HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


Today at 16:13
Lucas A. Blackheat
tollából született
Yesterday at 21:24
Xylia Graham
tollából született
2018-08-16, 11:29
Michael Barr
tollából született
2018-08-15, 13:33
Amber Hill
tollából született
2018-08-15, 13:25
Maximilian Lassen
tollából született
2018-08-15, 09:42
William Carxon
tollából született
2018-08-14, 21:09
Amber Hill
tollából született
2018-08-14, 18:09
William Carxon
tollából született
2018-08-14, 15:27
Xavier Graham
tollából született
2018-08-13, 20:21
Amber Hill
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
4
2
Vérfarkasok
2 3
Vérhiénák 1 4
Vérleopárdok 2 3
Vérpumák 3 2
Vértigrisek 2 4
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 6 5
Emberek 3 0
Összesen 26 24




Share | 
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
Vendég
Vendég
Hello Darling, Please call me
Xavier Graham
2018-02-11, 23:31



Xavier Graham
"I walk a lonely road
The only one that I have ever known"


név: Xavie
kor:18
csoport: leopárd
átváltoztatás ideje: 18
vérvonal: Alexander
rang:III. szint/ Pomme de sange
play by: Emil Andersson
Képesség
MegjelenésNem vagyok, egy izomkolosszus, inkább vékonykának mondanám magam. Hosszú hajam miatt nem egyszer néztek már lánynak, pedig nem vagyok azért olyan gyenge. Elég magas is vagyok, de nem is túl magas, nem is alacsony, a kettő között félúton. Szőke hajam a hátam közepét verdesi, nem is szeretem össze fogni, és ragaszkodom hozzá, sosem vágnám le. Kék szemeim mindig vidáman csillognak, de az élettel teli vidámság mögött ott van a komolyság is. Ruhatáram lezser, fiatalos darabokból áll, gyűlölöm az öltönyöket, formális hacukákat. Azokban úgy érzem magam, mintha kalitkába lennék zárva, le tudnám vakarni őket magamról. Szeretem, ha nem csak jól nézek ki, de jól is érzem magam, és bár lazább darabokat hordok, azokat mégis ízlésesen választom meg, sosem vagyok szakadt.

JellemValamikor vad voltam, és fékezhetetlen, ahogyan az ikerhúgom is. Lényemnek az az oldala a mai napig megvan, mégis igyekszem háttérbe szorítani. Valakinek vigyáznia kell Xyliára, és ki lenne más, mint én. Azt akarom, hogy legyen belőle valaki, tanuljon, és ne kallódjon tovább, mint emberkorunkban. Élni akarok az eséllyel, amit kaptunk az élettől, és ami a legfontosabb, nem akarok csalódást okozni Alexnek. Így sokat komolyodtam. Ma már inkább megfontolt vagyok, igyekszem szorgalmasan tanulni, és minden erőmmel vigyázni a húgomra. Igyekszem nyugodt, és vissza fogott lenni, nem akarok bajba kerülni a „nagyok” között.  A húgom gyakran a szememre veti, hogy milyen unalmas is lettem mióta ezt az új életet éljük, de én tudom, hogy vigyáznunk kell magunkra. Persze néha én is szeretek kikapcsolódni, engedni hajdani vadságomnak, de ez már csak ritkán fordul elő.
A húgom a mindenem, nagyon közel állunk egymáshoz, ezen vérállattá válásunk mit sem változtatott. Tűzbe tenném érte a kezemet, és azon vagyok minden percben, hogy őt védjem. Igyekszem a legtöbbet kihozni helyzetünkből mindkettőnk számára.
Így azt tudnám mondani, hogy mi ketten egy személy is lehetnénk, és akkor Xyli lenne a szív, az érzelmes, és vad, néha meggondolatlan, én pedig az agy: mindig racionális, kicsit túlelemző, néha kettőnk helyett is gondolkodó. Néha tényleg unalmas vagyok, ezt tudom jól, és nehezen bocsájtok meg, ha húgocskám valami őrültséget művel, de végtére is mindig megbocsájtok. Néha túl hamar kapom fel a vizet, és hajlamos vagyok sokáig dédelgetni a sérelmeket, de ezen igyekszem változatni.

ElötörténetMinden olyan új még. Hogy ez a világ létezik, félig-meddig még mindig hihetetlen számomra, és a benne töltött első pár hónapunk össze mosódik. Mégis, azt kell mondanom, hogy jól jöttünk ki belőle. Könnyebb így, hogy van egy támogatónk, aki törődik velünk, és minden feltételt megteremt ahhoz, hogy rendes, valamire való felnőttek legyünk végül.
Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok cikáznak a fejemben, ahogy félig még mindig kábán immár a saját ágyamban fekszem. Alex jól lakott, minden értelemben, és végül vissza tessékelt a szobámba, hogy aludjak pár órát, hogy ne hulla fáradtan menjek holnap a suliba. Mégis, képtelen vagyok elaludni, és ő jár a fejemben. Mikor először találkoztunk vele, már akkor is hihetetlenül vonzónak találtam, bár akkor még nem értettem miért. Most már tudom, hogy mi a titka, és az lenne a csoda, ha nem találtunk volna el hozzá. Hívott minket, mint az összes többi fajtársunkat, és gyorsan kiderült: szívén viseli a sorsunkat. Túl fiatalok, és elveszettek voltunk, ahhoz, hogy egyedül birkózzunk meg új létünk kihívásaival, a rengeteg gonddal, ami a fejünkre szakadt. A szárnyai alá vett, és befogadott minket. Viszont, újonnan feltámadt igazságérzetem nehezen birkózott meg a gondolattal, hogy a vérünket adjuk neki. Hihetetlenül visszataszítónak tartottam, és főleg a húgom részéről, úgy éreztem eladjuk magunkat. Így éreztem, egészen addig, amíg először a véremet nem vette. Mikor az agyarai belém martak, minden morális korlát át szakadt, az agyamat elöntötte a mámor, és nem tudtam mást tenni, mint a karjaiba olvadni, át adni magam neki, és magamnál maradni a gyönyör hullámai alatt.
Egészen elvörösödöm a gondolatra, a nyakamra tapasztom mind két kezem, a vastag tollpárnába fúrom a fejem, és hangtalan üvöltés szakad ki belőlem. Képtelen vagyok nem rá gondolni, minden éber pillanatomban vissza vágyom hozzá, és eszelős féltékenység lesz úrrá rajtam, valahányszor tudom, hogy mást ölel. És tudom, hogy ezt nem szabad. Minden erőmmel küzdenem kell, nem lehetek szerelmes, és tőle sem várhatok szerelmet. Nem várhatom el tőle, akit, a kéj életet, hogy láncolja magát hozzám, akinek az élete bár még hosszú, de vissza vonhatatlanul véges. Nem szabad. Éppen ezért próbálok ilyen görcsösen szerelembe esni, találni valakit, hogy újra annak lássam őt ami. Hívómnak, mesteremnek, és a férfinak, aki lehetővé tette, hogy normális életünk legyen.
Zihálva, és fáradtan ülök fel az ágyban, képtelen vagyok elaludni. Sétára indulok inkább, űzött állatként körözök fel-alá a szobámban, míg úgy nem döntök, hogy ki kell szellőztetnem a fejem. Leveszem a pizsamámat, és hangtalanul kinyitom az ablakot. Halk morgás, majd a következő pillanatban a mancsaim puhán huppannak a füvön. Kint vagyok. Tudom nagyon jól, hogy merre mehetek, és hogy vissza kell érnem hajnal előtt, ha nem akarok bajt hozni a fejemre. De ki kell szellőztetnem ezeket a gondolatokat a fejemből. Futásnak eredek, érzem a hátamon a vámpír pillantását, és úgy érzem, menekülnöm kell. Ahogy a szél borzolja a bundámat egy pillanatra szabadnak érzem magam. Nem köt semmilyen korlát, és nem kell azzal foglalkozni, hogy mit érzek, és mit nem szabadna éreznem. Nyugodt vagyok, mintha egy hatalmas hullám át mosna belülről és kipucolna minden gondolatot és érzést a bensőmből. Szeretek ilyenkor este egyedül futni, ilyenkor csak én vagyok, nem zajonganak hangok a fejemben és érzések a szívemben.
Vissza az elejére Go down
avatar
V. Oba
Amber Hill
Hello Darling, Please call me
Join date : 2016. May. 07.
Age : 29
Tartózkodási hely : St. Louis / NeverLand
Hozzászólások száma : 130
Tollvonásainak száma : 90
Re: Xavier Graham
2018-02-14, 11:04



Elfogadva!


Xavier Graham

Kedveském, sokat gondolkodtam rajta, hogy tűnhetsz egyszerre erősnek mégis oly törékenynek, hogy kedvem támadjon karjaim között ringatni. Imádom a megjelenésed, már az első pillanattól ahogy átlépted a város határát, és a féltve óvás, a bátyus szerepe annyira jól áll, hogy ha nem lenne bűn valaki pomméját elragadni, bizony a húgod miattad sokkal nagyobb veszélyben lenne. Az élet a vámpírok között nem játék és legfőképp nem mese. Míg csak egy felé kell megfelelned, míg csak egynek a kedvére kell tenned nincs akkora gond, de mindenhol te sem lehetsz ott, mindent te sem láthatsz, és bizony a vérállat mivoltod miatt mindenbe nagyon is belekeveredhetsz. Már csak az a kérdés hogy különbséget fogsz e tudni tenni ezek után a jó és a rossz között. Mert minden csak nézőpont kérdése, és ami eddig természetesnek tűnt, hirtelen lehet .... természetellenes.

Elfogadva. Lepecsételve.





Amber Hill



_________________


Long life to the Queen

Vissza az elejére Go down
 
Xavier Graham
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: Temető :: Törölt/archivált karakterek lapjai-
Ugrás: