmeneküljek. Nem tudom hova, de nem keveredhetek bajba, nem lehet hogy én egy olyan… nem az nem…
Az ajtó nyílik ahogy felé lépek és egy férfi lép be rajta. Szőke… nem az aki, azt hiszem ide hozott, neki fekete haja volt és sápadt bőre, de ő élettel teli, és kiscicás szaga van, ami az első pillanatban megcsapja az orrom.
Tétován lépek hátra, és felemelem a takarót, noha van rajtam ruha, és se fegyvernek se pajzsnak nem elég, mégis az ösztön azt diktálja hogy fedezékbe kell vonulni és lapítani, mintha itt sem lennék. Felém jön… könyörgöm ne bántson… nem tettem semmit.




...van az a pont, ahonnét már nincs visszaút....


463 ● zene ● megjegyzés
Vissza az elejére Go down
avatar
V. Kamachiq
Caius Rhegal
Hello Darling, Please call me
Join date : 2017. Nov. 22.
Hozzászólások száma : 33
Tollvonásainak száma : 31
Re: New Life - Caius & Vasilisa
2018-07-25, 13:39




Az események egyre csak gyorsulnak, egyre több a teendő amióta kijöttem a börtönből. Pandora is bazd meg és persze ott van Xi is. Faszom ki van már a nőkkel akik körülvesznek. Az ember nem minden nap kap a város urától üzenetet, ha még is ez megtörténik akkor azt érdemes komolyan venni. Éppen ezért van, hogy nem küldtem mást magam helyett hanem én jöttem. Saját valómban.
Nyugodt léptekkel lépek be a cirkuszba, az orrom alatt mormogva el a biztonságiaknak, hogy még is hova tartok és miért. Tudatosan nappal jöttem, nincs kedvem vámpírokkal baszakodni. Nem kell útba igazítás, már ahogy belépek érzem az illatát, zavarodott macskáját. Hallom, ahogyan megmozdul mikor a folyosóra érek, aminek végén a szobája van. Mindent kizárok, hogy felmérjem a fiatal nőstény állapotát. Na igen, még nem váltott, úgyhogy nem kell attól tartani, hogy felzaklatva magát alakot vált. Ettől függetlenül az első teliholdat mellettünk kell eltöltenie.
Hallom, ahogyan megmozdul, ahogyan azt is mikor ráébred, hogy nincs ott ahol megszokta. Nem sok mindent tudok, csak, hogy vadászok között találták egy ketrecben és akarata ellenére átváltoztatták. Még, hogy a vadászok az emberek érdekeit védik. Na persze!
Gondolkodás és kopogás nélkül lépek be, tárom ki teljesen az ajtót és nézek szembe a rémült lánnyal. Mert az. Pillantásom végig siklik rajta, már amennyit nem takar el a takaróval. Vagány kinézetével ellentétes a szemeiben felcsillanó rettegés. Össze ráncolom a szemöldökömet. Ki tehette ezt vele? Ahogyan Abelt ismerem minden bizonnyal lemészárolta az összeset és megbűnhődtek mindenért. Nem éppen a kíméletességéről híres.
- Caius vagyok.- Mutatkozok be szenvtelen arckifejezést öltve magamra.- Tudod mi történt veled? És tájékoztattak róla, hogy mi fog?- Franc se tudja, hogy beszélt-e vele valaki. Hogy tudja-e, hogy mi lett belőle és ez mivel jár. Lehet, hogy még nem mondtak neki semmit, jobb ha minél hamarabb túl esünk ezen, hogy tovább tudjunk lépni.
- Itt nem maradhatsz, vannak itt elegen akivel dolga van a Város Urának. Nem kíván még egy terhet a nyakába, úgyhogy velem jössz. Valami holmid?- Nem vagyok az empátiámról híres, nem vagyok nő, sem tanár, fogalmam sincsen, hogyan kéne valakinek a lelkét pátyolgatni éppen ezért nem fogom az övét se. Sajnálom ami történt vele, de lépjünk tovább és gondolkozzunk a feladatokon, a jövőn és a megoldáson. Szeretem a hasznos és praktikus embereket akik tudják, hogy mit akarnak, szeretem ha haladnak a dolgok. És sajnos most ő is kénytelen lesz ebbe bele nyugodni és haladni.
Vissza az elejére Go down
avatar
I. Kölyök
Vasilisa Blake
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Mar. 06.
Age : 23
Hozzászólások száma : 10
Tollvonásainak száma : 8
Re: New Life - Caius & Vasilisa
2018-08-05, 13:30


Caius & Vasilisa




Az hogy idegen helyen ébredtem, semmi ahhoz, amit a férfi jelenléte okoz. Már ránézésre is erős testfelépítés köszön szembe, nem az az irodai aktakukac, inkább a börtönviselt fazon, aki mögött is minimum három lépést tartasz, nehogy belegázolj a személyes szférájába. Ő is olyan, mint az a valami, amivel egy ketrecbe zártak, ami megmart és furává tett. Azonnal nekem szegezi kérdéseit én meg csak feljebb húzom a takarót, mintha az megvédhetne tőle. Van egy sejtésem hogy egy rohamrendőrös pajzs se tenné.
-Vasilisa… Vasilisa Blake – felelek a könnyebb kérdésre, mert hogy mi vagyok azt csak elejtett félmondatokból tudom. – Katonák zártak ketrecbe egy pumával, és azt mondták én is olyan szörny leszek. Meg hogy eljön valaki értem és vigyázni fog rám meg segíteni. –kicsit lejjebb engedem a takarót – Te vagy az? – nem felel, mért is felelne? Csak közli hogy itt nem maradhatok, pedig már épp megszoktam a bútorokat meg a szagokat.
-Város Ura? – na most égetem le magam tökig, ahonnét én jövök nem nagyon van semmi ilyen, se vámpír se vérállat, vagy nagyon bujkálnak.
– Holmim… az nincs… semmi… - se igazolvány, se ruhák, még csak egy telefon se. A facebookomra lassan egy hónapja be sem léptem.
– Hova akarsz vinni? – talán egy kicsivel több aggódás sikerült a hangomba, mint elsőre terveztem, de már az is kész csoda hogy egyáltalán képes voltam megszólalni, úgy be vagyok rezelve tőle. Csak ne jöjjön közelebb, csak ne érjen hozzám.
Futni akarok, futni, de hova? Pillantásom a sarkig tárt ajtóra siklik majd újra a férfire. Azt hiszem előbb elkapna, mint ahogy egy lépést tennék a vélt szabadság felé. Nem mozdulok hát, csak a takarót tartom még mindig magam előtt, mintha magammal akarnám vinni. Vajon lopásnak számítana?





...van az a pont, ahonnét már nincs visszaút....


463 ● zene ● megjegyzés


A hozzászólást Vasilisa Blake összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2018-09-21, 14:37-kor.
Vissza az elejére Go down
avatar
V. Kamachiq
Caius Rhegal
Hello Darling, Please call me
Join date : 2017. Nov. 22.
Hozzászólások száma : 33
Tollvonásainak száma : 31
Re: New Life - Caius & Vasilisa
2018-09-05, 21:56




Pont van elég gondom, kurvára nincs kedvem még egyhez a nyakamba. De egyrészről az ember nem igazán mond nemet ha a város ura kedvesen megkéri, hogy vigye el a fajtársát. Kettő, ez a kiscsaj nem igazán tehet semmiről és mint jelenlegi vezetőnek nekem a feladatom gondoskodni róla. Amióta kijöttem a sittről az élet egyre nehezebb. Remélem jön még valami szar ami a nyakamba szakad. Nekem tök jó volt második embernek lenni a falkában, erre tessék itt találom magamat és hamarosan falka gyűlés kétlem, hogy sokáig maradhat president a jelenlegi alfa.
Szóval most itt vagyok és pillantásom végig siklik a lányon. Aki láthatóan zavart és fél. Persze meg tudnám érteni ha nem lenne fontosabb, hogy minél hamarabb eltakarodjunk erről a helyről. Feljebb húzza magán a takarót miközben válaszol. Bólintok csupán a neve hallatán, pillantásom végig siklik a szobán.
- Fogjuk rá, hogy igen.- Válaszolom az orrom alatt mormogva a kérdésére.- Pont olyan szörny lettél, mint ami megharapott. Az első telihold után szarabb lesz egy kicsit, aztán majd megtanítunk, hogyan kezeld és javul majd a helyzet.- Folytatom majd kitérek arra, hogy jó lenne ha minél hamarabb elhúznánk innen a csíkot. Nem igazán csípem ezt a szagot ami átjárja a helyet, vámpír és hulla szag. A halottkeltők bizonyára kedvelik.
Rászegezem a tekintetemet, ez a lány meg honnan a picsából jött? Még ennyit se tud? Komolyan mindent kezdhetünk előröl? Vagy egyszerűbb lenne ha adnék neki néhány könyvet aztán hajrá, tanulj.
- A város Ura az a vámpír aki ide hozott ha minden igaz. Hosszú fekete haja van és nyálgép feje. A városban élő vámpírok feje amolyan falka vezér, irányítja a várost és a rendet. Ha ügyes vagy kimaradsz a vámpírok ügyeiből ha nem az szopás. A város ura a legerősebb vámpír nem jó vele ujjat húzni.- Ajkam megrándul ahogyan a mondat végére érek, de a fintor olyan gyorsan tűnik el amilyen gyorsan jött. - De legalább ruha van rajtad amiben el tudsz jönni? Minden mást majd veszünk.- Figyelem, ahogyan pillantása az ajtóra siklik, veszek egy mély lélegzetet vállamat megtámasztom az ajtón.
- Na figyelj kislány. Ha a menekülésen gondolkozol akkor előre szólok, hogy sok esélyed nincs. De ha még is, értelme nem sok lenne. Jelenleg én vagyok az egyetlen a városban aki tud neked segíteni amikor a macskád elő akar majd törni belőled. Az első holdtöltekor átváltozol. Ha tetszik ha nem. Nem mindegy, hogy olyanokkal vagy körülvéve akik meg tudnak abban akadályozni, hogy darabokra szedj egy ártatlan embert.- Jelentőségteljes pillantást vetek rá.- Szóval most elmegyünk a falkához, kapsz ruhát, ennivalót, meg amire szükséged van. Rohadtul utálom azt a bűzt ami itt van szóval örülnék ha szednéd a lábaid. - Ezzel hátat is fordítok neki  és kisétálok az ajtón. Azért fülelek hallgatva, hogy apró lábai vajon verik e a talajt utánam, és igyekszik e vagy sem. Meglátjuk mennyi esze van a kislánynak.
Vissza az elejére Go down
avatar
I. Kölyök
Vasilisa Blake
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Mar. 06.
Age : 23
Hozzászólások száma : 10
Tollvonásainak száma : 8
Re: New Life - Caius & Vasilisa
2018-09-22, 19:12


Caius & Vasilisa




Mi rosszabb? Amikor tudatosodik, hogy nem lesz már normális életed, vagy amikkor rájössz, hogy igazából soha nem is volt. Lassan dolgozom fel az eseményeket, pedig azok szinte özönvízként ömlenek a nyakamba. Az egyik pillanatban még dolgozom, aztán fogoly vagyok és most egy szobában egy hozzám hasonló lénnyel, aki jelen pillanatban egyszerre jelenti a szabadságot, és a jövőt mégis megmagyarázhatatlan módon rettegek tőle.
Olyan szörny lettem, mint ami megharapott, az a homokszínű puma… a táborban vagy hívjuk akárhogy a börtönöm láttam, hogy az egyik ember átváltozik, ordítva, kínok között egy hatalmas szőrös medvévé, de akkor csak azt hittem lázálom, hogy káprázik a szemem, hogy az éheztetés és a verés az oka, hogy csak hallucinálok. 3 perce se ismerem és már menne, ez még egy vak randinak is túl gyors, de szó sincs itt randiról, valami azt súgja ő valami nagy kutya. Már a megjelenése ezt sugallta, és az a folyton vizslató szempár, mintha a lelkemig látna, igyekszem kerülni amennyire csak lehet.
-A város ura… - ismétlem egész halkan – igen az a vámpír jött el… ő… ő hozott ki onnan. – a nyálgép részt nem nagyon értem, de elég ellenszenves, hogy ne akarjak elkezdni áradozni, hogy nem is volt fele annyira se félelmetes, mint jelenleg ő.
-Van ruhám – nézek rá mogorván, mégis mit gondolt, hogy a takaró alatt meztelen vagyok? Leengedem a földre, és hagyom hogy az ujjaim elváljanak a puha termo anyagtól, felfedve a fekete cicanacit, és a sötétkék toppocskát, amit már itt kaptam. Végül is igaza lett volna, mert mikor a város ura rám talált egy bugyi és egy foszlott felső volt rajtam. A rám száradt vér is többet takart mint az a koszos rongy.
A menekülés gondolata csak nem szökik ki a fejemből és a gyors pillantás azonnal el is árul, mért is nem gondoltam rá hogy ő mindenben jobb lehet nálam. Hallgatok és egyre inkább kezd meggyőzni róla hogy a marcona külső alatt érző szí… a marcona külső alatt egy puma van. Még leharapja a fejem. Elindul, én meg jó pincsi módjára azonnal rohanok utána, ne hagyjon itt, annyi kérdésem van és úgy fest ő tud rá válaszolni.
-Hogy érted hogy darabokra szedjek egy ártatlan embert, én nem vagyok olyan, sosem öltem, én nem vagyok gyilkos… te.. öltél már? Embert… - a végét szinte csak kinyögöm, és fejem kapkodva maradok a nyomába. Eddig fel sem tűntek ezek a szagok, olyan mint az erdő eső után, fülledt és párás, de nem érzem a levegőt melegnek, és van valami megfoghatatlan homok, és száraz, szinte a bőröm bizsereg és közben meg folyton olyan mintha követnének és figyelnének, de ha hátra fordulok nincs ott senki.
-A… a falka… ők mind pumák ugye? Mindet ismered? Tudom sokat kérdezek és lehet hülyeség, de én… én csak egy hete vagy ilyen… és előtte nem tudtam semmit erről a világról. Táncoslányként dolgoztam és a klubot nem nagyon hagytam el, oda meg emberek jártak, de már tudom, hogy az ember nagyobb állat. Azok biztosan akik elraboltak és ilyenné tettek. Nincs vele bajom, vagyis azt hiszem, bár félek, rettentően félek. Milyen ilyen izének lenni? Mikor lettél az? Hogyan? Fájt? – kérdések ezrei és csak jön és jön. Aztán eszemhez kapok és elkussolok. Nem biztos hogy célszerű az új megmentőm agyára mennem.




...van az a pont, ahonnét már nincs visszaút....


531 ● zene ● megjegyzés
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
Hello Darling, Please call me
Re: New Life - Caius & Vasilisa


Vissza az elejére Go down
 
New Life - Caius & Vasilisa
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: St. Louis - Játéktér :: A városon belül :: Vérnegyed :: Kárhozottak Cirkusza :: Fogadóterem, szalon-
Ugrás: