HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


Today at 10:25
Alexander
tollából született
Today at 09:29
Alexander
tollából született
Yesterday at 12:11
Arnold 'Samael' Blackwell
tollából született
2018-05-24, 23:23
Eric Rafael Krauss
tollából született
2018-05-24, 22:51
Eric Rafael Krauss
tollából született
2018-05-24, 22:33
Seraphine
tollából született
2018-05-24, 22:04
Seraphine
tollából született
2018-05-23, 22:01
Michael Barr
tollából született
2018-05-23, 17:38
Alexander
tollából született
2018-05-23, 17:01
Xylia Graham
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
1
0
Vérfarkasok
2 2
Vérhiénák 2 2
Vérleopárdok 3 3
Vérpumák 3 5
Vértigrisek 2 5
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 5 5
Emberek 2 0
Összesen 23 23




Share | 

 Burn it to the Ground Abel&Dylan

 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
Vadász
Dylan H. Lee
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 14.
Hozzászólások száma : 11
Tollvonásainak száma : 9
Burn it to the Ground Abel&Dylan
2018-05-07, 00:19


Hét nap a határidőig.

Zsebemben a díszes, kacskaringós betűkkel régi, vastag papírra fémes szagú vörös tintával írott levél. Első felháborodásomban a Winchesterbe vezetett az utam. Alkohol kell a röhögőgörcs oldására. Ismerős környezet, a többiek apró-cseprő gondjai, hétköznapi gondok, felfújt történetek a kis melókról, hősnek kikiáltott mesélők kik otthon magányosan a paplan alá vizelve rettegnek az emlékektől. Sok volt a pia, pár órával később már én hitegettem a népet régvolt mesékkel, az osztatlan sikert végül egy fizetett kör hozta meg, nem vagyok valami nagy mesélő, vagy csak nem veszem ki a véres részleteket? Lehet, ki tudja?
Hazafelé tántorogva vettem elő újra a levelet. Mondhatni vidáman óbégatva küldtem el az anyjába, rémlett valami arról másnap hogy dugja fel magának azt az egy milliót, de, arra még tisztán emlékszem, hogy nekiesve az aszfaltnak véletlen ellobbantottam a levelet. Nem maradt semmi, csak egy név, Trevor. Nem foglalkoztam vele.. Nem dolgozom nem tudtad bazdmeg?

Öt nap a határidőig.

El is feledkeztem az ajánlatról, kijózanodva a másodnapomat töltöttem otthon, vagyis Pandinál. Belefeledkeztem a sürgés-forgásba, abba, hogy morogva dobja rám a szennyest, majd végül azért csak kimosta a vigyorommal kísérve. Takarít, majd éjszakázik. Megint. Elszégyellem magam, bánhatnék jobban vele, többet, jobbat érdemelne de csak engem kapott. De el nem küldött volna el bármilyen is vagyok, ilyen a család. Ez van, a hónapban már tizedjére fogadom meg, hogy leteszem a piát..

Négy nap a határidőig.

Az összekötőm már két napja zaklat, pedig a legutolsó meló után megmondtam neki, hogy ne keressen. Mégis rezeg a teló, új email jött, csipog, még egy nem fogadott hívás. Unalmamban beleolvasok a mailekbe, és megfeledkezve magamról véletlen reflexből veszem fel a telefont.
-Mondd.
-Na végre, a megbízó érdeklődik a válaszod után, ötvenezer az előleg ha rábólintasz, a nagydobás amire évek óta vártál..
-Mi van?
-Ne mondj semmit, kértem pár szívességet, a csomag a részletekkel a szokásos helyen.

A második szénfekete tiszta kávét gurítom le egy névtelen kávézóban a papírokat böngészve gúvadt szemekkel. Vicc az egész, de mi van ha mégsem? A Város urát? Képtelenség, egy újabb töketlen pénzes majom aki nem tudja kezelni a kapzsiságát, biztos kereszbe tett neki, és éjszakánként a halált várva azon mereng hogy mentheti meg a valagát.. Vagy ami talán mégrosszabb, egy másik vámpír. Így akarna valaki hatalomra jutni? Vagy ez egy újabb szórakozás? Ez lett a hóbort, gyalogokkal bombázzák egymást mert unatkoznak?
Összeszedem a lapokat, lehúzom a kávé maradékát mire meglátok egy újabb levelet. Ismerős papír, ismerős tinta. "Szép munkát végeztél Detroitban" Anyád, gyűröm el a levelet, a hamvait pedig a félig telt hamutálba szórom ujjaim közül. Az emlékre erősödik a sajgás a bal karomban, összeszedem magam, csak egy perc, vagy öt. Még borravalót is hagytam úgy hagytam el a helyet, mi van velem?

Két nap a határidőig.

Nem hagy nyugodni a gondolat, óráról órára azon kapom magam, hogy terveket szövök, hogy lehetne? De nincs az a terv ami akár jól is végződhetne. Esélytelen, megint nem veszem fel a telefont, magam alatt vagyok, jobban mint eddig, pedig mi van ha ez lenne az utolsó melóm? Tényleg az utolsó. Még ott is maradhatnék akkor.. akkor talán mindenkinek jobb lenne. Pénz, van az a pénz?  Sose voltam jó férj, apa vagy bátty.. Nincsenek boldog pillanatok, csak nem olyan szar napok. Talán ha.. nagy dobás, még mit nem.

Az utolsó nap.

Személyes találkozó, órák óta vezetek. Nem, nem Trevorral, bár megnézném magamnak legalább egyszer azt az embert aki kihívta maga ellen Abel Milai-t, de ma az összekötővel van találkám. Nem fog ürölni a látogatásnak, főleg nem a későinek, de leszarom.
Megvannak a saját feltételeim. Két hét tervezés, egy hét előkészület, aztán egy alkalmas napon az akció. Nincs határidő, nincs semmi. Ötvenezer, amit mondott, előleg. Amiért egyáltalán elgondolkodtam a feladaton. És a többi.. a lényeg. Száz ha belefogok de belehalok eredmény nélkül. Fél milla ha meghal a célpont de nem élem túl én sem, és egy ha még ki is mászok élve. És bonbonmeggy a tejszanhíbon, hogy Martin az összekötő az életével felel a kifizetésért az eredménytől függően. Ezek a feltételeim. Se több, se kevesebb.

Martint kétségek között hagyva reggelre érek haza, vagyis az első helyre ahol még ilyenkor is kiszolgálnak. Felváltom a lebujban a kitántorgó bútordarabot és kifekvésig vedelem a szeszt..

A nagy nap.

Még nem tudtam kimosatni a kocsiból a piaszagot, egyre jobban zavar, pedig egy ujjal se nyúltam szeszhez mióta beindult a tervezési fázis. Pandi lakása előtt hagyom a kocsit, már mindent elrendeztem. Volt pár ember aki biztosan tudta, hogy ki is vagyok valójában. Voltak. papírok, hagyaték, minden megvan. Még egy vadászt is felbéreltem Martin kiiktatására ha véletlen probléma lenne a fizetséggel
A bankokon keresztüli utalás, miután megjön a pénz a melóért, minden, két részre osztva. Se a kölyöknek, se Dorának nem lesz már gondja az életben. Még ha elbukom akkor sem.

Még egyszer, utoljára átgondolom a tervet. Minden előkészület megvan, hamarosan indul a koncert. Az emberek már gyülekeznek. Csipog a tablet, idő van. A város külső iparnegyedében egy raktár felrobbant. Most indulnak a tűzoltók a riasztásra. Hamarosan lejár még két időzítő.

Metrón állok a tömegben, mikor rezeg a cucc. Nem érdekelnek az emberek, élik a mindennapi életüket. Megjöttek a hírek, már három raktár ég. Az iparnegyed összes tűzoltókocsija a helyszínen van, de nem bírnak a lángokkal, a jelentés szerint egy közeli épületben veszélyes anyagok vannak amik felrobbantva hatalmas károkat okozhatnának. Sürgősen meg kell fékezniük. Más esetben talán mosolyognék, hogy minden terv szerint halad eddig, de, nem akartam embereket veszélyeztetni. Ez csak szükséges elterelés.

Leszállok a megállómnál. Volt egy megrendelésem, négy fickó vár egy jobb napokat is látott kisutcában. Fizetek, ahogy megbeszéltük. Nincs gond, nem villan fel torkolattűz, nem hull vér, ez csak üzlet. Mindenki érti a dolgát. Cigire gyújtok és sétálok tovább. Ellenőrzöm a bejövő jeleket, minden töltet aktív, már csak nekem kell lépnem.

A cirkusz. Mint annyiszor az elmúlt hetekben. Bevettem a pirulákat. mostanra már érzem is, egyszer a hideg futkos a hátamon, másszor meg mintha megsülnék, a szívem hevesebben ver, máskor meg elcsendesedik. Meg kell fognom a falat pár pillanatra, még szerencse, hogy csak rövid távon hat ez a szer. Nehéz koncentrálni így, de legalább ez az összevisszaság elfedi a szándékaimat a hozzáértő orrok elől. Lassan kezdődik a műsor, a tömeggel együtt vonaglok az ülőhelyek felé. Pár perc és megtelik. Félreállok, még mindig nem tudok betelni a hely nagyságával. Csak pár perc még. Számolok magamban, próbálok beleolvadni a tömegbe, elengedem magam, csak nézem őket, a mit sem sejtőket, végül elindulok egy oldalfolyósón.

Két utcával feljebb kiég egy kondenzátor, kis rövidzárlat, megakadnak a fények pár pillanatra, de semmi komoly, egyből bekapcsol a tartalékkör és a kerületben megszűnnek a zavarok. Ezt a pillanatot használom ki. Hagyományos, modernnek mondható tűzoltórendszer, az érzékelőknek füst kellene, de a csapok végé egyszerű bórral töltött üvegkapszulák vannak amiknek bőven elég hatvan fok celziusz. Annyit még álmomban is produkálok néha. Elered a víz, s a csengő is megszólal, a nyomás végigfut a rendszeren, eláztatva alkalmazottakat s a civileket. Egy elégedett mosolyt elnyomva hagyom, hogy a nedves rémült tömeg kisodorjon magával az utcákra.

Már csak pár óra hajnalig, a raktárak még mindig égnek, de azért a szervek megérkeznek a cirkuszhoz is lecsekkolják, hogy semmi gond, valószínűleg az áramkimaradás okozott némi zavart, igazuk is van, csakhogy ez is mind a terv része. Nem akarom, hogy tele legyen a hely civilekkel mikor kezdődik a főműsor.

A csatornákat járom, mint annyiszor az elmúlt pár napban. Nem volt könnyű megszerezni a terveket. Vízművek, metróépítés, eredmény nélkül lezárt javaslatok a városházán, mind a környéken. Elég volt, hogy megtudjam nagyjából mekkora is az a sokak által rettegett pince. Hatalmas, bár vámpírokról beszélünk, egy város uráról, a kevesebb nem is lenne.. reális. Az a baj, ezekkel az új tűzoltórendszerekkel, hogy ha megnyílik minden csap, onnantól már csak az egészet lehet egyben kinyitni, vagy elzárni. Vissza kell tenni minden zuhanyvégbe  az üvegkapszulát. De addig. Lerakom az erővágót a lakat mellé, újabb szerszámot veszek elő, meg is van a főcsap, elég egy fél fordulat, senki nem veszi majd észre. Kivéve ha egyszerre próbálnak meg zuhanyozni. Már nem lesz elég nyomás egy eredményes oltáshoz.

A harmadik tető, végeztem, és még mindig van húsz percem lejutni kezdésig. A cirkusz lassan zár, az utcákon is egyre kevesebb az ember, kicsivel kevesebb mint másfél óra van vissza hajnalig. Még egyszer ellenőrzöm az irányzékot, az időzítőt, így is lesznek emberáldozatok, ez elkerülhetetlen, belenyugodtam már, de a terv, az okozott és okozható kár, méltó lesz arra, hogy még évekig beszéljenek róla.

Félúton járok a betörési pont felé. Lassan elmegy a térerő idelenn, Még egy utolsó infó, mielőtt elkezdődik. Végre megjönnek a baleseti infók, egy óra hajnalig, baleset történt három nagyobb környékbeli csomóponton. Tehát jó embereket bíztam meg.

A tablet lángoló maradványai az össze infóval és bizonyítékkal együtt égett műanyag szagával áraszta el és frissíti fel az áporodott csatornaszagot. Utamat a lépteim zaján kívül csak halk elektromos zúgás kíséri.  Kezemet a nyirkos falra helyezem, megérkeztem, az órámra pillantok, a visszaszámlálás hajnalig.. 68 perc, sietnem kell. Robbanószert szerelek a falra, élesítem a detonátort, és visszavonulok a mini lánctalpashoz.
Felszerelkezem. Golyóálló mellény, sisak, hangszűrő, éjjellátó. Sorben veszem fel mindent, kapcsok kattannak, szíjjak szorosan meghúzva, ellenőrzöm, kibiztosítom a még hivatásos időkből jól is mert Mk46-ost, egy lőszeres heveder nálam, kettő a taktikai egységen. A Desert is válltokba kerül, két tartaléktárral, végül egy régebbi könnyű P90-es kerül az övemre. Hoztam volna többmindent is, de nem akarok többtízkiló vasat hurcolászni. Ha ezzel, és a távirányítós kis csodával nem keltem fel a figyelmüket akkor semmivel.

Csipog az óra. T mínusz 45. Kezdődik a móka. Első körben egy könnygázgránát csapódik a főbejárat fölötti falba, pár másodperc és a felhő terjedni kezd, remélhetően elég messzire űzve az embereket a helyszínről. Második kör, A személyzeti parkolóba és bejáratba csapódik be az első gránát, vélhetően elég nagy kárt okozva az ott parkoló kocsikban, elzárva azt a bejáratot. Ezzel egy időben két rakéta csapódik az épületbe. Egy a főbejáratnál, a másik a vészkijárat közelében. Ha minden rendben megy égni fog az egész kóceráj.  Fél perccel később nyolc közeli épület alaksorában történik robbanás, ezek voltak az alaprajz alapján a legvalószínűbb titkos kijáratok a cirkusz pincéjéből.

Forgalmi akadály, tűz, felszíni kilépőpontok lezárása.. megvan, ha nem amúgy is a halálba sétálok. Tucatnyi vámpír, és legalább háromszorannyi alakváló. Megnyomom a detonátor gombját, megremegnek a falak az erőtől, törmelékdarabok csapódnak a falakhoz, végül csak csend, csatornaszag és porfelhő marad. Lámpák kapcsolódnak fel a taktikai egységen ahogy a kezembe veszem az irányítópanelt. Megjött a kép, az elektromotorok felzúgnak ahogy a kis lánctalpas átvergődik a törmeléken. Egy lyuk. Épp elég, bár kisebb mint vártam. Ujjam előremozdítja a joystickot, és a kis képernyőn feltárul egy folyosó. Továbbgurul a dög, egy elágazáshoz. még nem jeleztek mozgást a szenzorok, így a bal oldalt választom. A képernyő sarkában feltűnik a még hiányos térkép. Automatára állítom a magasfrekvenciás riasztót. ha bármi mozgást érzékel a gép bekapcsol és az legalább az alakváltókat megzavarja.

A visszatartott levegőt kifújva végre átlépek a halmokon és bemászom a lyukon. A gépfegyver csöve mellmagasságban cikázik, lassan közelítek az első elágazáshoz, a fegyver végén kinézek jobbra. Ballról úgyis ott a tank. Vissza a sarok mögé, a hátizsákomból előveszek egy érzékelős hangriasztót és a falra tapasztom. Végül hátam a falnak vetve, legugolva, a fegyvert kicsit félretéve újra a képernyőre bambulok, ujjaim a gombokkal játszanak. Nézzük milyen helyen is él a város titokzatos ura...
Vissza az elejére Go down
 
Burn it to the Ground Abel&Dylan
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: St. Louis - Játéktér :: A városon belül :: Vérnegyed :: Kárhozottak Cirkusza-
Ugrás: