HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  




Stars, hide your fires, Let not light see my black and deep desires.”
 
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
és ismerj meg minket


A város olyan erőket rejteget magában amit egy idő után nem titkolhat el. Az éjszaka hamar jön és nagyon lassan száll tova. Az idő nem áll meg, ám kínosan lassan telik. A jövőt nem olvashatja egyik kóbor lélek sem….St. Louisban minden és mindenki kinyitotta titkos szelencéjét és ami eddig fedve volt, hát már a múlté. A bizarr játékok és a megnyugtató tudatlanság összemosódott, és nincs többé határvonal valóság és képzelet között.



Utolsó posztok
avagy ki volt utoljára aktív


Today at 16:13
Lucas A. Blackheat
tollából született
Yesterday at 21:24
Xylia Graham
tollából született
2018-08-16, 11:29
Michael Barr
tollából született
2018-08-15, 13:33
Amber Hill
tollából született
2018-08-15, 13:25
Maximilian Lassen
tollából született
2018-08-15, 09:42
William Carxon
tollából született
2018-08-14, 21:09
Amber Hill
tollából született
2018-08-14, 18:09
William Carxon
tollából született
2018-08-14, 15:27
Xavier Graham
tollából született
2018-08-13, 20:21
Amber Hill
tollából született


Chatbox
csevegj kedvedre másokkal





Statisztika
Avagy hányan vannak az oldalon

Fajok
Egyéb alakváltók, Term.felettiek
4
2
Vérfarkasok
2 3
Vérhiénák 1 4
Vérleopárdok 2 3
Vérpumák 3 2
Vértigrisek 2 4
Vadászok és Halottkeltők 3
1
Vámpírok és halandó szolgák 6 5
Emberek 3 0
Összesen 26 24




Share | 
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
IV. Menabung
Liara Nuack
Hello Darling, Please call me
Join date : 2018. Jan. 16.
Hozzászólások száma : 41
Tollvonásainak száma : 36
Liara Nuack
2018-01-17, 10:50



Liara Nuack
Minden költözés törés.


név: Liara Nuack
kor: 28
csoport: Vértigris, fekete tigris
átváltoztatás ideje: 16
vérvonal: Nem számít, valószínűleg már halott.
rang: IV. Menabung
play by: Gal Gadot
KépességBirkatürelem a kölykökhöz.
MegjelenésHa azt hiszed, hogy a mindenem a fekete, akkor igazad is van, meg nem is. Bár tény, hogy a fekete színhez van valami különleges vonzódásom, de ettől függetlenül a ruhatáramban megtalálhatsz mindenféle színt a fehértől a királykékig, a földbarnától a kanári sárgáig. Oké, rózsaszínt azt nem fogsz találni, max nagyon halvány barackvirágot, de szerintem te már a királykéknél elhagytad a fonalat. Lépjünk is tovább. Tipikusan az a fajta "ember" vagyok, aki mindig alkalomhoz öltözik. Legyen ez megbeszélés, hivatalos ügy vagy kölykök trénelése. Ebből kifolyólag lehetek kifinomultan elegáns meg sárpettyekkel tarkított melegítős tornatanár. Bánom-e? Nem, nem igazán. Valahogy meg kell őket tanítanom az alapokra és ha ehhez az kell, hogy nyakig sáros legyek, akkor az leszek. Ennyire egyszerű. Mi az? Nem hiszed? Ja, hogy a hajam? Félreérted, nem sajnálom összekoszolni. Egy hajmosás és újra az a lágy loknikba rendeződő éjfekete sörény lesz, mint volt. Neeem, nincs kontaktlencsém, egyszerűen csak ennyire sötétbarna a szemem, hogy már a fekete határát súrolja. A tigrisemnek folyékony aranyszín szeme van, és ki nem találnád, de gyönyörű sötétszürke bundája, fekete csíkokkal.  

JellemHmm... Napló..mi? Azt mondták, segít, hogy jó dolog. Írjak, még ha csak magamnak is. Most itt ülök a kertben a hintaágyon, felkuckózva a párnákra és bámulom az első, üres lapot. Olyan tiszta,
olyan tökéletes. Miért is kellene összekoszolnom?Magam... miatt? Még soha, semmit sem csináltam magamért. Úgy igazán. Elvégre, nem ez a dolgom. Csendben felügyelni a kölykök első lépéseit, ahogyan először lapulnak bele a fűbe, mikor elsőként szemelnek ki egy prédát. Látom első döbbenetük, első csalódásuk és az első sikereiket is. Elvégre,
menabung vagyok. Az én dolgom ilyenkor ott lenni, előtte, közben és egy kicsit még utána is. Ez vagyok én, egy óvó árnyék, egy féltő gondolat, egy karcolatnyi gondoskodás. Kimondatlan bár, de felelősséggel tartoztam mindig is a fiatalabb nemzedék iránt. A kultúránk, a hagyományaink, a szokásaink mind-mind olyan dolgok, amit tőlem tanultak meg a bolyhos csíkosok. Mostanra már ez a dolgom. A királynő keze alatt csak csendben csináltam ezt, meghunyászkodva, féltve a létezésem okát, de Kierran megjelenésével én is kerülhettem feljebb. Igaz, ugyanazt csinálom, mint eddig, de legalább most már mindenki tudja miért. Ez a dolgom. Ezért létezem még. Ahogy figyeltem a született tigriseket, miként birkóznak meg a hatalmas nagy világgal...
fájdalom mar a lelkembe. Nagyon régóta nem láttunk fekete hímet... ezzel pedig szinte nullára csökken az esélyem, hogy valaha is anya legyek, hogy a saját csemetémet nevelhessem fel. Nem marad más hátra, lelkem sikoltozó és törődő anyai szeletkéje a falka kölykein éli ki a gondoskodni vágyó megmozdulásait.

ElötörténetKözel a kihalás szélén nem könnyű az élet.
Egy megtűrt tigris, aki bár mindennél jobban szeretne tartozni valahová, tigrisek között van és mégsem társuk. Nem igazán. Igaz, még így is jobb, mint egyedül, odakint. Legyél hasznos, de ne túlságosan, mert akkor észrevesznek, felfigyelnek rád. Ne keresd a bajt, mert kitaszítanak és a biztos halál vár rád. Nem szeretek egyedül lenni... Nem is akarok. Csak szépen csendben foglalkoztam a kölykökkel, amikor mindenki más már a hátuk közepére sem kívánta őket. Nem értem, mégis mit várnak tőlük? Megérteni valamit, mert csak? Ezzel egy gyermek nem tud mit kezdeni. Le kell ülni, elmagyarázni, bújni hozzá, dédelgetni, másként nem erősödik meg benne a kötelék, a falkatudat. Én csináltam ezt velük esténként, hogy elkezdjék érezni, ők ide tartoznak. Még ha én nem is. Nem voltak különösebben nehéz évek, csupán láthatatlanságban telt az időm java része. Ott voltam, de mégsem, szavam fabatkát sem ér, véleményem eleve elrendeltem rossz. Engedik, hogy létezzek, de többet nem kérhetek. Talán ez még így is több, mint amit kaphatnék. Nagyon sokáig ezt is hittem, hiszen a Királynő két fűszálat nem tett keresztbe azért, hogy találjon nekünk, színes tigriseknek párt fajfenntartáshoz. Attól tartottunk, hogy majd egy fehérrel kötelez majd minket össze, bízva benne, hogy az ő árja vére dominálja a miénket. És ha nem? És ha mindkettő benne lesz? A kevert színeket sehol nem fogadják el... az élete szenvedés és kín lenne, és én ezt nem akarom. Nem is forszíroztam soha, inkább halkan reménykedtem benne, hogy eszébe sem jut, hogy mi is létezünk és szaporodni képesek vagyunk. Hosszú öt évem telt el így, de legalább nem voltam egyedül.

A remény egy halk szikrája vetette fel a fejét lelkemben, mikor egy kéktigrist hallottam susogni egy másikról. Kíváncsivá lettem, s mint minden lében két kanál, odaférkőztem a magam csendességében. Igazából, mindig is tudtam róla, mindig is láttam őt, de valahogy egészen eddig a pontig nem közeledtünk egymás felé. Pedig mindketten más színűek vagyunk. Azuonban elég volt csak egy ok, és egyre többet voltam Ryenne közelében, hallgattam a tervet és hallgattam a meséig egy elfedett hercegről. Kicsit olyan fantasy-s volt, de ha belegondolunk, a puszta ember számára mi magunk is azok volnánk. Hallgattam a történeteket, a fejlődési ciklusát olyasvalakinek, aki a fény lehet eme sötét veremben. Jóformán, kockára tettem mindent abban a pillanatban, hogy a feltörekvő mellé álltam. Túl szépek voltak az eszméi, túlságosan... vágytam, hogy úgy legyen. Egészed addig a napig meg voltam róla győződve, hogy teljesen alkalmas rá, Rye páratlan harci képességekről számolt be, és én elkezdtem hinni, hogy legyőzheti azt a felfújt hólyagot.  Sőt, még az a nap is ezt igazolta. Lélegzetvisszafojtva vártuk a jöttét, mi, maroknyian, akik tudtuk, hogy érkezni fog. Érkeznie kell.

És Ő jött is... pattanásig feszültek a halvány idegszálak, s mikor szólt, mozdultunk. Akkor láttam először, akkor figyelhettem meg először a tigrisét, a színarany jószágot. Hát igaz, tényleg egy örökös. Ennyire talán még sosem drukkoltam senkinek, mint akkor és ott, neki. Annyira akartam, hogy győzzön, hogy bele sem gondoltam, mi lesz, ha nem sikerül. Szerencsére, nem is kellett. Büszkén figyeltem, ahogy győzelemittasan bőg fel, kezében az élettelenné szorongatott szívvel. Talán egy kicsit idilli képet festettem róla az elmémben, az elbeszélések alapján, hiszen immáron eltelt pár hét... és fáj bevallanom, de cseppet sem olyan, mint képzeltem. Erősnek erős, nem vitás, ezzel nem is szállnék szembe, azonban hanyagolja a kötelességeit, nem figyel ránk, és úgy egyáltalában véve nem tud tigrisül viselkedni. Rye erről nem ejtett szót, igaz, neki csak az volt a feladata, hogy erős hímet képezzen ki. Az nyilván nem volt a vámpírok érdeke, hogy jó tigris is legyen. Azonban ez így nem maradhat és én ezt tudom, látom, érzem. Ebből baj lesz egyszer. Csakhogy... mit tehetek én? Talán gyűlölni fog, talán a pokolba kíván, de menabung vagyok.. muszáj. A kultúránk, a falkánk, a szervezettségünk a tét. És az életünk. Elvégre ha az elmenekült Királynő megneszeli, hogy Kierran nem túl... jó tigris, a végén még visszapofátlankodik és amilyen elborult egy némber, a nyakamat tenném rá, hogy fajfenntartás ide vagy oda, de példát statuálna rajtunk, színes lázadókon. Ezt márpedig barátom, nem fogom megvárni. No, ideje szert tenni valószínűleg a világ legkonokabb kisdiákjára... Kie... cicc-cicc.
Vissza az elejére Go down
Online
avatar
V. Raja
Kierran Strips
Hello Darling, Please call me
Join date : 2016. May. 06.
Age : 29
Hozzászólások száma : 93
Tollvonásainak száma : 74
Re: Liara Nuack
2018-01-21, 03:03



Elfogadva!


Liara Nuack

Vártunk már Ébenke. Bár már előre is félek a leckéktől melyeket kilátásba helyeztél. Te meg Ryenne... a boldog napjaim úgy tűnik meg vannak számlálva. Minden klappol, szép, kerek sztory. Én amúgy sem a litániák embere vagyok.

Elfogadva, lepecsételve. Üdv az új falkánkban!






Kierran


Vissza az elejére Go down
 
Liara Nuack
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Shining Darkness :: Karakterek világa :: Karakteralkotás :: St. Louis lakosai :: Alakváltók-
Ugrás: